A darazsak hasznáról

Napi szinten beszédtéma, ha darazsak vannak a környezetünkben, hogyan irtsuk ki őket. Sokszor nem veszélyeztetnek bennünket, csak egyszerűen ott repkednek a kertben, az udvarban, s mert azt hisszük, semmi hasznuk, egyből az irtás jut eszünkbe róluk, mert hátha megszúrnak. Pedig ezek a sárga-fekete csíkos repülő rovarok legalább olyan hasznosak, mint a méhek. Ráadásul nem mindegyik sárga-fekete és csíkos.

Elmondjuk, hogy miért nem indokolatlan a darazsak létezése

• Szaniszló Róbert
• 2018. július 20., 

Kellemetlenül alulértékelt, számkivetett rovar a darázs. A legtöbb ember nem lát mást bennük, mint sárga-fekete színekben dongó szatírt, ami kitartó cirkálásával, agresszív szúrószerszámával molesztál minket akkor, amikor a legkevésbé sem vagyunk kaphatók a rovartangóra. Ez a torz, méhek dicsőségére vágyó kis szörnyetegnek semmi haszna sincs, azon kívül, hogy a fullánkjával szétbarmolja a pikniket, vagy más szabadtéri tevékenységünket – gondoljuk. Tévesen. Az igazság ennél jóval összetettebb. A darazsak meglepően hasznosak, főleg a mezőgazdaság bizniszben dolgozó emberek számára.

Mától már a hazai mozikban is játszák a legújabb Marvel-filmet, a Hangya és a Darázst, ami, mint ahogy mi is megírtuk, egy igazán izgalmas és szórakoztató akciófilm lett. Az egyik szuperhős – jól láthatóan – egy roppant notórius rovarról kapta szuperhősnevét, a darázsról. Persze, ha az erőszakos oldalról közelítjük meg, a Darázs egy kitűnő választás lehet, hiszen egy random példány fullánkja igen kellemetlenül belerondíthat a dolgaink menetébe.

Adódhat a kérdés, van-e annyi haszna a darázsnak a való világban, mint amennyi haszna lehet a róla elnevezett szuperhősnek a filmes (vagy képregényes), fiktív univerzumban? Az igazság az, hogy a darazsak pont annyira az ökoszisztéma szuperhősei, mint mondjuk a méhek, csak éppen másképpen.

Biológiai népességszabályozó ügynökök

Sokakat meglepetésként érhet, de a darazsaknak meglepően fontos a pozíciójuk az emberek, azon belül is a farmerek, gazdák életében. Abban az esetben, ha egy csettintésre kiírtanánk ezeket a minihelikoptereket a földről, nagyon rövid időn belül kezdetét venné egy bibliai szintű agrárapokalipszis azáltal, hogy túlszaporodnának azok a rovarok, amik jelentősen veszélyeztetik a termény épségét, minőségét.

Például a hártyaszárnyú (hymenoptera) rovarrend fullánkosok alrendjébe tartozó ragadozó darazsak, valamint a eulophidae családba tartozó parazita darazsak mérnöki pontossággal tartják kordában a kártevő rovarokat. De nem csak ezek a rendek, családok hasznosak. A legtöbb parazita darázs tojásait a célpont-rovarok még élő testébe (vagy rá), vagy lárváiba (vagy közé, illet rá), rakják le fullánkszerű szerveikkel, a tojócsővel. A ragadozó típusúak pedig egyszerűen élelem után kutatva levadásszák a kártevőket anélkül, hogy fenyegetnék a biodiverzitást (azaz nem pusztítja ki az adott rovarfajt, nem borít fel egyensúlyt, de szabályozza a populációját).

Jelen pillanatban legalább 110 ezer regisztrált darázsfajról tudunk, és még legalább ennyi vár felfedezésre. Ebből 80 ezer teszi a dolgát parazitaként. A legtöbb ugyan magányos darázs, amit azt jelenti, magától szaporodik, utódjait önmaga gondozza, de a társas darazsak (matriarchális berendezkedés, a királynőt szolgálják) szolgálják a legjobban az embereket. A megfelelő faj fészkének betelepítése hosszú időre megóvhatja a termést a kártevő rovaroktól. Olyannyira hatékonyak, hogy egyes országokban szisztematikusan használják fel őket, mint biológiai ügynököket a problémásabb bogarak, hernyók, lepkék fékentartására.

A kanadai kormány négy darázsfajjal védekezik például a smaragd kőris kéregrontó (Agrilus planipennis) ellen, megvédve ezzel az országban található kőriseket. A Tetrastichus planipennisi, Spathius agrili, valamint a Spathius galinae parazita darazsak embereket nem bántanak, viszont jelentősen megtizedelik a kéregrontók számát.

Akcióban ez úgy néz ki, hogy a Terastichus tojásait a kéregrontó lárváiba rakja, a Spathius agrili, valamint a galinea pedig a lárvákra helyezi azokat. Mikor a darázslárvák kikelnek, szépen felzabálják a fiatal kéregrontókat. Kegyetlen, és kegyetlenül hatékony.

Ilyen hatékonysággal használhatók a fürkészdarazsak, azon belül a ektoparazitoid fürkészdarázs (Megarhyssa sp.) is, ami képes a fában éppen utat rágó lárvára rárakni a tojásait. Fullánkja megbénítja a gazdatestet, a tojásból kikelő lárvája pedig kívülről zabálja fel azt. Az endoparazitoid fürkészdarazsak ennél szofisztikáltabbak. Ők ugyanis az áldozatuk testében helyezik el a tojásaikat. Onnan rágják ki magukat a gyermekeik, mint ahogy a kölyök xenomorf rágja ki magát az ember testéből az Alien filmekben. A lényeg, hogy mindkettő alkalmas arra, hogy megregulázza a kártevő rovarokat.

Az ötlet, hogy darazsakkal felügyeljük földjeinket nem egy újkeletű felfedezés. A farmerek sok esetben szállíttatnak darázsfészkeket, hogy stratégiai szempontokat figyelembevéve elhelyezzék azokat a földjeiken. A lenti videóban például egy farmer beszél arról, hogyan pusztítja a kártevő hernyókat a papírdarázs.

the value of the paper wasp in permaculture

El nem ismert beporzók

A szisztematikus népirtás mellett a darazsak rendkívül hasznos beporzók is, csak nem annyira hatékonyak, mint a méhek a megfelelő “lábszőr” hiánya miatt. A darazsaknak ugyanúgy energiára van szüksége az élethez, mint ahogy a többi élőlénynek is. Ezt a növények nektárjából nyerik, tehát a beporzás menete pont ugyanúgy működik, ahogy a méheknél is.

Viszont van egy gyümölcs, ami igazából a darazsakkal él szimbiózisban. Ez pedig nem más, mint a füge, ami gyakorlatilag eltűnne a föld színéről, ha nem létezne a fügedarázs, az egyetlen rovar, ami képes megtermékenyíteni a roppant bonyolult szerkezetű virágát. A nőstény fügedarázs szépen berepül az egyedi felépítésű fügevirágba, ahol várja a hím darazsat. A hím darázs kívülről egy kisebb lyukat váj a virágon, amin keresztül bedugja hatalmas, teleszkopikus megtermékenyítő szervét. A nőstény darázs megtermékenyítődik, majd az igazából gigantikus rovarpénisznek vájt lyukon kimászik, hogy másik fügevirágot keressen, ahol lerakhatja tojásait, és ismét megtermékenyülhet. Ezzel a procedúrával szállítja a virágport fügéről fügére.

Idomított darazsak bombát is keresnének

Bár ez a közcím okozhat némi szemöldökráncolást, viszont egyáltalán nem vicc. A giorgiai egyetem agrártudományi részlege már egy ideje kísérletezik a darazsakkal a témában. Amennyiben sikerül beidomítani a zümmögőket, a receptoraik sokkal hatékonyabbak lehetnek bizonyos kémiai szagok kiszúrására, mint a jelenlegi leghatékonyabb eszközök. Állításuk szerint ha meg tudják valósítani az elképzelésüket, a darazsak simán kiszagolják majd a rejtett robbanószert, illegális drogokat, sőt, akár az olyan betegségeket is, mint a rák. További előny, hogy ez az megoldás olcsóbb, mint a kutyák és az elektronikus eszközök használata.

A tréning jelen pillanatban úgy működik, hogy a darazsaknak először bemutatják a keresni kívánt szagot, amit összevonnak egy étel-szerű jutalommal, ezzel elérve, hogy a szagot a jutalommal azonosítsák. A rovarokat ezután egy lezárt csőbe helyezik, rajta egy apró lyukkal, amelyen behatolhat a kémiai szag. Amikor a darazsak érzékelik az illatot, s mivel ételként azonosítják, összegyűlnek a lyuk körül. A darazsak mozgását a cső aljára helyezett kis kamera figyeli, ami a viselkedésük alapján küld üzenetet a felhasználónak. Ha a kamera a megfelelő viselkedési mintát látja, jelez, hogy valószínű, a keresett anyag a közelben van.

Hadviselésre is érdemesek lehetnek

A darazsakat egyébként már időszámításunk előtt is használták például háborús célokra, legalább is egy legenda szerint mindenképpen. A Katapult művészete (The art of the Catapult) című könyvben leírtak szerint állítólag Nagy Sándor is használta őket a türoszi erőd bevételénél, megalapozva ezzel a biológia hadviselés fogalmát. A legenda szerint Sándorunk mindent bevetett a türoszi erőkkel szemben még i. e. 332-ben. Az ellenséges hajókra kígyókkal teli hordókat és lódarázs fészkeket lövetett. Az utóbbi különösen hatékonynak bizonyult, hiszen egy jól irányzott katapult-lövéssel a célt ért, fészekből kiszabadult lódarazsak rövid idő alatt megtisztították a hajót.

A darazsak háborús felhasználása még akár logikus is lehet. A japán óriás lódarázs a maga majd öt centijével, 6 mm-es fullánkjával rendkívül veszélyes fegyver lehet. Az állatfaj évente 40 emberéletet követel annak ellenére, hogy az emberek nem szerepelnek a prédáinak listáján, szemben az európai méhekkel. Az óriásdarázs fullánkja mindamellett, hogy úgy fáj, “mintha egy forró szeget tolnának keresztül a megcsípett részen”, olyan mérget is fecskendez a bőr alá, ami egyéb, idegi problémák mellett képes feloldani az emberi szövetet. Mindemellett ugyanez a méreg képes instant halálossá is válni.

Erősen javallott, hogyha valakit már legalább 10-szer megcsípett egy ilyen darázs, annak jobb orvoshoz fordulnia, akit pedig egyszerre harminc szúrt meg, és még él, annak azonnali, sürgősségi kivizsgálásra van szüksége.

További érdekesség, hogy a méhekkel is táplálkozó óriáslódarázs felderítője speciális hormonnal jelöli meg a méhkaptárt, mint ételt. Társai a hormont érezvén indulnak a vadászatra. 30-40 óriás lódarázs képes végezni akár 30 ezer méhhel. Képzeljük el, ha sikerült betanítani a darazsat, hogy a hormonnal az emberi célpontot jelölje meg a felderítő…

Amint azt láthatjuk, a darazsak egyáltalán nem Isten sorscsapásai, indkolatlan, semmirekellő evolúciós teremtmények, hanem hasznos fogaskerekei földünk ökoszisztémáját meghajtó gépnek, barátai a földművelőknek, és persze a fügéknek. Viszont ettől a tudattól nem fog kevésbé fájni a csípésük, de legalább egy árnyalatnyival kevésbé lesz zavaróbb, ahogy a magas cukortartalmú üdítőink körül szaglásznak.

A cikk eredetiben megjelent: https://zoom.hu/hir/2018/07/20/elmondjuk-miert-nem-indokolatlan-a-darazsak-letezese/

Rendellenes tojásokról

A tíz leggyakoribb tojás rendellenesség. A lista nem teljes, de remélhetőleg így is segítség meghatározni, mi okozhatja a rendellenességet.

1. Puha héjú, vagy héj nélküli tojás

Csak a héj és a tojás közötti hártya van meg, ami egyben tartja a tojást.

Okai: A jérce fiatal, első tojások egyike, majd belejön. Nem elegendő calcium, vagy fehérje a táplálékban. A tojóvezeték gyulladása. Hő okozta stressz. Szünet után tojni kezdő tyúkok első tojása. Az előző tojás túl sokáig maradt a héjat produkáló mirigyben, ezért a következő túl hamar tojódik meg.

Étkezésre nem ajánlott, mert a hártya nem védi fertőzésektől a tojás belsejét úgy, mint a héj, és ugye tudjuk, milyen úton kell áthaladnia.

2. Lash tojás. Nem tudom a magyar nevét.

Nem igazán tojás, bár a formája lehet tojás forma. Általában szabálytalan is Tartalma nem tojás, hanem mindenféle egyéb anyag, kevés tojásanyag is keveredhet bele. Nem óhajtom felsorolni, mi minden lehet benne. Általában fertőzés (salpingitis) a petevezetékben az okozója. Az állatorvossal kell beszélni, mert esetleg tudja gyógyítani.

Nem ehető.

3. Színhiányos héj

Természetesen csak a barna tojásokon van, a fehéreken nincs. Olyan, mintha lekopott volna itt-ott a szín. Ez csak a külcsínt befolyásolja. Oka lehet hő okozta stressz, nem kielégítő minőségű táplálkozás, vírusos fertőzés, de más oka is lehet.

Ehető a tojás.

4. Apró ragyák a tojás héján

Leggyakoribb oka a túl sok kalcium a táplálkozásban. Másik oka lehet valamilyen stress a héjépítés során.

Ehető a tojás.

5. Apró tojás általában sárgája nélkül, kártojás

Amikor tojni kezdenek a jércék, ilyen előfordul. Másik oka az lehet, hogy stressz alá került a tyúk, pl. a kakas túlságosan meghajtotta. Ekkor a gyógyulásra koncentrál a tyúk szervezete, nem a tojáskészítésre. További ok lehet az, hogy a tyúk szervezetében lévő idegen anyag egyszerűen beindítja a tojáskészítést, amikor a sárgája még nincs meg.
Tojási ciklus elején és végén is előfordul, sőt kotlani készülő tyúk is tojik kártojást. Öregedő tyúkoknál is előfordul. 

Ehető, de én nem eszem.

6. Dupla sárgája

Általában nagy tojások. Akkor történik, amikor a tyúk két sárgáját bocsát a petevezetékbe és mindkettő egyetlen tojásba kerül. Sajnos a tyúk esetleg nem bírja megtojni, vagy sérülést okoz neki a tojás folyamata. Mivel izgalmasan néz ki, Európában már vannak ipari gazdálkodók, akik olyan tyúkokat tenyésztenek, amelyek csak dupla sárgájú tojást tojnak.

Természetesen ehető. Keltethető is, bár elég kicsi az esélye a sikernek.

7. Fehér öves tojás

Ez akkor történik, ha valamiért a meszesedés meg van zavarva és a tojás kap egy extra réteg kalciumot – ez a fehér “öv”. Az oka lehet olyan szimpla dolog, mint stressz az állományban, vagy komolyabb, mint egy fertőzés. Mint mindig, jó ötlet figyelni a madarak viselkedését, hogy rendben folyik-e az életük.

Természetesen ehető a tojás.

8. Tojás a tojásban

A tojás még a petevezetékben van, amikor már készül a következő. A kész tojás valamiért visszafordul, s a második tojáshoz adódik, amikor annak a héja készül. Ritka tünemény, de előfordul. Nagy tojás az eredmény.

Azt mondják, teljesen ehető.

9. Pettyes tojás

A barna tojáson sötétebb, apró szeplők vannak. A pöttyök tulajdonképpen kalcium lerakódások. Akkor fordul elő, ha a héjképződést megzavarták, vagy ha a kalciumtermelő mirigy sérült, vagy ha túl sok a kalcium a táplálékban. Ezeknek a tojásoknak a héja vastagabb. Személy szerint nem ajánlom keltetésre.

Teljesen ehető.

10. Szabálytalan formájú tojás

Valamilyen stressz okozhatja, mint pl. zsúfoltság. Nagyon fiatal és nagyon öreg tyúkokkal is előfordulhat. Ritkán légúti megbetegedés is okozhatja. Van olyan tyúk is, amelyik mindig ilyen tojást tojik. Ez valami szervi elváltozás eredménye lehet. Nem ajánlatos keltetésre, mert a héj vastagsága esetleg túl nagy ahhoz, hogy a csibe ki tudjon kelni.

Ehető.

Eredeti cikk itt található:
https://thefrugalchicken.com/abnormal-chicken-eggs/

Hogyan gyűjtsük az erdő kincseit?

Az ősz nem csupán a betakarítás időszaka, hanem a gyűjtögetésé is. A csapadékos időjárás kedvez a gombák fejlődésének. Sokan útrakelnek és gyűjtik. Sokan fotókkal illusztrálják a napi "zsákmányt". Ez ösztönzőleg hat másokra is, hogy ők is gyűjtsenek. Sőt, ha már járjuk a természetet, akkor egy kis vadgyümölcs is elcsábít bennünket.

Néhány dolgot tudniuk kell azonban azoknak, akik szedni, gyűjteni indulnak.

Gyűjtsünk, de mennyit?

Jó, ha tudjuk, hogy a nem védett, szabadon szedhető termények ( gyógy- és fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga) napi szedhető mennyiségei limitálva vannak. A legnépszerűbb, szabadon szedhető növények közé tartozik például a medvehagyma, a csipkebogyó, a levendula, a gyógyhatású csalán, valamint a szörp, limonádé, tea alapjául szolgáló bodzavirág. Csak gyűjtési engedéllyel, és csak az erdőtörvényben meghatározott mennyiségben lehet az erdészeti igazgatóságok területén gombát, vadgyümölcsöt, vagy gyógynövényt gyűjteni. Az egyéni szükségleteket meg nem haladó mennyiséget a jogszabály két kilogrammban állapítja meg. Ennél nagyobb mennyiség gyűjtéséhez már az erdőgazdálkodó engedélye szükséges, magánerdőkben mennyiségtől függetlenül, már két kilogramm alatt is szükséges az engedély.

Gyűjtés csak engedéllyel!

A gyűjtési engedélyekről is rendelkezik a törvény. Gyűjtést csak az végezhet, aki a területileg illetékes erdészeti igazgatóság által kiadott gyűjtési engedéllyel rendelkezik, az engedélyt az illetékes kerületvezető erdésztől lehet beszerezni, egy hétre szól, a kiváltása 500 forintba kerül. Gyűjtési engedély szükséges akkor is, súlyhatártól függetlenül, ha értékesítésre szedjük a gombát, gyógynövényt, bogyókat, terméseket.

Rájuk még adójogszabályok is vonatkoznak.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 58.§ (10a) bekezdése szerint, ha a magánszemély az általa gyűjtött gyógy- és fűszernövényeket, vadon termő gyümölcsöket és gombát, valamint éti csigát gyűjt, és nem egyéni vállalkozó vagy nem őstermelő, és a gyűjtött terményeket felvásárlónak értékesíti, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania és a kifizetéskor levonnia. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és megfizetnie. Az értékesítéssel kapcsolatban más, közteherrel összefüggő kötelezettség a magánszemélyt nem terheli.

A felvásárlásról a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki, amelyen fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítóit és a lakcímét, a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót. A vételi jegy egy példányát a magánszemély kapja, a másik példányát a felvásárló az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.

Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, az értékesítő magánszemély nem őstermelő és nem egyéni vállalkozó, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.

Nagyon fontos rendelkezés, hogy az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható, piacra nem vihető, házalni nem lehet vele.

A törvény megszegőire erdővédelmi bírság szabható ki.

A jogszabály szerint az erdei haszonvételeket jogtalanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan gyakorolja vagy az erdei haszonvételek feltételeit megsérti, erdővédelmi bírságot kell fizetnie. Folytatólagos jogsértés esetén az erdővédelmi bírság ismételten kiszabható. A mértéket az erdőt védő bírságokról szóló kormányrendelet, nem pedig az erdőtörvény határozza meg.

Gombaszedési tudnivalók

Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy csak azt a gombát szedjétek, amit ismertek!  Ha nem ismeritek, akkor fajtánként külön edénybe szedjétek és irány a gombavizsgáló. Abban ne reménykedjen senki sem, hogy majd a facebookon valamelyik csoportban egy nem túl jó fotó alapján megmondják a hozzáértők, hogy ehető-e vagy sem. Ezen posztokat a Vidéken újrakezdők csoportban is törölni fogjuk a továbbiakban is. (Ezt a szabályzatunkba is belevettük.)

Ha gombát szedtek, gondoljatok arra, hogy más is szeretne találni és jövőre is jó lenne nektek is, vagy egy-két hét múlva. Ne szedjétek fel az összes fellelhetőt, az öregek példányokat ne rugdossátok szerte szét. A szedésnek is vannak írott és íratlan szabályai.

Ha leszedtük a gombát, mihamarabb vizsgáltassuk be egy gombaszakértő segítségével – akiket vadon termő gombákat is árusító piacokon, csarnokokban találhatunk –, de arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy esetenként a túl nagy mennyiségben elfogyasztott, továbbá a rosszul tárolt gomba is idézhet elő mérgezéshez hasonló tüneteket.

A leggyakrabban elkövetett hiba, hogy az erdőjárók zárt, műanyag zacskóba gyűjtik a gombákat, ami erre teljességgel alkalmatlan. Benne a gombák megnyomódnak, és az anyagcsere-folyamatok fokozódása miatt a termőtestek felmelegednek, ami a fehérjék gyorsabb lebomlásához vezet. Az ilyen gombák elfogyasztása is okozhat rosszullétet, ilyenkor a gyomorrontás nem mérgező, hanem a romlott, lebomlott gomba miatt következhet be. Hogy ezt megelőzhessük, mindenképpen jól szellőző edénybe gyűjtsük a gombákat – egy kosár meg is teszi. Az elöregedett és férges gombákat ugyanúgy ne vigyük magunkkal, mint az apró, nagyon fiatal gombákat. Az utóbbiaknak még nincsenek tipikus határozó bélyegeik, így gyakran nem ismerhetők fel egyértelműen. Ha tévedésből mégis felvettünk egy rágott, öreg, mérgező gombát, vagy amelyet mégsem vinnénk magunkkal, akkor tegyük vissza, ezzel lehetőséget adva, hogy elszórja a spóráit. Fontos, hogy az ismeretlen gombákat külön gyűjtsük, megakadályozva, hogy a törmelékei a többi gombához keveredjenek, megelőzve ezzel a mérgező anyagok továbbterjedését.

Ne keverjük a bodzafajtákat!

Bogyóknál a bodza termését keverhetitek a gyalogbodzáéval. Ha nem ismeritek mindkettőt, akkor mielőtt elindultok, feltétlenül nézzetek utána egyiknek, másiknak.

  

Képek : http://levendulamagazin.hu/levendula-termesztes/36-az-eheto-es-a-mergezo-bodza

Ezt sem árt tudni!

Csak érdekességként, de jó, ha ezt is tudjuk. Főleg, hogy lassan kezdetét veszi a halottak napi koszorúk, majd az adventi koszorúk készítésének időszaka.

Élő fáról és cserjéről elvileg sem gallyat, sem díszítő lombot nem szabad levágni, és mohát sem szabad gyűjteni, sőt huszonnégy órát meghaladó mértékben szintén csak az erdőgazdálkodó engedélyével lehet sátrazni, sőt, az erdősítési területeken - ahol a faállomány nem érte el a két méteres átlagos magasságot - gyalogosan sem szabad közlekedni.

Óvatosan a hullott agancsokkal!

A hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni.

Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható.

Az illegális gyűjtők gyakran űzik, “zaklatják” az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak is.

a vad zavarása során megsérülhetnek az állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni.

Az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el. Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat

A kirándulóknak azt javasolták: ha egy erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.

(http://www.vadaszmester.hu/index.php/kezdolap/friss-hirek/10714-az-engedely-nelkuli-agancsgyujtes-tetemes-birsaggal-sujthato)

A természetet járókra egy másik szabály is vonatkozik. Ne hagyjunk szemetet az erdőben, mezőn, ne szennyezzük vizeinket!

Kellemes kirándulást, jó gyűjtögetést kívánunk.

Virágné Fejes Éva

2018. szeptember 23.

Sipos Margit tökéletes birsalmasajtja

Gyerekkoromban nagyon szerettem a birsalmasajtot. Aztán úgy hozta a sors, hogy ahol éltünk, nem igazán volt a kertekben, így a sajtkészítés elmaradt. Önálló asszonyként a legelső alkalommal, amint birset tudtam szerezni, nekiálltam elkészíteni. Sokszor voltak utómunkálatok, mert nem akart besűrűsödni, később kiszáradni. Többféle receptet próbáltam az évek során, s azt tapasztaltam, hogy a receptek mindegyike picit eltért egymástól, mindegyiknél volt valami, ami miatt nem tartottam túl jónak. Hol a színe, hol az állaga, hol túl sokáig kellett főzni, stb., vagyis mindig volt valami probléma vele. Mígnem pár éve ráakadtam Sipos Margit receptjére. Menten lecsaptam rá, s az azévi adagot már eszerint a recept szerint készítettem el. Minden pontosan úgy történt, ahogy leírta. Azóta is így főzöm nagy megelégedéssel.

Lássuk Margit receptjét a tökéletes birsalmasajtról.

„5 nagyobb birsalmát jól moss meg, keféld át, vágd 4 felé, vágd ki a magházat és bő vízben kb. 30 perc alatt főzd meg. Ez nálam kb. 2 kg gyümölcsöt jelentett.

A levet öntsd le szűrőn át. ( A léből készíthetsz ívólevet).

A megfőtt gyümölcsöt turmixold össze.

1,2 kg cukrot(1 kiló 20 dkg) és citromsavat ( ízlés szerint) tettem hozzá. Összeforraltam és folpakkal bélelt formába öntöttem. Egy nap alatt megdermedt és már ehető is.

A titok? A héja, nem szabad meghámozni, mert attól köt meg, és nem kell órákig főzni ezzel módszerrel és mégis sűrű is lesz. A receptet követve tisztítással együtt, egy óra alatt készen van.

Tehetsz bele főzéskor szegfűszeget is.

Aprított dióba fogom majd hempergetni. Száraz helyen januárig is elállna, de addigra nem marad egy falat sem.”

Margit néhány jótanácsa:

Ha hozzáraktad a péphez a cukrot, ne főzd sokáig, mert akkor rózsaszín lesz és zselés, ráadásul folyósabbá is válik!

A héját nem hámozom le sohasem. Főzés után leturmixolom, persze ehhez egészséges gyümölcs kell, de le is lehet passzírozni. Ekkor azonban tovább kell főzni, mert a héja úgy egyben marad. Vannak, akik nem teszik bele a héját. Bevallom volt idő mikor én sem tettem bele, de akkor nem kötött meg. Kísérletezni szabad, de nekem ez vállt be.

Vannak, akik krumplinyomón engedik át a héjastól, magházastól megfőzött birsalmapépet. Mások csak addig főzik, míg a héja megrepedezik és akkor szedik ki a magházat késsel. Megint mások kis tüllzacskóban az egészséges magházakat belelógatják a fővő birsalmába, s együtt főzik, míg turmixolni nem kell. 

(Egészben lutri a birsalmát megfőzni, mert soknak a magháza penészes és néha kukac is előfordulhat benne, sőt vannak olyanok melyek kissé szétnyíltak a száruknál, ezekben még fülbemászó is előfordulhat. Így javasolt inkább a főzés előtt negyedelni a birsalmákat – admin megjegyzése.)

Sokakat érdekel, hogy lehet-e kevesebb cukorral. Lehet, de nem éri meg. Ennyi cukor kell, hogy ilyen állaga legyen, mint a képen. A gyakorlat azt mutatja, hogy 2 kg gyümölcshöz kell rakni 1 kg 20 dkg cukrot. Próbáltam már sokféleképpen, de nekem így lett a legjobb és hamar készen is van. Lehet próbálkozni nádcukorral esetleg xillittel is, de arról nincs tapasztalatom. (Szívesen vesszük, ha megosztja velünk, aki próbálta már ezekkel az ízesítőkkel – admin megjegyzése.)

A birsalmasajtnak az is a lényege, hogy csak picit tudsz belőle enni, mert édes. Viszont száraz helyen egy évig is eláll és sütikbe is lehet kockázni. Pl püspökkenyérbe isteni finom.

Sokan ott rontják el, hogy a cukrot az elején hozzáteszik. A birsalmát amikor főzitek, soha ne tegyetek bele cukrot, csak mikor leszűrtétek és botmixerrel összeturmixoltátok. A titok tehát, hogy turmixolás után fel kell forralni a masszát, s csak ezután hozzátenni a cukrot. Ha elolvad a cukor, készen is van, s lehet formábaönteni!

Mielőtt formába öntenéd, ne felejtsd el a diót is belekeverni, sőt más aszalt gyümölcsdarabbal is meg lehet bolondítani. Ez már csak ízlés dolga. Az alap recept a lényeg, ha mindent úgy csináltok, ahogy írtam, elronthatatlan.

A főzőlébe rakjátok bele a kevés citromsavat, akkor szép sárga marad.(csak csínján, mert nagyon erős és ha sokat teszel bele savanyú lesz)! A citromsavból egy késhegynyi kell, de tehetsz bele egy kis kanál citromlevet is. A citromsavtól viszont finom lesz és nem barnul be. Természetesen a citromlevet a citromsav helyett rakjuk bele. Kóstold, ha nem szeretnéd, hogy nagyon savanykás legyen! 

A főzőlébe rakhattok 4 szem szegfűszeget is, nagyon finom ízt ad neki.

Kérdésként merült fel, miért nem a levével együtt főzöm készre? Nos ezért szűrtem le róla teljesen a levet, mert akkor csak össze kell forralni a cukorral, ami kb. 10-15 perc és mehet a formába. Ha a levet rajta hagyod, sokáig kell főzni, de ekkor is cukor nélkül, mert ha azzal főzöd, rózsaszínű, majd egyre sötétebb lesz, mert a cukor karamellizálódik.

Mit tegyünk, ha nem dermedt meg, nem keményedett meg a sajt? Vagy nem főzted elég ideig, vagy héj nélkül főzted, vagy kevés cukrot adtál hozzá. Ilyenkor vissza kell melegíteni a masszát és még cukrot tenni hozzá. Ezzel melegíteni kell jó 10 percig és mehet ismét a formába.

Milyen formát válasszunk?

Lehet kapni kifejezett birsalmasajt formákat, pl. kagylóformát. Ám őzgerinc formától kezdve majd minden használható e célra. Ha nincs a konyhában, nézzetek körbe a gyerkőcök játékai között is – írja Margó egy ismerőse -, én tök jó homokozóformákat találtam ( maci, kagyló, csillag ).

Formáért nézzetek körbe a gyerkőcök játékai közt. Én tök jó homokozóformákat találtam  (maci, kagyló, csillag).

Ahány ház, annyi szokás:

•        - Én a héjával, magházával főzöm kb. 1 órát, utána passzírozom, onnantól tovább Margit receptje szerint. Mielőtt hozzáadnám a diót, előtte picit megpörkölöm.
•          - 1,5 kg összeturmixolt pépet 20 percre beteszem a mikróba, sűrűn kevergetem. A fölös nedvesség gyorsan elpárolog. Utána beleteszek 60 dkg cukrot + 1 citrom levét. Addig főzöm, míg a cukor elolvad. Formába teszem és fogyasztható is.
•          - Mivel a magháza is sok kötőanyagot tartalmaz, én mindenestől főzöm és átpasszírozom. 1 kg átpasszírozott birshez teszek 80 dkg cukrot. Régen anyuék 1:1 arányban készítették, én lecsíptem a cukor adagból kicsit. Készítettem alma, körte és kajszi sajtot is. A kajszit ilyenkor kimagozom, majd héjastól ledarálom.
•          - Én kuktába főzöm. Kifő belőle minden, ami köt. Így kinyomom a héjából a magházát is kiveszem. Botturmix, majd cukor bele. 3x5 perc mikró és kész.

További kérdések is felmerülhetnek, hogy hogyan lehet tárolni, ha a formából kiszedjük? Hidegre kell-e tenni?  Egyáltalán mennyi idő, míg megdermed?

Van, amikor már másnapra megdermed, de biz’ volt olyan is, hogy egy hét múlva. Megtapizod tetejét, ha puha, akkor nem jó még, ám ha ruganyos, de kemény, akkor kiboríthatod csomagolópapírra, vagy celofánra. Száraz helyen kamrában egy évig is eláll. Tartósítószer nem kell hozzá, a cukor tartósít.

-         

-        Már azt írja, hogy „én száraz helyre (kamrába) csak úgy kirakom tálcára, szépen megszárad a külseje, aztán papírdobozba teszem. Ha nagyon szárad, fedeles műanyagdobozba rakom át.

És akik már  elkészítették:

•  Ma hozzá álltam,pikk-pakk kész lettem vele. Fincsi lett!!
• Másodszor is megcsináltam és nagyon szuper lett!!!Köszönöm,hogy feltetted a receptet!
• Megcsináltam és nem kellett egy napot várni hogy megszilárduljon, ahogy hűlt ki úgy, lett egyre keményebb. Nagyon jó a recept. köszönöm   
• Megcsináltam és tökéletes lett!
• Tökéletesen sikerült, szép is lett, világos a színe is, finom is, és valóban másnap reggelre már elkezdett megkeményedni.

Mire használható?

Margit írta, hogy süteményekbe is használja amellett, hogy önállóan is finom csemege. Én (admin) kis hosszúkás hasábokra szoktam darabolni szikkadás után , majd tejcsokiba vagy étcsokiba mártva  hagyom megszáradni. Néha megforgatom a még teljesen meg nem kötött édességet darált dióba vagy kókuszreszelékbe. Végén, ha teljesen megszáradt a csokoládémáz, selyempapírba és sztaniolpapír helyett alufóliába csomagolom, akár egy szaloncukrot. Ez teszem a karácsonyfára és a karácsonyfa alá is, de ajándéknak sem utolsó. Ajándéknak sem utolsó! 

Akinek elég sok ideje és türelme van az tovább variálhat. Pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk a birsalmasajtot, majd a tetejére egy aszalt almakarikát ragasztunk csokival és az alma közepére egy fél diót helyezünk. De ha nagyon előre gondolkodunk, akkor a szokásosnál valamivel vastagabb almakarikákat aszalunk meg. Egy kis adag birsalmasajtot pedig kb. olyan vékonyan szikkasztunk meg, mint az almakarikák. Kiszúróval olyan kis köröket vágunk a sajtból, mint ami pont belepasszol az almakarika közepébe. Az így „megtöltött” almakarikákat csokimázba forgatjuk. Ez is akasztható akár karácsonyfára is.

Sikeres birsalmasajt főzést kívánunk mindenkinek.

Forrás: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=655010381186625&set=a.102715586416110&type=3&theater&ifg=1

Virágné Fejes Éva

2018. szeptember 23.

Néhány fajta kukorica bemutatkozik

Ez a cikk azért született, mert nagyon sokan gyanakodva nézik az újabban Magyarországon is kapható mindenféle érdekes színű, méretű, felhasználású kukoricákat.

A kukoricákat az amerikai földrészen élő indiánok már legalább 7000 évvel ezelőtt is termesztették. Az elmúlt sokezer év alatt számtalan fajtáját nemesítették ki. Úgy tekinthetünk rá, mint Magyarországon a népviseletekre. Szinte minden falunak saját népviselete alakult ki. Ugyanígy minden magára valamit is adó indián törzs, amelyekből szintén számtalan volt, saját nemesítésű kukoricát termelt.

Most bemutatunk sok szép, érdekes fajtát, amelyek újak Magyarországon és olyanokat is, melyek régóta Magyarországon is honos fajták, tovább nemesítve, hogy a magyar klímához és szükségletekhez jobban alkalmazkodjanak.

Ősi, vagy legalább régi amerikai fajták 

 

 Art Verell's Sweet Corn (Art Verell Édes Kukoricája)

Édes - csemege kukorica

Kb. 75 nap alatt érik fogyaszthatóvá.
Kicsi, 1-1,2 méteresre nő a növény. Jobban csírázódik hűvösebb talajban, mint a többi fajta.

30 éve, tehát a 90-es évek közepén válogatással alakították ki ezt a fajtát.

 2019 ősztől árulja a vetőmagot a Csákvári Farm.

 

 Éjféli csemege (Midnight snack)

Édes, csemege kukorica

75-85 nap alatt érik be.
Nagyon édes, jóízű csemege kukorica. Tejes állapotában a szemek világos színűek, de ahogy érik, a szemek besötétednek sötétkék színűre. Rövid tenyészideje miatt hazánkban gond nélkül termeszthető

A kukorica 1.5-1,8 m magasra nő. A csövek 17-18 cm hosszúak.

1978-ra lett kinemesítve New Hampshire-ben, tehát ez NEM ősi fajta, bár elég régi.
2019 ősztől lesz kapható a Csákvári Farmnál.

Japonica kukorica

Flint (kovakő) típusú kukorica.  

85 nap érésig.
1,8 méteres az átlagos termete. 

Japánban, az 1800-as évek közepe táján nemesítették ki. Amerikába először 1890 táján érkezett.Elsősorban dísznövényként használatos, bár tökéletesen alkalmas étkezési és takarmány célra is. Az egyetlen csíkos levelű kukorica. A levelek brilliáns rózsaszín zöld, sárga és fehér csíkokkal pompáznak.  Sajnos a tövek többsége inkább zöldes, mint sokszínű. A címer sötét lila, a szemek sötétbordó színűek.

 Nagyobb tőtávolságot kell alkalmazni, hogy a színek jobban fejlődjenek.

A Csákvári Farm fogja árulni a vetőmagot 2019 őszétől. 

 

Stowell Örökzöldje

Édes, csemege kukorica.

80-100 nap alatt érik be.
20-23 cm-es csöveket nevel, egyet kettőt növényenként.

Nathaniel Newman Stowell nemesítette ki az 1850-es évek első felében, s az évtized második felétől van forgalomban. 

Ez a fajta onnan nyerte a nevét, hogy sokáig marad ehető, jól kitart a növényen. Azt is szokták csinálni, hogy az érett  csövet növényestül, gyökerestül kiszedik, fejjel lefelé lógatva tárolják. Így még sokáig főzhető marad fél-friss állapotban.

Íze a hagyományos főtt kukorica íz, ami a mai kitenyésztésű szuper édes kukoricák ízétől erősen különbözik. Bár ez nem annyira édes, szerintem az íze finomabb.

2019 tavasztól vásárolható a vetőmag korlátozott mennyiségben a Csákvári Farmtól. Ugyanez év őszétől már több mag áll majd rendelkezésünkre.

Vidéki Úriember (Country Gentleman)

Édes, csemege kukorica.

90 nap alatt érik be.

Cipész-szög típusú kukorica, ami azt jelenti, hogy a szemek keskenyek, hosszúak. Nem sorokban nőnek, hanem össze-vissza, ahogyan a képen is látszik.

Ne vessük addig, míg a hőmérséklet el nem éri a 15-16 Celsiust. A tőtávolság 12-15 cm távolság, a sorköz 60-90 cm legyen. A csövek 18-20 cm-esre nőnek és egyetlen kukorica két-három csövet nevel.
Ízét hosszabban megőrzi, mint a legtöbb szabadporzású kukorica.
1890 óta van forgalomban.
2019 őszétől lesz kapható a Csákvári Farmnál.

 

Hüvelyk Matyi (Tom Thumb)

Pattogatni való.

80-90 nap alatt érik be.
Héjatlannak is hívják a pattogatás eredményére utalva.
Kicsi termetű, kicsi csövekkel. A növény az egy méteres magasságot sem mindig éri el. A csövek 7,5-10 cm-es nagyságúak.  20 cm-es tőtávolságot kell tartani.

A hűvösebb éghajlatot is bírja.
Kinemesítése az 1860-as évekre nyúlik vissza.

 Még nem kapható.

 

Medvemancs (Bear paw) 

Pattogatni való.

70-80 nap alatt érik be.
Nevét arról kapta, hogy hajlamos olyan csöveket nevelni, amelyek vége kettéoszlik és formája emlékeztet (valamennyire) a medvenyomra.1930 körül nemesítette ki egy Glenn Thompson nevű úriember Vermontban.

1,2-1,5 m magasra nő, tehát aránylag kistermetű kukorica. A csövek 10-14 cm hosszúak, gyakran laposak és a végénél kétfelé oszlanak, ezzel emlékeztetve a medvemancsra.
2019 őszétől lesz kapható vetőmag a Csákvári Farmnál.

Seneca Vörös-szárú (Seneca Red Stalker)

Flint - lisztnek és takarmánynak is alkalmas fajta

100 nap alatt érik be.

20-22 cm-es csöveket nevel. A szemek főként vörösek, de van köztük mindenféle szín és árnyalat, egészen a szokványos sárgáig.

A Seneca indiánok által termesztett kukoricákból lett összeválogatva 1980-ban. Tehát a fajta nem túl régi, de ősi kukoricákból válogatták össze.
2019 őszétől lesz kapható vetőmag a Csákvári Farmnál.
 

Hopi Kék

Flour (lisztnek való) fajta, de gyenge, tejes korában főzni is kiváló.

85-105 nap alatt érik be. 

Ősi indián fajta, amelyet a Hopi indiánok nemesítettek ki. Fehérjetartalma nagyon magas, a szokványos mai fajtáknál 35 %-kal magasabb. Az ősi fajtákra egyébként is jellemző a magasabb fehérjetartalom, mert a modernebb fajtákat a magas keményítőtartalomra nemesítették, hogy jobban hízlalja az állatokat. Sötét színe jelzi magas antioxidáns tartalmát. Lisztjéből kukorica kenyeret, tortillát is szoktak készíteni. A liszt nem sötét, ezért a belőle készült ételek inkább kékes színűek, mint kék színűek.

Erősen szárazságtűrő, de a rendszeres öntözést/csapadékot bő terméssel hálálja meg. Főgyökere mélyre nyúlik. Termete másfél és két méter magasság között várható, az éghajlati és talaj minőség függvényében.

Ezt a fajtát egy időben már ismertük Magyarországon. Ennek a színe a "hupikék" szín! Aztán kiment a divatból, elfeledkeztünk róla. Ma új reneszánszát éli Magyarországon is nagyon értékes beltartalmi tulajdonságai miatt.

Vetőmag folyamatosan kapható Veres Miklósnál.

Hopi Lila

Flour (lisztnek való) fajta. Tulajdonságai nagyon hasonlóak a fenti Hopi Kékhez. 

85-95 nap alatt érik be. 

Hamarabb érik, mint általában a liszt típusú kukoricák.Fehérjetartalma 14%-kal magasabb a mai szokványos sárga kukoricákénál. Ez a kukorica is a magasföldi félsivatagok körülményeihez alkalmazkodott, mint a Hopi Kék is. Emiatt nagy a szárazságtűrése, de természetesen hasznára válik a rendszeres csapadék, locsolás is.

Finom lisztté őrölve használják étkezési célokra.

Vetőmagot a Csákvári Farm fog árulni 2019 ősztől.

McCormac Kék Óriása (McCormac's Blue Giant)

Dent (horpadás) fajta, amely alkalmas darának, lisztnek, takarmánynak, de ipari felhasználásra is megfelel. Alkalmas kék tortilla és kukoricacsipsz készítésére.

85-100 nap alatt érik be.

Dr. Jeff McCormack nemesítette ezt a fajtát a Hickory King és egy ismeretlen dent fajta kék kukorica keresztezésével. A fajta 1994-ben mutatkozott be a kereskedelemben. Ez a fajta kiválóan helytáll agyagos talajon, a homokos, könnyű talajokra, szeles vidékre nem ajánlott, mert ott hajlamos arra, hogy kidőljön. A növény termete hatalmas, 3-3,5 méter magasra nőhet. Jól bírja a szárazságot is. A csövek kb. 20 centisek.

Veres Miklós árulja a vetőmagokat.

 Wade's Giant (Wade Óriása) 

Flint (kovakő) típusú kukorica. Lisztnek is alkalmas, de főként takarmánynak használják.

Robosztus növény hatalmas csövekkel. A növény kb. 3,5 méteresre nőhet, a csövek 30 centisre. Természetesen optimális körülmények között.
A szemek a szivárvány szinte minden színében előfordulhatnak.

A fajtát a Wade kertészet a nagy méretre és kiváló minőségre való válogatással alakította ki Michigan államban. 

Vetőmagot a Csákvári Farm fog árulni 2019  őszétől.

Honos magyar fajták

 

Bíbor istennő

Bíbor színű, nagyon tetszetős fajta, a legtöbb tőnek a csuhéja is bíbor színű. Átlagos méretű és termésű a különleges színe miatt érdekes fajta. A Debreceni Agrártudományi Egyetem keresztezte ki.
Veres Miklós árulja a vetőmagokat.

 

 

 

 

Erdélyi Bordó Lófogú

Nagy szárat és nagy csöveket terem. Érési ideje október közepe. Ez a fajta főleg tojástermelőknek és baromfihús termelőknek ajánlott. Karotin tartalma igen magas. Etetéskor a halványszínű tojás sárga aranysárga lesz, a már előzőleg etetett abrakhoz 20% piros kukoricadarát kell keverni. Talaj iránt nem igényes, silónak is használható. Javasolt tőszám abraknak 50 ezer tő/ha 26 cm tőtáv és 20 kg, silónak 60 ezer tő/ha 24 kg. Ezer mag súlya 40 dkg.
A vetőmagot Veres Miklós árulja.

 

Erdélyi piros lófogú

A bordó és a fehér lófogú keresztezése révén jött létre. Hatalmas csövek és szemek jellemzik, kiváló takarmány. Ez a fajta főleg tojástermelőknek és baromfihús termelőknek ajánlott. Karotin tartalma igen magas. Etetéskor a halványszínű tojás sárga aranysárga lesz, a már előzőleg etetett abrakhoz 20% piros kukoricadarát kell keverni. Talaj iránt nem igényes, silónak is használható.
A vetőmagot Veres Miklós árulja.

 

 

Fehér nyolcsoros

A fehér lófogúból származó régi fajta. Ahhoz hasonló termést ad, de gyengébb minőségű talajon is szépen terem. Igen nagy szeme miatt kacsa és libatömésre ajánlott. Keményítő tartalma magas, a vele tömött állatok gyorsan fejlődnek. Sokan kezdenek visszatérni a termelésére. Javasol tőszám tápanyagban gazdag földbe 50 ezer tő/ha 22,5 kg. Sovány, száraz földbe 45 ezer tő/ha 20,25 kg. Ezer mag súlya 45 dkg.

A vetőmagot Veres Miklós árulja.

 

 

 

 

 

Kék-fehér nyolcsoros

A fehér 8 sorosból kialakult, azzal egyenértékű tarka változata. Régen csemegének télen, szárazon főzték. Ahhoz hasonló termést ad, de gyengébb minőségű talajon is szépen terem. Igen nagy szeme miatt kacsa és libatömésre ajánlott. Keményítő tartalma magas, a vele tömött állatok gyorsan fejlődnek. Sokan kezdenek visszatérni a termelésére. Javasol tőszám tápanyagban gazdag földbe 50 ezer tő/ha 22,5 kg. Sovány, száraz földbe 45 ezer tő/ha 20,25 kg. Ezer mag súlya 45 dkg. 

A vetőmagot Veres Miklós árulja.

 

Sárga nyolcsoros

A fehér 8 sorosból kialakult, azzal egyenértékű sárga változata. Régen csemegének télen, szárazon főzték. Ahhoz hasonló nagy termést ad, de gyengébb minőségű talajon is szépen terem. Igen nagy szeme miatt kacsa és libatömésre ajánlott. Keményítő tartalma magas, a vele tömött állatok gyorsan fejlődnek. Sokan kezdenek visszatérni a termelésére. Javasolt tőszám tápanyagban gazdag földbe 50 ezer tő/ha 22,5 kg. Sovány, száraz földbe 45 ezer tő/ha 20,25 kg. Ezer mag súlya 45 dkg.   

A vetőmagot Veres Miklós árulja.