Keresés ebben a blogban

2018. június 28., csütörtök

Tíz rovarriasztó növény a kertbe és a teraszra

Fordítás

A növények zömét ismerem, és tudom, hogy van növényriasztó hatásuk, de párnál nem tudom. Azért mégis azt gondolom, hogy igaz lehet, amit a cikkben olvashatunk.
 

Érdemes észben tartani azt, hogy a természetes megoldások soha nem tökéletesek, mert a természet nem szereti a tökéleteset és nem szereti valamely fajta teljes kiirtását sem. Tehát a következő növények ültetésével erősen lehet csökkenteni a bosszantó rovarok számát, de néhány azért be fog osonni az illatbarikádokon át is.
1. Levendula: A bolhákat, molylepkéket, szúnyogokat és sok más rovart riaszt el illatával. A legyek és szúnyogok ellen tegyünk egy cseréppel a bejárat mellé és a kerti garnitúra mellé.
2. Krizantém: A természetes rovarriasztó szerek egyik alapanyaga,  de kutyasamponokban is alkalmazzák. A krizantém által termelt egyik kémiai anyag pusztítja és riasztja a hangyákat, kullancsokat, bolhákat, takácsatkákat, svábbogarakat, japán bogarat, de még a poloskákat is. A veteményes ágyásokban is kedvelt növény e tulajdonságok miatt.
3. Bazsalikom: Távoltartja a szúnyogokat és legyeket. Helyezzünk egy konténert a kinti garnitúra közelébe. 
Saját szúnyogűzőt így készítünk belőle: 4,5 dl vizet felforralunk, leveszünkj a tűzről és beledobunk egy nagy marék bazsalikomot. Néhány óra hosszat állni hagyjuk, majd leszűrjük és 4,5 dl olcsó vodkát teszünk bele.  Az egészet egy permetező flakonba öntve kész a szúnyogriasztó.
4. Sarkantyúvirág (nasturtium, böjtfű): Olyan vegyi anyagot bocsát ki, amely elriaszt többféle rovart, közöttük levéltetveket,  molytetveket. Konténerben a kerti garnitúra körül, a teraszon, a zöldségesben egyaránt hasznos társnövény. Könnyű nevelni és szép is.
5. Citromfű (lemon grass, citronella):  A citromfüvek közül a Cymbopogon nardus és a  Cymbopogon winterianus fajtákból nyernek ki citronella olajat, amelyet rovarriaszóként (elsősorban szúnyogriasztóként), de szappanokban, aromaterápiában is használják. Hatóanyagai, a geraniol és citronellol antiszeptikus hatású, ezért használják háztartási fertőtlenítőként és szappanokban.  Fűszerként is használják.
6. Büdöske (marigold): A szúnyogok és levéltetvek utálják a szagát. Ültessük teljes napra, mert félárnyékban hajlamos a lisztharmat áldozatául esni. Használjuk a teraszon és a zöldségágyások között.
7. Citromos kakukkfű: az illóolajok felszabadításához elegendő elmorzsolni néhány levelet, ha a teraszon üldögélve az esetleges szúnyogokat el akarjuk riasztani. A megtört levelek azonnal kibocsátják illatukat, amely a szúnyogokat távoltartja.
8. Menta: a cikk nem írja, milyen menta, vélhetőleg bármelyik alkalmas rovarriasztásra. Ajánlatos cserépben nevelni, mert agresszív gyökérzete nagyon hamar elözönli a kiskertet. Tartsuk inkább konténerben, amelyben gazdagon nőhet a menta.
9. Petúnia: nem csak szép és illatos, de bizonyos rovarokat (japán bogár, levéltetvek, stb) tapadós-szőrös levelein foglyul ejt. (A rovarok ott pusztulnak el, majd idővel a gyökerek táplálékává válnak.  Szereti a teljes napot, de elvisel időszakos árnyékot is.
10. Rozmaring: távoltartja a szúnyogokat és más bosszantó rovarokat. A levelei könnyen törnek, amikor is kibocsátják erős illatukat.  Rovarriasztó permetként is használhatjuk: egy csokor rozmaringot egy liter vízben 30 percen át főzünk.  Leszűrve permetező flakonba töltve vihetjük magunkkal, illetve a hűtőszekrényben tarthatjuk, amíg szükség nem lesz arra, hogy körbepermetezzünk vele.
A fordítás a következő helyen talált cikk rövid változata.
https://homes.yahoo.com/photos/10-plants-grow-pest-proof-slideshow/10-plants-grow-pest-proof-yard-photo-032411564.html . Sajnos a link már nem él.

2018. június 27., szerda

Tejtermékek házilag 2. - Túró, Tuboly Péterné Dius írása

Házi túró, ahogy én készítem 
Ismét jelentkezem egy új recepttel, ahogy azt ígértem 🙂
Remélem, sikerültek a "paneer" sajtok?!

Most a túróról írok, ahogy én készítem.

Én üvegben jobban szeretem altatni a tejet, mert jobban látom, hogy "mikor van az ideje".

Itt is fontos a higiénia és a házi tej!

Odateszem az üvegbe a tejet, letakarom tányérral a tetejét és szobahőmérsékleten ott hagyom.





Ilyenkor nyáron 2-3 nap alatt lesavanyodik annyira a tej, hogy túró lehessen belőle. Amikor megaludt a tejünk, szétvált az alvadék a savótól, vagy a teteje hólyagos ( mint a pukkantós zacsi). akkor mehet fazékba. Én nagyon óvatosan öntöm át, hogy minél kevésbé törjön az alvadék!

Alágyújtok és elkezdem melegíteni, óvatosan bele-bele keverek, hogy ne kapjon le.
Általában olyan 45-50 fokig melegítem, de ez ízlés kérdése.
Minél tovább melegítitek, annál szárazabb túrót kaptok. Ha megvan a "kívánt hőfok", mehet a kendőbe/pelenkába, stb. 

Összekötitek, fellógatjátok és hagyjátok kicsöpögni ( 12-24 óra ).




Tipp:
Én a kecsketúrót pl. nem szeretem édes ételekhez használni, így egy kis sóval tálban átgyúróm.



Jó étvágyat hozzá! 😘

Ui.: Haladóknak, vagy bátraknak itt egy másik recept, a honlapon ráadásúl alap eszközöket is be tudtok szerezni a sajtkészítéshez. Első lépésnek teljesen használható az oldal   ( én is itt kezdtem ).


Folytatjuk a 3. résszel
Írta: Tuboly Péterné Dius
2018. június 26.

2018. június 26., kedd

Kiskertész magfogási praktikája


Előrelátó háziasszony megszedi a jövő évi magokat. Én is így teszek.
Aki csinálta, tudja, elég macerás kifejtegetni a terméseket. Vannak, amelyek igen tudnak ragaszkodni a héjukhoz. Így van ez a retekkel is. Kiválogatni pedig kész művészet.
Általában szakaszosan, több félét vetek, s mindegyikből hagyok a földben, hogy magszárat hozzon és teremjen. Legkésőbb augusztusra szépen beérik a termés.

A virágzó retkek remek árnyékolók a nyári nagy melegben

  
A retekmagot rendes körülmények között és nagy tételben csépléssel nyerik, de kis mennyiségben ez nem túl gazdaságos. Eddig mindig kéz és körömpróbáló dolog volt a zárt becőtermésből kivarázsolni a magokat. Ezért idén kidolgoztam egy gyors, egyszerű technológiát a magok kifejtésére, tisztítására.

Hozzávalók:
1 nagyobb zsák, vagy fólia, amire rászedjük a retekszárat a termésekkel együtt.
2 db tál és egy vödör
1 nyújtódeszka nyújtófával
1 nagyobb lyukú tésztaszűrő
1 kisszék.
  


Fosztásra készen
  
Üljünk le kényelmesen a kisszékre, majd a tálba szedjük le (én inkább simán lefosztom) a terméseket.


Termésétől megszabadított retekszár
  
A nyújtódeszkát helyezzük magunk elé egy hokedlira. A lefosztott termésből egy marékkal tegyünk a deszkára, majd pár mozdulattal a sodrófával zúzzuk össze a lefosztott cuccot. Nem ütni kell, hanem rendesen gurigatni a sodrófát, mintha nyújtanánk. Pillanatok alatt előtűnnek a magocskák.
Öntsük egy tálba, majd jöhet az újabb adag, míg el nem fogy a retektermés.


Ülve, kényelmesen

Már csak a tisztítás van hátra.


 Tisztításra vár
  
Ekkor fogjuk a tésztaszűrőt és egyik tálból a másikba beleszitáljuk a magokat.  Nagyon kevés törmelék kerül még bele és némi por, homok.


Pillanatok alatt szétválik a törmelék és a mag
  
Hátra van még a magok törmeléktől, portól, egyéb szennyeződésektől való megtisztítása. Anyukám ezt szelelésnek mondta, s a régiek is így nevezték a magok ilyenforma tisztítását. 

Kép forrása: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-564.html 

Gabonatisztítás szórással (Vásárhelyi puszta, Orosháza, Békés m.)

Régen ezt szóró- vagy szelelőrostákkal , nagyobb méretekben szelelőmalommal oldották meg. De ez egyik sincs, így marad a lelemény.Amikor ezzel is készen vagyunk, kiülünk az udvar közepére és a tálból a vödörbe szeleljük a magokat. Azért célszerű vödörbe öntögetni, mert elég magas ahhoz, hogy a magok ne pattogjanak ki belőle.
Elsőre nem lesz teljesen idegenanyag-mentes a mag, ezért a vödörből visszaöntjük a tálba és kezdjük elölről a szelelést. Nem kell gyorsan önteni, szép kényelmesen, így a légmozgás szépen kifújja a nemkívánatos anyagokat.
Ha bolti tisztaságú magokat szeretnénk, akkor még egy gyors langyosvizes fürdőt lehet adni a magoknak. Ekkor viszont egy napra ki kell teríteni egy papírtörlős tálcára vagy sűrű szövésű szitára, hogy csontszárazra kiszáradjon.
Az így kapott magok mehetnek a felcímkézett zacskókba.

Ha ügyesek vagyunk gyorsan vetünk is még egy sort. Még lehet, és ősszel is finom, gyenge retket ehetünk.

A képeken a Mikepércsi vajretek magnyerését követhetitek nyomon. Ilyen magokat vetettem. 
  


Mikepércsi vajretek
  
Nálam a retkek kicsit nagyobbra sikeredtek, mint amire számítottam. Nagyon finom, nem pudvás, nem fás és viszonylag gyorsan nő.



Amikor elkezdtük fogyasztani. Később kicsit még hízott.

Évek óta vetem, saját magból , eredménnyel.
Sikeres kertészkedést és magfogást kívánok: 

Virágné Fejes Éva
2018. június 26.





2018. június 24., vasárnap

Kávézacc a konyhában


Kávézacc és a tejesüveg

Sokan használják a zsíroldókat, amelyek hatásosak, de nagyon környezetszennyezőek és nem utolsó sorba nagyon drágák.
Helyettük ajánlható egy nagyon környezetbarát megoldás, ami ingyen van.
Szinte minden háztartásban főznek kávét, a zaccot pedig kidobják. Pedig a felhasználásáról már sok felületen cikkeztek.
Egyre több helyen kapni igazi, házitejet. Az üvegek sokszor a kukában landolnak, mert sajnáljuk a sok mosogatószert a kimosásához. Pedig nagyon egyszerűen tisztán lehet tartani őket.


Az üvegbe szórjunk 1-2 evőkanál kávézaccot. Az üveg száját befogva alaposan rázzuk össze, hogy az üveg minden részéhez eljusson.

Ezután melegvizet engedünk az üvegbe és így is összerázzuk kicsit.



Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban 1 csepp mosogatót töltsünk még az üvegbe és jól rázzuk össze.


Ha ügyesek voltunk, nincs más dolgunk, mint kiönteni a zaccos löttyöt és alaposan kiöblíteni az üveget. Addig öblítsük melegvízzel, míg az oldala belülről nem kezd el párásodni.
A pára csak a zsírmentes felületen ül meg.

Az üveget fordítsuk szájával lefelé és állítsuk egy pohárba, hogy a fölös víz kicsepeghessen.
Hagyjuk megszáradni, de a tetejét ekkor se tegyük rá, különben bedohosodik az üveg.

Ugyanezen módszerrel a zsíros, olajos edényeket is kávézaccal zsírtalanítjuk. Öntsük a zaccot a tisztítani kívánd edénybe, és kézzel jól dörzsöljük át. Ha kevésnek bizonyult a zacc, és még elég zsíros, olajos az állaga, ne sajnáljuk, tegyünk még hozzá. Azt tapasztaljuk, hogy a kávépor megköti a zsírokat, olajokat és szinte pergő, száraz zacc a végeredmény. Ha elég tiszta a felület a zsíros kávézaccot öntsük ki. Ne szemétbe, hanem ha lehet, valami külön üvegbe, dobozba. Veszélyes hulladéknak minősül, tehát kukába ne dobjuk.
Ezután az edényt a szokásos forróvizes-mosószeres módszerrel, ahogy mosogatni szoktunk elmossuk.
Sokkal kevesebb mosogatószer kell, és teljesen zsír- és olajmentes felületet kapunk.

Érdemes a kisbabák cumisüvegét is így tisztítani, így a lehető legkevesebb vegyszerrel mérgezzük őket.
Ennek igazolására van egy érdekes és elgondolkodtató történetem.
Valamikor tehenekkel foglalkoztunk és a tejet házakhoz értékesítettük. Mindenki a saját üvegében kapta a friss tejet.
Volt egy fiatal pár, aki mindig arra panaszkodott, hogy rossz tejet adtunk nekik, mert az bizony forraláskor összemegy. Kérdeztünk másokat, nekik mi a tapasztalatuk. Csak dícséretet kaptunk.
Addig nyomoztunk, míg kiderült, az anyuka kifejezetten babaholmik fertőtlenítésére ajánlott szerrel öblítette a pici cuccait, s a tejesüveget is. Gyönyörű, ragyogó, illat- és szagmentes üvegeket hoztak mindig, s a tej mégis összement.
Közösen megkérdeztük a szomszédasszonyt, ő mit tapasztal, milyen a tej. Neki sem ment még össze sohasem.
Ettől függetlenül továbbra is kérték a tejet.
Történt egyszer, hogy nem a saját üvegükbe töltöttük a tejet, hanem egy vadonatújba, s másnap szóltak is, hogy nem ment össze a tej. Mi elmondtuk, hogy nem a saját üvegükbe kapták, ennyi a változás, egyébként a tehén és a tej is ugyanaz, mint eddig.
Végül kiderítettük, hogy igen erős fertőtlenítőt használ, s bizony a legalaposabb öblítés mellett is marad vegyszermaradvány az üvegen, mint minden vegyszeres mosogatásnál , főleg ha erős fertőtlenítőket használunk a babák cuccaihoz.
Valahányszor új üvegbe kapta a tejet, annak semmi baja nem volt, ám ha a saját, jól elmosott, elöblített üvegébe tettük, mindannyiszor összement.
Anyuka elgondolkodott és soha többet nem fertőtlenített a vásárolt célkészítménnyel, s soha többet nem ment össze a teje.
Érdemes végiggondolni mindig, amikor pici babák dolgait fertőtlenítjük. Mit, mivel… Egy forró vizes főzés is csírátlanít annyira, amennyire kell. Zsírtalanítani meg ott van kéznél a kávézacc.

Virágné Fejes Éva
2018. június 24.

2018. június 22., péntek

Tejtermékek házilag 1. - Paneer, Tuboly Péterné Dius írása



Paneer, az első lépés a sajtkészítés felé 

Minden sajtos szerintem ezzel kezdte, aki nem, az biztosan hazudik ?
Szóval, jöjjön a "Paneer".

Friss és kizárólag házi tej ajánlott. Ez lehet, kecske, tehén, juh, szamár, stb…
Nagyon, de nagyon fontos minden sajtnál, tejfeldolgozásnál a HIGIÉNIA!!!

Receptjeimet arányaiban kb. 10 l tejhez viszonyítom.
Egy nagyon tiszta lábosra, kendőre/pelenkára, ecetre, vagy citromsavra, jódmentes sóra, szűrőre lesz szükségetek leginkább.
Alapos kézmosás, tiszta munkafelület, környezet, stb. Bonyolítani úgyis a későbbi sajtoknál fogom.

10 l tejet ( vagy többet ), feltesztek melegedni kb. 90-95 fokra. ( érdemes a későbbi sajtokhoz hőmérőt beszerezni. ) Amikor elértétek ezt a 90-95 fokot, 10 l tejhez kb. 1 dl 10 %-os ecetet tesztek és jódmentes sót, ízlés szerint. Ha ízesíteni szeretnétek, azt is itt kell elvégezni. ( pl. Lilahagyma, fokhagyma, zöldfűszerek stb. - stb. )A gázt/tűzhelyet elzárjátok. Az ecet összehúzza szinte azonnal a tejet. Nem szabad innen kevergetni. Fogtok egy szűrőlapátot, a szűrőt kibélelitek a kendővel és ebbe bele szeditek az alvadékot.Ha mindent kiszedtetek, akkor a kendőt jó szorosra csavarjátok és fellógatjátok csöpögni. Ha kihűlt, már fogyaszthatjátok is.

Nagyon finom szendvicsbe, rántva, salátához, de leginkább grillezve.
Majdnem ez az alapja minden sajtnak, de mégse. Viszont érdemes ezzel kezdeni, ha sikered van, nem lesz ám megállj.

Sok sikert!

2018. június 19., kedd

Veteményezés nyáron


Összegyűjtöttem pár fontos dolgot és érdekességet a nyáron vethető növényekről.

Veteményezni nem csak ősszel vagy tavasszal szokás egy kiskertben. Az igaz, hogy az első vetési időszak február végétől májusig- június elejéig tart, és ilyenkor vetjük a paprikaféléket, paradicsomot, padlizsánt, mert ezek sok időt igényelnek a termés beéréséig. Ilyenek még a tökfélék,  étkezési szárazbabok és a csemege kukorica is, ezek meg azért, mert nagyon melegkedvelők. Ebben az időszakban kerül földbe az étkezésre szánt burgonya is. Ám rengeteg olyan zöldség van, amit egész évben lehet, sőt van, amelyeket kifejezetten június második felétől kell vetni. Ezek olyan levélzöldségek, virágzöldségek vagy gyökérzöldségek, melyek másfél-két hónap alatt érik el a szedhető méretet. Így most, hogy a kert egy része már felszabadult, mert már betakarítottuk az előző termést, vagy mert nem kelt ki az első vetés, netán a jégverés tette tönkre a tavaszi munkánkat, nem kell elkeseredni, van mivel próbálkozni.

Azt azonban tudni kell, hogy másodvetésű szabadföldi zöldségnövényt csak és kizárólag öntözéssel szabad és lehet termeszteni! A rossz kelés oka legtöbbször a nagy melegben gyorsan kiszáradó talaj. A tavaszi vetésekkel egyszerűbb, mert a téli csapadéktól még van elég nedvesség a talajban, a napok sem ilyen melegek, nem süt ilyen erősen a nap, így elég alkalmanként öntözni, de a másodvetésű zöldségnövényeket bizony legalább kétnaponta öntöznünk kell. Ügyeljünk arra, hogy elégtelen lesz a kelés, ha a főnövény után a talajt felássuk és nem hagyjuk ülepedni. Ilyenkor a laza talajfelszínen az öntözések alkalmával a pici vetőmagok olyan mélyre kerülnek, hogy nem tudnak kicsírázni. A régi öregek praktikáját érdemes alkalmazni. Kapával húzunk egy sekély mélyedést és abba homokot szórunk, belocsoljuk, majd erre szórjuk a magokat. Nagyon vékonyan fedjük le homokkal kevert föld keverékével. A nedves homok megakadályozza, hogy a magok a talajba mosódjanak az első öntözés alkalmával. Ezután épp hogy csak annyira locsoljuk, hogy a talaj ne száradjon ki. Ne tocsogjon, mert akkor szintén bemossuk a talajba a magocskákat. Ha még szeretnénk a siker érdekében tenni valamit, a takaró földbe keverjünk salátamagot. Ez nagyon gyorsan kikel és a tűző napsütéstől védi a talajt, valamint a később kelő, csírázó főnövényeket. Ez azért is praktikus, mert általában a gyomok gyorsabban nőnek, így kapálásra is szükség van. A saláta jól mutatja, hol vannak a sorok, hol nem kell kapálni. Menetközben a friss salátát kiszedegetjük, bár ezek nem fognak fejbemenni, sokkal inkább a nagy forróságban gyorsan felmagzani. Párat hagyjunk meg, szedjük meg a magját és következő tavasszal lesz bőven sorjelző növényünk.

Nézzük sorban, mikor mit vessünk vagy ültessünk az üres területeinkre.

Ahogy írtam, egész évben lehet vetni a salátákat, melyek aránylag rövid idő alatt szedhető állapotba kerülnek.

 Kép forrása: https://cleaneating.hu/taplalkozas/a-legjobb-salatafelek/



Fejes salátát, ha étkezésre szánjuk, és nem sorjelzőnek, június végétől augusztus elejéig ne próbálkozzunk vele, csak azokkal a fajtákkal, melyek bírják a meleget, mert a legtöbb fajta a nagy melegben és szárazságban könnyen felmagzik! Alaposan olvassuk el a tasakokon lévő tájékoztatót! Termeszthetjük pardicsom aljnövényzeteként is. Augusztus második felében ismét vethetjük őszi fogyasztásra. A 2-4 leveles növénykéket nem szabad mélyre ültetni. Billegjen a kis palánta, mikor elültettük.  Ha rendszeresen öntözzük, szeptemberben már fejes saláta kerülhet az asztalra.
Ha tavaszi fogyasztásra szánjuk, azt augusztus végén vessük, és kellő nagyság elérésekor palántázzuk ki. Nagy fagyok előtt érdemes takarni a növénykéket. A fagyok elmúltával majd leszedjük a takarást.

Márciustól júniusig vethető a jégsaláta. A magokat sorba szórjuk el, minél ritkásabban, kelés után egyeljük. Akár cserépben is előnevelhető. Vetés után 4-6 héttel ültethetjük ki, amikor már 1-5 levele van, de azzal a különbséggel, hogy ültetéskor a palántákat gyökérnyakig töltsük fel.  

Tépősalátát márciustól júniusig vethetjük. Sorba szórva, helyrevetéssel. Egyelni kéne, de a folyamatos szedéssel ez magától megoldódik.

Júliusi helybenvetéssel termeszthetjük a kínai kelt. Palántáit augusztus elején ültetjük szét.

Május-június hónapban vethetünk fodros kelt is. Szikleveles korban kipikírozzuk, majd kétleveles állapotban kerüljön végleges helyére 60 cm tő-, és 50 cm sortávolságra. Erre a legideálisabb időpont július vége. Egész télen, még havazás esetén is szedhetjük.

Régen a szegények salátájának tartották, ma magas tápértéke miatt újra kezdik megismerni és termeszteni a madársalátát (mezei saláta, madárbegysaláta néven is ismert). Július végétől szeptember elejéig vethető, nagyon igénytelen növény, jól bírja a hideget is. Magját 2 cm mélyre, sorba vessük, és kelés után 10-15 centire egyeljük ki. Rendszeres öntözés mellett egy másfél hónap alatt kifejlődik, 5-6 leveles állapotba, gyökerestől szedjük.

Rövid tenyészideje miatt másodveteményként vethetjük június végén a rövid tenyészidejű (korai) sárgarépát és uborkát is. A sárgarépát a fentebb javasolt sorjelző és árnyékoló salátával vethetjük egy sorba, így helyet is spórolunk. Az uborka pedig szereti a párás környezetet. Ezt is elősegíthetjük a saláta vetésével, csak most cselhez folyamodunk. Nem a sorába vetjük, hanem kapával húzunk egy kapamélyedésnyi , kapaszélességnyi árkot, azt megszórjuk fűrészporral, (a homok helyett) belocsoljuk és középre elszórjuk az uborkamagokat. A salátamagot pedig a barázda két oldalára sorba, majd homokkal kevert földdel vékonyan betakarjuk. Ügyeljünk arra, hogy a talaja ne száradjon ki! Ha az uborkák kellőképp megerősödtek, a salátát, ha menetközben nem használtuk el, az uborkatövek megsértése nélkül kikapálhatjuk.

Másodveteményezésre ajánlottak még különféle zöldbabok. A nyári vetése júniustól július közepéig végezhető el. Vannak sárgahüvelyű , ezek a gyakoribbak, de bátran  próbálkozhatunk a zöldhüvelyű változatokkal is főleg mert ezek a foltbetegségeknek jobban ellenállnak.. A vetőmagot vethetjük sorba, 2-5 cm mélyre, 5-8 cm tőtávolságra vagy bokorra is. Ilyenkor 5-6 szemet szórjunk bokronként. Kellő locsolás mellett a zöldbab kevésbé szálkásodik, bár vannak már szálkamentes fajták is. A bokros zöldbabfajták mellett vannak karós zöldbabok is, ezek zömében zöldhüvelyűek, közéjük tartozik a méteresbab (vagy keleti ölesbab) is.

Kifejezetten a nyáron érdemes elvetni a gumós édesköményt, mivel élettani különlegessége, hogy hosszúnappalos növény, ami annyit jelent, hogy a növény a nyári, hosszú nappalokon gyorsan kivirágzik, magokat érlel, de nem fejleszt gumót. Ezért a magját csak júliusban vetjük, mert a gumóképződéséhez a rövidülő nappalok és az őszi hónapok felelnek meg. Ha mégis felmagzana néhány tő, ezeket 40 cm magasan vágjuk vissza.  A vetés mélysége 2-3 cm. Sortávolság 30 cm legyen. Kelés után, 4-5 lombleveles korban, 30 cm-es tőtávolságra egyeljük ki. Tenyészideje a vetéstől a betakarításig 90-110 nap, vagyis október közepétől szedhető, de az a szabály, hogy a növényt akkor kell betakarítani, amikor a gumók ökölnyi méretűek. Erősen fagyérzékeny, azért a fagyos napokat ne várjuk meg vele. Azt javasolják, egyelését az esti órákban végezzük, mégpedig azért mert az édeskömény, a sárgarépához hasonlóan ernyősvirágzatú, és azonosak a kártevői is, amiket vonz az egyeléskor felszabaduló illat. Ezek a rovarok azonban a reggeli órákban aktívak, az esti órákban történő egyeléssel csökkenthető a fertőzés kockázata. Azt is írják, egyelni nem feltétlenül szükséges, mivel a magok elég nagyok ahhoz, hogy vetésnél kellő távolságra szórjuk el őket. Egy négyzetméterre 10 növényt osszunk el egyenletesen!



Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89desk%C3%B6m%C3%A9ny Édeskömény ültetvény a németországi Neulußheimben


Ha eddig nem tettük meg, most vessük el az őszi káposztaféléket vagy vásároljunk kész palántát!




Kép forrása: http://dplusz.com/t%C3%A1pl%C3%A1lkoz%C3%A1s/item/353-szuper-%C3%A9telek-a-t%C3%B3l-z-ig-k%C3%A1posztaf%C3%A9l%C3%A9k

Fejes káposztatánál a júniusi vetéssel a rövid tenyészidejű fajták július végéig ültethetők szét.

Júniusban még elvethetjük a kelkáposztát és a brokkolit is, palántáik július végéig ültethetők szét.
A brokkoliról tudni kell, hogy többször is lehet szedni, de a másodtermés már jóval kisebb lesz. Karfiollal is próbálkozhatunk még júniusban. Októberi szedésre legkésőbb július közepén, végén kell a palántákat szétültetni.

Szabdföldbe áprilistól júniusig vethetjük a karalábét. 10 cm-es palántákat ültetjük végleges helyére. A hosszú tenyészidejű fajtáit vetjük korábban, július közepéig, a rövid tenyészidejű fajtáit augusztus közepéig ültessük el.

Vöröskáposztát is vethetünk még júniusban. Ezt is 10-15 cm-es palántaként ültetjük szét 60x50 cm-re.

Május-júniusban vetjük a cikória magját is. Ez a legideálisabb, hogy a téli hajtatáshoz a legalkalmasabbak legyenek a gyökerei. 30 cm-es sortávolságra szórjuk a magokat, olyan vékonyan, ahogyan csak lehet. A vetést finoman nyomkodjuk le. Kelés után, amikor már szépen fejlődnek, 8-10 cm-re ritkítjuk őket. Meghálálják az öntözést. Októberig más dolgunk nincs vele, mint gyommentesen tartjuk.

Vörös cikória

Nem sokan termesztik még, pedig helye van a kiskertben a vörös cikóriának vagy radikkiónak. Május közepétől július közepéig vethető, csírázási hőmérséklete 25 celsius. Sorba vetjük, mert erős karógyökere nem szereti az átültetést. 30 cm-es sortávolságot javasolnak. Kelés után 10-25 cm-es tőtávolságra egyeljük.
  
Június-július az ideje az endívia másodveteményezésének. Arra ügyeljünk, hogy bőségesen öntözzük, mert a szárazon tartjuk őket, könnyebben felvirágoznak. 4-6 lombleveles állapotban palántázzuk szét őket. Ez július közepétől esedékes. Ha betakarítás előtt (október-november) szárazon tartjuk a keserűanyagok túlságosan felhalmozódnak bennük.

Július végétől augusztus elejéig vetjük a nagytestű retkeket is, így a fehér sörretket és a feketeretket, valamint a japán fehér retket. Míg a sörretek októberre lesz szedhető (innen a neve is), a feketeretek november-decemberig a földben maradhat (a neve ennek is árulkodó: téli retek). A jégcsapszerű japán retek szeptembertől októberig szedhető. Utóbbi bakháton termesztve 35 cm-nél hosszabbra is megnőhet. Mivel ezek nemcsak nagy gyökértestet, de terebélyes lombozatot is nevelnek, a 25-30 cm sor- és 15-20 cm tőtávolságra van szükségük. A vetésmélység 2,5 cm legyen. Az állományt kis vízadagokkal, rendszeresen öntözzük. Augusztus végétől szeptemberig szakaszosan vethetünk hónapos retket is a jól ismert tavaszi fajtákból. Előbb nem érdemes próbálkozni vele, mert a hosszú nyári nappalok és a nagy meleg hatására gyorsan felmagzanak.






A bimbóskelnek és a póréhagymának is ilyenkor van a vetési ideje. A két növény közös tulajdonsága, hogy mindketten télállóak, vagyis kint lehet őket hagyni a tél folyamán, és mindig csak annyit kell belőlük betakarítani, amennyi a épp szükség van. Mindkét növényt legcélszerűbb palántázni, vagyis a magjukat minél előbb elvetni és a kifejlődött palántákat kiültetni az állandó helyükre ott, ahol öntözési lehetőség is van. A póréhagyma palánták ültetésének van két titka. Az egyik, hogy a palánták gyökerét egyharmadára vissza kell csípni. A másik, hogy póré annál értékesebb, minél hosszabb a fehér hagymarésze. Ezt úgy érhetjük el, hogy a hagymát fokozatosan töltögetjük. Helybevetett hagymát szépen töltögetjük, mint a krumplit, ám lehet úgy is, hogy a hagymákat deszkával körülvesszük és fokozatosan töltögetjük fel földdel, ahogy a növények nőnek. Másik módszer, hogy egy árkot készítünk és abba ültetjük a növénykéket, majd az árkot lassan , a növény növekedési ütemének megfelelően feltöltjük. Később pedig ha már talajszintig feltöltöttük, akkor a továbbiakban úgy töltögetjük, mint a burgonyát. Magvásárlásnál arra figyeljünk, hogy kétféle póréhagyma van, egyik télálló, a másik nem! A bimbóskelnél az alacsonyabb fajtákat min. 50x50 cm-re, a magasabbra növő fajtákat 70x70 cm-re ültessük egymástól. Ha sűrű az állomány, a bimbók kicsik és lazák maradnak. Van még egy titka a gazdag termésnek. Szeptember vége felé, amikor az idő hűvösebbre fordul, a növényeket fejezzük le, vagyis a csúcshajtásokat vágjuk le. Túl korán nem tanácsos levágni a hajtásokat, mert lazák, nyitottak lesznek a bimbók. Ha azonban azt látjuk, hogy a bimbók nehezen növekednek, ne késlekedjünk vele. A levágott részt ne dobjuk el, mert finom kelkáposztához hasonló főzelék készíthető belőle. Van még egy kelbimbós trükk. Az oldalleveleket is vágjuk le akkor, amikor a bimbók már kifejlődtek, ellenkező esetben a bimbók kinyílnak, szétterülnek, tömör kerekdedségük megszűnik.

Ne feledjük elvetni augusztus 10-20. környékén az áttelelő étkezési vöröshagymát sem. Az áttelelő hagymát csakis öntözött körülmények között lehet termeszteni. A vetőmagot a tavaszi vetésnél mélyebbre, 3-4 cm-re vessük el, a sortávolság 25-30 cm legyen. A hagymamag nyáron rosszabbul csírázik, ezért nagyobb magmennyiséget szórjunk a sorokba, mint tavasszal tennénk. Ezt a hagymát június végén, július elején takaríthatjuk be. Kicsit korábban, július második felében vethetünk zöldhagymának való áttelelő hagymát, amit április-májusban szedhetjük.

A tárolásra szánt, hosszú tenyészidejű céklafajtáknál  mivel általában a századik napra válnak szedhetővé, a vetés végső időpontja július közepe; a lényeg az, hogy a cékla a fagyokig kifejlődjék. Ezért vetjük a másodterményként termesztett céklát a június 15. és július 15. közötti időpontban. A rövid tenyészidejű, friss fogyasztásra szánt fajtákat július végén, augusztus elején vethetjük. Száraz területeken öntözni kell, mert különben a répatest kicsi marad, rostosabb, ízetlenebb és színtelenebb lesz. Kiskertekben 30-35 cm sor-, és 15-20 cm tőtávolságra vessük 3-4 cm mélyen. A vetőmagszükségletet ennél is valamivel több a szokásosnál.

A spenótból családi fogyasztásra a legcélszerűbb két-háromhetes időszakaszban többször keveset vetni. A nyári vetésű (őszi fogyasztású) fajtákat július végétől augusztus végéig vetjük. Ennél későbbi vetések gyenge termést adnak. Az őszi vetésű, átteleltetésre kerülő spenótot a kora tavaszi szedéshez szeptemberben vetjük el. A magokat jól eldolgozott, nedves talajba vessük,  30-35 cm sortávolságra és 2-2,5 cm mélyre..

A sóskát augusztus végén, szeptember elején vessük, így biztonságosan át fog telelni. Ilyenkor a magvak a szokásosnál mélyebbre, 2 cm-re kerüljenek. Ajánlott fajta a Pallagi nagylevelű. A magvetés mellett a sóskát tőosztással is szaporíthatjuk, ennek ideje ősszel vagy kora tavasszal van. Az őszi vetésű sóskát télen ajánlatos enyhén takarni.

Július végétől augusztus második feléig megpróbálkozhatunk még a zöldborsó vetésével, de csakis öntözött körülmények között. 11-12. héten már szüretelhetünk. A fejlett növény a hideget (mínusz 2–5 °C) jól bírja. Erre a célra a korai fajták alkalmasak.

Tarlórépát mint neve is utal rá, másodveteményként vetjük, július 15. és augusztus 20. között. Nagyon sekélyen sorba vetjük. A mag gyorsan, 1 hét alatt kel ki. Kelés után egyelni kell 15-20 cm-re. Tenyészideje nagyon rövid, 45-90 nap közötti.


Tarlóburgonya is tipikus másodveteménynek számít. Ez az őszi kalászosok tarlójába vetett burgonya, mely kiváló biológiai értékekkel és nagyon jó tárolhatósággal bír. A későn betakarított, a biológiai érettséget éppen csak elért, még foszlós héjú burgonya a beparásodást követően a tárolás során hosszú ideig nem fejleszt hajtásokat, és nyári ültetésre eredményesen felhasználható. Tavaszi ültetés esetén rendszerint többet terem, mint a tavaszi ültetésből származó vetőgumó. A fojtott burgonya az újburgonya egyik fajtája. Augusztusban tarlóba vetik a burgonyát beparásodás előtt felszedik, és nedves homokkal rétegezve tárolják.  Ilyen módon egész télen és tavasszal, míg az tavaszi vetésű krumplit nem lehet szedni, folyamatosan ehetünk újkrumpli minőségű burgonyát.

Jó kertészkedést és bőséges termést kívánok minden kiskertésznek!

Forrás:
Gunter Steinbach Haszonnövények ábécéje
Bálint György : Mesterfogások és újabb mesterfogások
Susanne Bruns: Amit nagyapáink még tudtak 1, 2, 3, 4.
Digitális tankönyvtár Zöldségtermesztők kézikönyve https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/index.html

Virágné Fejes Éva
2018 június 19.

2018. június 15., péntek

Fél év után - Kiser Edina írása

Amikor azt hiszed, hogy falusivá válásod első fél évét túl élve, már nem érhet meglepetés, mert már túl vagy azon, hogy kézzel szedd le a 24 gyümölcsfáról a vírusos leveleket, hogy legyen termésed...
amikor túl élted az első slukkot, amit a rothadó csalánlevél gőzéből szívtál, amikor a lányod közölte, ezzel fogunk permetezni... 
amikor azt hiszed, hogy álmodsz, mert napi 2 kiló epret szedsz le a palántáidról, miközben térdig gázolsz a fűben, mert fogalmad sincs, hogy kell kaszálni, ezért csak a gyep jóindulatában bízol...
amikor megéred, hogy májusban fázol a házban, de cikinek érzed, hogy begyújtsál, amikor pedig már nem ciki, mert megnyugtat a szomszéd néni,akkor ráébredsz, hogy nem is tudsz...
amikor először látod a férjed és a lányodat favágás közben és azon imádkozol, hogy nehogy lerepüljön a balta feje (persze, eddig kapának hívtad)... 
amikor megjelennek az első gyümölcsök a fákon, te pedig úgy ugrálsz a kertben örömödben, mint egy félnótás... 
amikor ráébredsz, hogy a fűkaszába és a fűnyíróba is más benzin kell és kéred a benzinkútnál a vegyest, amiről biztosan tudod, hogy nem gyümölcspálinka... 
amikor lekésed a buszt, hiába van a buszmegálló a házatok előtt,mert itt a buszok nem a menetrendhez, hanem a kakaskukorékoláshoz igazodnak... 
amikor nagy lendülettel leszeded a 130 kiló cseresznyét, hogy szörpöt csinálsz, de az megerjed, erre a tanult, okos lányod, aki szépen olvas, kifürkészi a netről, hogy akkor mégis pálinkát csináljatok, de ahhoz ki kell magozni...
mikor ráébredsz, hogy ebből pálinka nem lesz, mert nagyon cukros, akkor elfogadod, hogy ebből likőr lett... 
amikor leszüreteled a férfi ökölnyi barackokat, később a rengeteg almát és körtét, betakarod szalmával a reményeid szerint jövőben zöldségeskertként funkciónáló gazost, majd összeszeded a hat diófa termését 8 zsákba...
amikor megpróbálod összehordani a lehullott leveleket, a többit a szélre bízod... 
amikor már készítettél a madaraknak télre ennivalót, a gyíkoknak kőből bújóhelyet és örökbe fogadtál a két kutyád mellé másik két kitett szerencsétlen félholt fekete bolhás drágaságot 
és amikor úgy érzed, hogy most már jöhet a tél, mert se kert, se szüret...
akkor meglátod, hogy gombáid lettek!
De most először nem Canestenért kiáltasz, hanem lábosért ! 😄