Keresés ebben a blogban

2019. január 22., kedd

Ha korán veted, hamar virít

Úgy tartja a közmondás: Ha a búzát korán veted, hamar virít. Igaz ez a mákra is.



Az idős, vidéki emberek úgy tartják, addig jó elvetni a mákot, amíg a békák meg nem szólalnak, különben megkukacosodik a termése, és oda a munkánk! 


A régi népi megfigyeléseket nyugodt szívvel elhihetjük. Ezért a mákot jó korán el kell vetni, javasolt vetési ideje február második felétől április közepéig tart, bár hóra is lehet vetni. Ahogy a tél enged szorításából, és a földekre lehet menni, el lehet kezdeni a vetését. 12 cm-es sortávolsággal 1 cm mélyre vessük a magvakat. 

Ha mákvetésbe fog valaki, érdemes azt összekeverni homokkal vagy fűrészporral, mert különben nagyon sűrű lesz a máksorunk. Amikor eléri a 3-4 leveles állapotot, akkor jön a máktermesztés neheze, a ritkítás. 6-10 cm-re kiritkítjuk az állományt, a várható gubónagyság függvényében. A kihuzigált, fölös töveket ne dobjuk el! Áztassuk be a növénykéket 2-3 hétre vízbe, majd 1:25 arányú hígításával locsoljuk körbe a gyümölcsfák vagy a bogyósok tövét. Nem lesznek hálátlanok.




Fontos, hogy tavasszal csak tavaszi mákot vessünk. Van a máknak ugyanis őszi változata is. A tavaszi mák egyedfejlődési időszaka 120-160 nap, az áttelelő őszi máké viszont 250–270 nap. Ezért ne keverjük a magokat Az őszi mákot ősszel kell vetni, szeptember végén, október elején, s ez már 3 °C -on elkezd csírázni, márciusban pedig már szárba is szökken. A kiskertekbe az őszi mák ajánlott, amely korábban terem, nagyobb a maghozama, a korai fagyokra nem érzékeny, és ellenálló a máktokbarkóval szemben.

Azt sem árt tudni, hogy ha nem kiskerti mennyiséget szeretnénk termelni, akkor bejelentési kötelezettségünk van. 

„A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 2015. március 1-jétől hatályba lépő rendelkezései értelmében a termesztő az étkezési mák 500 m2-t meghaladó termőterületen történő termesztése, valamint területnagyságtól függetlenül az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén köteles a termőterület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére a termesztés megkezdése előtt, de legkésőbb tavaszi vetésű étkezési mák esetén a vetési évben április 30-ig, őszi vetésű étkezési mák esetén a vetési évben november 30-ig bejelentést tenni.” 

Talán sokan emlékezünk a néhány éve előbukkanó vitákra: szabad-e mákot termeszteni? A törvényalkotók megoldották a kérdést: jól elkülönítettem meghatározták azon fajtákat, melyek fogyasztásra alkalmasak. Ezek az étkezési mákok, melyek jellemzője, hogy alacsony az alkaloid tartalmuk. Tehát, ha kiskertünkbe vetünk, nem érhet az a vád bennünket, hogy kábítószer előállítására alkalmas növényt termesztünk. 

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy fehér virágú változata Magyarországon drognak számít; ezért csak a lilás-rózsaszínes virágú változata termeszthető. Ha mákunk van, a boltban vásárolt mák valóban étkezési mák, s ha elvetjük, lilás virágokat hoz.




A mákról van még egy kedves történetem. Édesanyámat egyszer meglátogatták városi, fiatal férfikollégái. Anyukám büszkén mutogatta a gyönyörű kertjét. Épp akkor virágzott a mák. Halvány virágai fekete közepükkel teljesen elbűvölték a vendéget. Mi ez a növény, csodálatos a virága! – kiáltott fel egyik. Ez a mák virága – válaszolta édesanyám. 

Ez gyönyörű! De akkor miért mondja nekünk Ilonka néni (ő volt édesanyám), hogy na, szép kis mákvirágok vagytok? 

Édesanyám, mint mindig, csak bölcsen somolygott. 

Akik nem ismerik a kifejezés. A mákvirág gúnyos értelmű a dicsérő jelzővel együtt, büntetést, feddést, dorgálást érdemlő személyre mondják. Szép mákvirág, drágalátos mákvirág, gyönyörű mákvirág vagy. Hasonló a jelentése, mint a jómadárnak.

A máktermesztésről hasznos információkat olvashattok a itt.

Kívánom, mindenkinek sikerüljön megtermelnie a téli mákosgubára és bejglibe valót.







2019. január 21., hétfő

Az erdők titkainak őrzői - A meg nem értett cserjék

Ásotthalmi homokbuckák – Tisza völgye – Sárrét – Erdővidék


Nincs még egy olyan növénycsoport, ami annyi félreértést, ismerettorzulást hordozna, mint a cserjék vagy bokrok társasága. Itt van mindjárt az első kérdés: mit is jelentenek ezek a szavak? A cserje, de különösen a bokor, formát is jelent, nemcsak alacsonyan elágazó fás növények csoportját. Ezért mondhatjuk egy visszamaradott fára, hogy bokor alakú, holott nem cserje. Ugyanakkor szerencsés esetben egy cserje is fejlődhet fa alakúra, fa méretűre. Ebben az esetben azonban már furcsán hangzana, ha azt mondanánk, hogy a bokor nőtt fává.
CSERJEBORÍTOTTA PARTÉL A FEKETE-KÖRÖSÖN
Fotók: Gyulai Hírlap – Puskás Lajos

A cserjék szerepe

Napjaink parkokhoz, intenzíven kezelt kertekhez szokott emberei legtöbbször ferde szemmel néznek a cserjékkel szegett vagy bokrokkal benőtt erdőkre, fásításokra. Úgy látják, rendezetlen, gazdátlan az ilyen terület. Nem is gondolnak arra, hogy az erdei életközösségek milyen fontos szereplőiről, milyen jelentős szintjéről van szó. 

A szántóktól, gyepektől, utaktól vagy vizektől cserjeszegéllyel elhatárolódott erdő védi titkait, őrzi értékeit. Az erdők a körülöttük lévő más területektől többek között mikroklímájukban is erősen különböznek. A fák és cserjék lombsátra miatt kialakuló üvegházhatás, az átszellőzés korlátozottsága, a fokozott párateltség vagy a közvetlen napsugárzás befolyásolása mind azt eredményezik, hogy sokkal kiegyenlítettebb és nedvesebb élőhely jön létre.
Ökörszemfészek tojásokkal egy galagonya bokorban
Az erdőn belül a cserjék részben önálló életteret is jelentenek. Vannak fajok, melyek kizárólag a talaj fölötti 1-2 méteres zónában tudnak megélni. Gondoljunk csak az ökörszemre vagy a még ismertebb vörösbegyre! Ők szinte egész életüket itt élik le, itt táplálkoznak, énekelnek, fészkelnek, és ide menekülnek az ellenségeik elől. A cserjéken élő hernyókon vészelik át egyes fürkészdarazsak a gradációra hajlamos lombrágó hernyók időszakos hiányát. Majd innen indulhatnak vissza, hogy helyreállítsák az erdő egészségét, amikor azok újra tömegesen elszaporodnak. A cserjék adják kérődző nagyvadjaink, az őz, a gímszarvas és a dám számára a legfontosabb táplálékot, a rügyeket és a még zsenge hajtásokat. 

A cserjék igen változatos térbeli megoszlásban, számtalan, különböző tulajdonsággal rendelkező mikro-élőhelyet teremtenek. Emiatt ők a biológiai sokféleség, a biodiverzitás legfőbb őrzői. Nem véletlen, hogy az erdők természetességének a változatos cserjeszint az egyik legfontosabb mércéje.

Hol hiányoznak, hol meg uralkodnak


A zárt lombsátrú bükkösök és fenyvesek túl kevés fényt bocsátanak át ahhoz, hogy alattuk még más növények is megéljenek. Ezeknél csak az erdőszegélyekben, az erdei tisztásokra nyíló erdőszéleken találjuk meg a cserjeszintet. Ugyanakkor azokon a gyenge, köves, sziklás termőhelyeken, amelyek nem tudnak fákat is eltartani, a cserjeszint a legfelső szint, ami persze tartalmazhat bokor méretű fákat is. A legismertebb ezek közül a karszt-bokor-erdő.

Bicebóca ebédje


Kökény
Késő ősszel mindig nagy élmény egy gyermekcsapattal dércsípte kökényt csipegetni. Móra Ferenc, Bicebóca, Kincskereső kisködmön és a kökény számomra a kultúránk klasszikus építőkockái. Máig élesen él bennem a döbbenet, amikor egy felnőtt azzal próbálta mentegetni a történetet és a kökényt nem ismerő gyerekeket, hogy Móra már nem korszerű. Miért? Mert nincs szegénység? Mert a szegénység lehetősége örökre megszűnt? És a többi érték? Azóta nálunk még inkább kötelező őszi program a kökénybokrok megdézsmálása.

A másik mostoha a nádas


A cserjékkel benőtt, ember által nem áttekinthető, nehezen átjárható bokros területektől az ember idegenkedik. Ráadásul ezek vonzzák az illegális szemételhelyezőket. Útszélek, sárrázók cserjései, no meg a nádasok kínálják magukat a lelketlen, primitív embertársainknak. Régen egy település kocsmával vagy csárdával kezdődött, és végződött. Ma minél nagyobb egy város és minél gazdagabbak a lakói, annál nagyobb távolságról jelzik a bokros-nádas részeken lerakott szemétkupacok, hogy közeledünk a „civilizáció” felé. E csúfságok nélkül pedig mindkettő gazdag és csodálatra méltó élőhely lenne. 

Néhány cserjefaj az ismertebbek közül


Fekete bodza

Júdás füle gomba
A szinte mindenütt előforduló, néha harmadrendű fává is megnövő cserje különösen a nitrogénben gazdag talajú és áttört lombkoronájú erdőkben honos. Májusban nyíló ernyős fehér virágja muskotály illatú. Kiváló szörp készülhet belőle. Fekete gyümölcse lekvárkészítésre alkalmas. Ágainak vastag, szivacsos beléből régen úszókat készítettek a horgászó gyerekek. De emiatt volt alkalmas bodzapuska készítésre is. A fákhoz képest kis átmérőjű, szuvas törzsein, ágain keresi táplálékát a verébnél alig nagyobb kis tarkaharkály. Elhalt fáján jelenik meg a bodzagomba vagy más néven Júdás füle gomba, ami leves készítésére alkalmas. 


Egybibés galagonya termése

Egybibés galagonya


Az ősszel érő, almácskákból álló termései ősszel szinte vörösen izzanak, ahogy Veöres Sándor is megírta. Májusban nyíló ernyős, fehér virágai gyönyörködtetőek, de illatuk egy kissé poloskaszagú. Ágtövisei fájdalmas sebet ejthetnek kezünkön. Szárított virágja és gyümölcse szívbetegeknek készített teakeverékek állandó összetevője. Gyümölcséből – nagy munkával – lekvár is készíthető. Akit ilyennel kínálnak, az nagy megtiszteltetésben részesül. 



Vadrózsa

Vadrózsa

Csodás illatú, szimpla, rózsaszín virágai nyár elején kápráztatják el az erdő látogatóit. Piros áltermései késő ősszel érnek. Magas C-vitamin tartalma miatt a még kemény húsúakat érdemes gyűjteni. Szárítás előtt a magokat ki kell kaparni. A dércsípte, megpuhult termésekből óvatosan ki tudjuk nyomni a lekvárszerű csipkekrémet, ami azonnal fogyasztható. Őszvégi, téli kirándulásokon kellemes csemegét jelentenek, de vigyázni kell, hogy a magok körüli kis szálkákat ne nyeljük le, mert sokáig kaparni fog a torkunk. Belőle készíthetjük el az egyik legfinomabb erdei csemegét, a csipkelekvárt vagy más néven a hecsedlit. Télen a csapatokban repdeső pintyféléink, a verebek, a tengelicek, a pintyek előszeretettel zsinatolnak egy-egy nagyobb csipkebokorban. Ott érzik biztonságban magukat a rájuk vadászó karvalytól. 
Kökényvirágzás

Kökény

Mezei juhar ágacskára felszúrt tücsök - tövisszúró gébics 
A lombfakadás előtt, április legelején tömegesen virágzó kökény időjárást jelző növény. Kökényvirágzáskor mindig hideg van. A kökény elnyílása után lehet kezdeni a kukoricavetést, mondták az öregek. Ekkorra emelkedik általában 12 Co fölé a talaj hőmérséklete. Különösen a kötött talajú, alföldi erdőkben találkozhatunk vele. Hamvas gyümölcse az első fagyok után válik igazán élvezhetővé. Finom lekvár, vagy pálinka készíthető belőle. Erős ágtövisei kellemetlen sérülést okozhatnak, de ugyanezek a tövisszúró gébicsnek pedig reggeliző asztalként szolgálnak. Ezért találhatunk néha egy-egy galagonya vagy kökény tövisen megszáradt gyík vagy tücsök tetemet. Régebben kökényből kötött rőzsével fűtötték fel kemencéjüket a pékek a kenyérsütéshez. Az apró magvak vetéséhez kökényből kötöttek tövisboronát.


Vesszős fagyal
Vesszős fagyal


Erősen mézillatú, fehér, felálló fürtös virágzatú gyakori cserjénk. Kiválóan alkalmas sövények kialakítására, mert jól bírja a nyírást. Mivel azonban az egész növény mérgező, a környezetünkben élőket meg kell tanítani, hogy ne egyék meg semmilyen részét. Fekete bogyóival ugyanakkor játszani lehet, mert könnyen készíthető belőle fekete tinta. Ma már nagy kaland metszett, acélhegyű tollal vagy lúdtollal írni, nem is beszélve arról, hogy mire alkalmas egy-egy paca.
Húsos som

Faméretű húsos som


Húsos som


Szép szabályos, ép szélű leveleire az a jellemző, hogy a levélerek a szélhez hajlanak. Sárga virágjai elsőként nyílnak a több éves vesszők hajtás-hónaljaiban. Már februárban, a mezei pacsirták megszólalásával egy időben, Zsuzsanna napja körül jelzik a tavasz közeledtét. Hosszúkás, csonthéjas, piros termése nagyon ízletes. Lekvár, befőtt és pálinka is készíthető belőle. Ehhez azonban korán kell kelni, mert a nem egyszerre érő gyümölcsöt a rigók is nagyon szeretik. Fája kemény és tömött, régen tartós szerszámnyeleket készítettek belőle.
Veresgyűrű som

Veresgyűrű som


Levele összetéveszthető a húsos soméval, de fehér ernyős virágai a hajtások csúcsain helyezkednek el. Virágzása is egyértelműen eltér, mert májusban, a bodzával egy időben nyílik, amikor már zöld az egész erdő. Fekete termései nem fogyaszthatók. Kiválóan sarjad, ezért nyírt sövény készítésére is alkalmas. Vékony sarjaiból vesszőseprőt készíthetünk, amivel parkjainkban, útjainkon a lehullott faleveleket összeterelhetjük, hogy utána komposzt legyen belőlük. 

Néhány cserjefaj a kevésbé ismertek közül


Kutyabenge 

Kutyabenge

Nyirkos, folyóparti erdőkben él. Levélhónalji virágai alig észrevehetőek. Gyümölcsei nem egyszerre érnek, ezért piros és fekete is egyszerre megtalálható a bokron. Mérgező növény. A 3-4 éves ágainak kérgét gyógynövénynek gyűjtik, mert egy évnyi pihentetés után hashajtó tea készülhet belőle. Az első világháborúban, az állóháborúban meggyötört katonák számára ezért fontos hadianyag volt.

Kányabangita

Kányabangita

Különleges szerkezetű, ernyős fehér virágzata májusban nyílik. A virágzat peremén meddő fehér szirmú virágok csalogatják a beporzást végző rovarokat, míg a körön belül a nektárt és virágport is adó ivaros virágok helyezkednek el. Termése áttetsző, rubin piros bogyó, rossz ízű, de nagyszerű dísze a tél eleji erdőknek. Levelének formája egy pihenő békára emlékezteti a gazdag fantáziájú természetbúvárokat. Rengeteg lombfogyasztó rovar szereti, ezért augusztusra rendszerint már csupa lyuk a levele. 



Cserszömörce

Cserszömörce
Meszes, dolomitos kopárok, bokorerdők ép szélű, kerek levelű cserjéje. Virágzás után rózsaszín bolyhos-bozontos termései díszítik, míg ősszel hirtelen sötétpirosra váltó lombozata kápráztatja el a kirándulót. Magas csersavtartalma miatt vérzéscsökkentő teát vagy szájvizet készítenek belőle.





Csíkos kecskerágó

Csíkos kecskerágó


Az egész esztendőben alig észrevehető cserje nevét a 2-4 éves vesszőin látható paracsíkokról kapta. Ősszel azonban a püspöksüvegalakú, kárminpiros toktermései elárulják magukat. Különösen szépek a termések a tokok kinyílása után, amikor a narancssárga magok is előbukkannak.


Szúrós csodabogyó

Nevéhez hűen, valóban szúrós ez a délnyugaton, a mediterránumhoz közeli erdeinkben honos örökzöld cserje. Különlegessége, hogy kemény, levélszerűre fejlődött szárai vannak igazi levelek helyett. Ezeken találhatjuk meg a jellegtelen, alig észrevehető virágait és ősszel, télen egyesével, a feltűnő, tűzpiros bogyóit.

Törpefenyő tőzeglápon - Bihar hegység

Henyefenyő


A kéttűs fenyők közül, ezzel az alig 1-2 méterre megnövő cserjeméretű fajjal a Kárpátok tőzeglápos, vagy havasi legelőhöz közeli területein találkozhatunk. A kiránduló jobban teszi, ha kikerüli a henyefenyővel benőtt területet, mert igen fárasztó benne közlekedni. Ezek a területek a gyönyörű siketfajdnak nyújtanak igazi otthont.

A cikk a Gyulai Hírlapban jelent meg Puskás Lajos tollából és fotóival 2015. április 06-án. Eredetiben itt olvasható.













2019. január 20., vasárnap

Vetési kisokos


Több ismeretátadó cikk is helytelenül használ bizonyos kifejezéseket. Nagyon nem mindegy, hogy a paradicsomot valaki épp elvetette vagy elültette. A gyakorlott kertészkedők ezt jól tudják. Összeállításunkkal a kezdőknek szeretnék segíteni. 

Ültetés: Az a tevékenység, amikor egy növényt (palántát) földbe helyezünk a célból, hogy nőjön, erősödjön, teremjen. A palántának megvan minden része, ami egy növénynek kell. Gyökér, szár, levél, esetenként virág és termés is. Ez utóbbit átültetésnek hívjuk. Ültetjük a fákat, bokrokat, virágokat, cserepes növényeket, de a paprika és paradicsom palántáit is. 

Fa ültetése Forrás: Édenkert
Palántázás során a magról ültetőedényben, melegágyban előnevelt kis növényeket ültetjük végleges helyére, szabadföldbe vagy fóliasátorba, üvegházba. Ezek fiatal palánták, gyökérrel, szárral, levéllel. Palántázzuk a paprikát, paradicsomot, káposztát, padlizsánt, salátát.
Vetés: Amikor a növények magvai földbe kerülnek a célból, hogy belőlük palánta vagy csemete (ha át kell ültetni) vagy növény fejlődjön. A vet maga azt jelenti, hogy a földre dobunk, szórunk valamit. Ugyanezt tesszük vetéskor is. Vannak növények, melyeket a föld felszínére szórunk csak, de általában sekélyebb-mélyebb vetőgödrökbe szórjuk a magokat.

A növények egy részének magvait palántanevelőbe (ablakba cserépbe, ládába) vagy melegágyba vetjük. Azért nem szabadföldbe vetjük, mert hosszú tenyészidejűek és melegigényes növények. Mivel a szabadföldbe vetve nem élnék túl a tavaszi hideget és a fagyokat, így előneveljük őket meleg, világos helyen. Persze lehet szabadföldbe is, csak jóval később, mint cserépbe, de ilyenkor később lesz termésünk is. Előnevelést igényel pl. a paprika és a paradicsom. Ezek fagyérzékeny növények, kifejezetten melegkedvelők. Azért ültetjük csak májusban szabadföldbe a palántákat , hogy a májusi fagyok ne tudjanak kárt tenni bennük. Ugyanígy fagyérzékeny a bab, a tökfélék. Ezeket is úgy szokták elvetni szabadföldbe, hogy május közepe után keljen, akkor a fagy nem árt nekik. Vetünk tehát minden, magról szaporítható növényt. 
Vetni lehet sorokba és bokorra, vagy egyenként. Növénye válogatja.

Vetés pohárba Forrás Édenkert

Sorba vetés Forrás kronika.ro

Vannak növények, amelyeknél nem vetésnek hívják a szaporítóanyag földbe helyezését, pl. hagymaféléket duggatjuk. A kellően megművelt laza talajon kijelöljük a sorok helyét, kis árkokat húzunk és azokba beledugjuk tompább végükkel lefelé a dughagymákat. Duggatás után a hagymácskákat betakarjuk földdel. A fokhagymát igyekezzünk mélyebbre duggatni, mert sekélyen duggatva kinövi magát a föld felszínére.
Hagyma duggatása Forrás: kronika.ro
Pikírozás vagy tűzdelés: A palántanevelőbe (láda, cserép, melegágy) nevelt paprikát, paradicsomot átültetjük. A paradicsomnál az egy valódi leveles állapot után, a paprikánál a 2-4 leveles állapot elérése után pikírozunk tápkockába vagy tejfölös poharakba, kinek mi van. Paradicsomot 1 szálával, paprikát két szálával pikírozzuk, ill. úgy is ültetjük.
Paradicsom pikírozása Forrás: Édenkert 
A felsorolt növények mellett meg kell említeni a burgonya szaporítását is. Tájegységenként változik, hogy vetik vagy ültetik a krumlit. Ha a logika mentén gondolkodunk, akkor ültetjük, hiszen nem magot, hanem tulajdonképpen egy növényi részt teszünk a földbe, hogy kigyökerezzen, kihajtson és bokrosodjon. Ugyanaz a folyamat játszódik le, mint amikor egy rózsaágat vagy egy virág hajtását vízben vagy földben kigyökereztetünk. Ám szintén a logika mentén a vetés is helyes kifejezés, hiszen ezt is úgy dobjuk a krumplisgödörbe.  Így tehát mindkét kifejezést bátran használhatjuk, mindenki ugyanarra a folyamatra fog gondolni.

Vannak növények, amelyeket már ősszel is elvethetünk, remekül áttelelnek és korán termőre fordulnak. 

Ügyelni kell, hogy őszi fajtát vessünk, (pl. fokhagyma, mák, borsó). Ezeknek ugyanis van tavaszi változata is. Ne keverjük őket!

Egyes növényeket fagy alá is vethetünk, vagyis ha figyeljük az időjárást, az utolsó fagymentes napokon elvetjük a magvaikat. Akkor vetjük, amikor már csak 2-3 C fok van, de még nem fagyott a föld. Ennek az a célja, hogy ne télen csírázzanak a magok, hanem kora tavasszal, amikor a feltételek kedvezőek számukra. Szintén korán termőre fordulnak. Tipikusan a korai zöldségek magjait használhatjuk erre a célra. Ilyen például a sárgarépa, a petrezselyem, a saláta, a korai zöldborsó 

Olyan növények is vannak, amelyeket akár télen is elvethetünk, ha a talaj nem fagyott és rá tudunk menni a földekre. Ilyen a borsó, a mák, de akár a petrezselyem is. A borsót homokos talajon mindig el szoktam vetni már januárban. A mostani kötött talajon nem tudom megoldani, mert hiába nem fagyott a föld, olyan sáros, hogy nem lehet művelni, nem lehet rámenni.  Ahol most élek, itt később vetem, de igyekszem legkésőbb február végéig elvetni. Bő terméssel hálálja meg. Ti. a borsó nem szereti a nagy meleget. 


Tudok ajánlani egy nagyon jó kis könyvet. Zöldségtermesztők kézikönyve

Érdemes megtanulni a kifejezéseket és helyesen használni őket, mert általuk sok félreértés elkerülhető úgy a hétköznapokban, mint a közösségi oldalakon.

Eredményes kertészkedést kívánunk az új esztendőben is.







2019. január 18., péntek

Paradicsom kisokos

Gyakori kérdés, hogy milyen paradicsomot termesszek? 
Kép forrása: https://fr.tripadvisor.ca/
A kérdésre több szempontot mérlegelve tudunk válaszolni. Tudnunk kell, mire szeretnénk használni. Befőzésre vagy friss fogyasztásra? Megelégszünk azzal, hogy pár hétig eszünk friss paradicsomot, vagy egész a fagyokig szeretnénk fogyasztani? Van-e lehetőségünk karózni vagy csak az alacsony növésűeket tudjuk termeszteni? Szabadföldben tudjuk termeszteni vagy csak egy virágládában? Az apróbb szeműeket részesítjük előnybe, vagy jobb szeretjük a nagyobb fajtákat? Friss fogyasztásra szánjuk, vagy értékesítésre is szeretnénk termelni? 

Amikor nézelődünk a vetőmagcsomagok között, ezeket a kérdéseket tegyük fel magunkban és a válaszok tükrében döntsünk. Olvassuk el feltétlenül a tasakokon található rövid leírást, tájékoztatót. 
Ám az ott feltüntetett megnevezések, leírások is okozhatnak még problémát. 
A Rédei Kertimag oldalán van ez a jó kis összeállítás. Remélem segítség azoknak, akik még nem járatosak a paradicsomtermesztésben.
Növekedési Típus Szerint
Determinált fajtákIndeterminált, folytonnövő fajták
Mano (törpe)
Marmande
Roma VF
Zömök
Kecskeméti 3 F1
Mobil
Kecskeméti Jubileum
Ace 55
Kecskeméti 549
Balkonstar
Mini sárga
Lugas F1
A Termés Alakja Szerint
GömbölyűLapított gömbHosszúkásSzögletesApró bogyók
Mano
Lugas F1
Kecskeméti 3 F1
Kecskeméti jubileum
Mobil
Ace
Marmande
Roma VFZömök
Kecskeméti 549
Mini sárga (ovális)
Balkonstar (gömbölyű)
Felhasználás Szerint
Friss fogyasztásraBefőzésre
Manó
Balkonstar
Mini sárga
Kecskeméti 3 F1
Lugas F1
Roma VF
Zömök
Kecskeméti 549 (hámozható is)
Marmande
Kecskeméti jubileum
Ace
Mobil
Teljes Fajtaválaszték
Fajta neveNövekedési típusÉrésidőBogyó alakjaFelhasználás
Ace 55
Balkonstar
Kecskeméti 3 F1
Kecskeméti 549
Kecskeméti jubileum
Lugas F1
Mano (törpe)
Marmande
Mini sárga
Mobil

Roma VF
Zömök
determinált
determinált
determinált
determinált
determinált

folytonnövő
determinált
determinált
folytonnövő
determinált

determinált
determinált
középkésői
korai
nagyon korai
közép korai
középkorai

középkorai
korai
középkorai
középkorai
középérésű

középérésű
korai
lapított gömb
apró, ovális
gömbölyű
szögletes
lapított gömb

gömbölyű
gömbölyű
lapított gömb
apró, gömbölyű
lapított gömb

hosszúkás
szögletes
befőzésre
friss fogyasztásra
friss fogyasztásra
befőzésre
befőzésre

friss fogyasztásra
friss fogyasztásra
befőzésre
friss fogyasztásra
befőzésre,
friss fogyasztásra
friss fogyasztásra
friss fogyasztásra


Látjátok, a paradicsom széles fajtaválasztékát sokféleképp osztályozhatjuk. Másik forrásból származó összefoglaló szerinti csoportosítás:


Érésidő
- korai
- középkorai
- középérésű
- késői

Termőképesség
- intenzív
- bőtermő
- átlagos
- extenzív

Tápanyagigény
- extra magas
- igényes
- átalagos
- kis igényű

Felhasználás
- friss
-frissen eltartható
- befőző
- püré
aszalás

Bogyóforma
- gömbölyű
- hosszúkás
-szeldelt, gerezdes
- szív
körte szilva

Növekedési erély
- törpe
- determinált
- féldeterminált
- folytonnövő

Érzékenység
- érzékeny
- átlagos
- jó általános
- ellenálló

Íz
- édes
- zamatos
- savanykás
- hagyományos

Bogyóméret
- koktél
- kicsi
- közepes
- nagy
- extrém

Bogyószín
- fehér
- sárga
- narancssárga
- rózsaszín
- piros
- lila
- zöld
- fekete
- és ezek kombinációja (cirmos)

A képek linkre kattintva majd kétszáz paradicsomfajta leírását találjátok képekkel kiegészítve. Két példa a sok közül:

http://organigarden.eu/chooser/tomato/hu/
A determinált növekedésű fajták szára 40-60 cm magasra nő, ezután elágazik, bokrosodik. A főhajtás csúcsa egy virágfürtben végződik, lezárva ezzel a növekedést. Amikor nincs lehetőségünk karózásra vagy a karó leszúrása is problémát okoz, ilyenkor ezek a fajták jöhetnek szóba, amelyek alacsony növésűek és száruk erős. 
Az átlagos kerti művelésnél sima karót szúrunk az egyes növények mellé. Erre alkalmasak az ún. féldeterminált fajták. Ezek szármagassága a két csoport közé tartozik. Ezek főhajtását 7-9 virágfürt zárja le. Közepes termésmennyiséget hoznak, nem túl igényesek, de kacsolni (metszeni) ezeket is kell. Ilyen a legtöbb fajta. 
A folytonnövő fajták már komoly támrendszert, kordont,  komoly karózást igényelnek, de ültethetők kerítés mellé is. A főhajtásuk növekedése korlátlan, elérhetik a 2-3 m magasságot is. Egészen a fagyokig teremnek szabadföldben. Nagy termőképességű paradicsomok, de cserébe nagy odafigyelést - folyamatos kötözést, kacsolást, tápanyag utánpótlást - igényelnek.  A kacsolás az oldalhajtások rendszeresen eltávolítását jelenti. 

Felhasználási mód


Itt három típust különítünk el, az egyik a frissfogyasztású fajták, a másik a lének feldolgozható, a harmadik, mivel nagy szárazanyag tartalmúak, így pürének, vagy teljes paradicsomnak is feldolgozhatók (ezek jók fagyasztásra és szárításra is.) 

Természeti igényei


Fényigény. A paradicsom kifejezetten fényigényes növény, növekedésére és fejlődésére a fény erőssége, időtartama, valamint a minősége van hatással.

Hőigény. A paradicsom a melegigényes zöldségfélék közé tartozik. Minimálisan 10 °C szükséges a növekedéséhez, amely 32 °C fölött viszont már leáll. Nappal 22 °C, éjszaka általában 7 °C-kal alacsonyabb az optimális hőmérséklet. A magas éjszakai hőmérséklet kötődéskieséssel jár (pl. a trópusi országokban). 
A csírázáshoz legmegfelelőbb a 20–22 °C. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a csírázás lassú, tartósan magasabb hőmérsékleten a tenyészőcsúcs-károsodásból eredő vegetatív típusú növények száma emelkedhet (KINGHAM, 1973). A kezdeti növekedés és fejlődés idején nappal 17–18 °C-ot, később 20–24 °C-ot kell tartani. 
Vízigény. A paradicsom a hosszú tenyészidő és a nagy, intenzív párologtató lombfelület következtében sok vizet használ fel. Közepesen érzékeny viszont a talaj nedvességtartalmára, azaz mélyre hatoló gyökérzetével a vizet jól hasznosítja. Mindezek alapján a paradicsomot vízigényes növénynek tekintjük, amely növekedésével, termésmennyiségével egyaránt kedvezően reagál a jó vízellátására. 

Termesztés menete


A paradicsomot palántáról neveljük, melynek előállításához 6-8 hétre van szükség. 

Melegkedvelő, fagyérzékeny növény, így csak április-májusban lehet kiültetni végleges helyére. 


Palántaneveléshez a magokat vethetjük kis ládikákba, tejfölös poharakba, cserépbe, melegágyba. Arra ügyeljünk, hogy a hőmérsékleti igényüket és fényigényüket ki tudjuk elégíteni. 
A kikelt kis palántákat ha nagyon sűrű a vetésünk és helyünk is van, kipikírozhatjuk palántázó poharakba vagy tápkockába. 
Mire a palánták elérik a megfelelő nagyságot, az idő is alkalmassá válik a palánták kiültetésére. Általában a májusi fagyok után szokták szabadföldön kiültetni. Előbb is kiültethetünk néhány szálat, amelyek, ha nem jönnek tavaszi fagyok vagy meg tudjuk őket védeni a fagytól, akkor korán hoznak termést. Az összeset nem tanácsos korán kiültetni, mert jobb a biztonság. 
A palántákat lehet mélyebbre ültetni, mint ahogy a nevelőhelyen voltak, mivel szára sok oldalgyökeret képez. Helybe is vethető április közepétől, igaz így picit később hoz termést. Folyamatos tápanyag utánpótlást igényel, kéthetente táp-oldatozzuk. 

Ha kevés a helyünk a palántaneveléshez, akkor sem kell lemondanunk, hogy sok paradicsomunk legyen. Elég néhány tövet nevelnünk csak. Amikor kiültetjük őket szabadföldbe, a palánták gyorsan megerednek és növekedésnek indulnak. Ezzel együtt jár, hogy a levelek tövénél oldalhajtásokat hoznak. Ezeket mindig le kell tépni, (nem vágni). Ezeket a hajtásokat általában eldobjuk. Ám ha várunk velük míg megerősödnek kicsit és akkor tépjük le őket, akkor ezek a hajtások úgy használhatók, mint a palánták.


Ügyeljünk arra, hogy úgy ültessük el őket, hogy csak pár levél maradjon a föld felett, a többi részt pedig a szárat elfektetve palántázzuk el. A földből kiálló rész körül a földet kicsit felkupacolhatjuk  (felcsirkézhetjük), hogy biztonságosabban álljon. Gondoskodjunk róla, hogy míg nem kezd el nőni, addig ne száradjon ki a földje. 

Íly módon nagyon sok paradicsomtövünk lehet. Nem kell félni, hogy sokára fognak teremni, úgy viselkednek, mint az anyatő, majdnem vele egyidőben hozzák a termést. 


Kezd terjedni a palántanevelésnek az a módja is, hogy ősszel azokból a fajtákból, melyeket a következő évben is termeszteni szeretnénk, egy-egy érett bogyó leásunk a kert naposabb részébe. Természetesen megjelölve, melyik, milyen fajta. Amint az időjárás kedvezőre fordul, az „elvermelt” paradicsomok magvai csírázásnak indulnak és kikelnek. Erőteljes palánták nevelhetők így. Ezeket aztán kedvező időjárás esetén és alkalmas időben szét kell ültetni. 
A paradicsomtermesztés teljes technológiájáról a Zöldségtermesztési kézikönyv vonatkozó részében olvashattok: Digitális Tankönyvtár .

Eredményes kertészkedést kívánunk mindenkinek!