Keresés ebben a blogban

2018. október 31., szerda

Göngyölt hús a történelmi időkből

Španělský ptáček avagy hogy kerül egy „spanyol madár” a csehek asztalára? 

A Vidéken újrakezdők csoport bejegyzései között szerényen bújt meg ez a recept. Persze, akik szeretik a finom ételeket, a képeket látva nem tudtak szó nélkül továbbgörgetni rajta. Én sem.


Nem csupán a képek, hanem már az étel neve is megragadott. Spanyol madár, mint Felvidéki hagyományos étel. Mivel a leírás szerint marhahúsból készült, akárhogyan is néztem, semmi madárformát nem láttam rajta, utánajártam a dolgoknak.

Kiderült, a egy igazi cseh étel képeit nézegetem nagyokat nyeldekelve. Az is kiderült, hogy nem is akármilyen étel, mondhatjuk úgy, hogy történelmi étek.
A szálak egészen a 16. századig vezetnek, I. Rudolf magyar és cseh királyig (aki egyébként II. Rudolf néven német-római császár is volt). Szülei Habsburg Miksa, édesanyja Habsburg Mária, aki Miksa révén magyar, cseh és német királyné, osztrák főhercegné és a Német-római Birodalom császárnéja. Madridban született és apja révén spanyol, aki Habsburg Károly néven német-római császár és spanyol király volt.
Ennek a Habsburg Máriának a spanyol szakácsai készítették ezt az ételt Rudolfék királyi családi asztalára, innen ered a spanyol jelző.

A gazdagon töltött göngyölthús a madárka nevét pedig onnan kapta, hogy a hússzeleteket régen kis ágacskákkal tűzték össze, lévén akkor még a hústűt nem ismerték. Ezek az égnek meredő ágacskák emlékeztettek egy heverésző kismadár lábaira.
Az étel mára olyan, mint a mi töltött káposztánk, ahány ház, annyiféle összetevő és elkészítési módja van. Ma már nem ragaszkodnak a marhahúshoz, megteszi bármilyen hússzelet. Szakácskönyvek még említik, hogy például káposztalevéllel is töltötték ezt az ételt, de ma már szinte bármivel töltik, a virslitől a szardellapasztáig minden belerakható, kolbász, tojás, sajt, stb. Elég széles a skála.

Ennyi bevezető után, ha sikerült kellőképp kedvet kapni a főzőcskézésre, akkor nézzük a Spanyol madárka receptjét.

Judit hagyományosan marhahúsból (fehérpecsenyéből) készítette el az ő madárkáját.

A kb. 6x10 cm-es marhahússzeleteket besózzuk,borsozzuk, egy kis fokhagyma granulátummal megszórjuk, kiklopfoljuk, majd megkenjük mustárral, egy szeletke nyers-füstölt szalonnát borítunk rá, vékony csík csemegeuborkát, negyed virslit, kis gerezd főtt tojást halmozunk a hússzeletekre. Ez a töltelék! 

A húsokat begöngyöljük, cérnával átkötjük, vagy kis hústűvel összefogjuk. Nem túl sok zsíron (füstölt zsír még finomabb, én ezt így csináltam) minden oldaláról átsütjük. 
  
Amikor már ilyen guszta, kiszedjük és egy kicsit nagyobb lábasban hagymát pirítunk, néhány kockára vágott csemegeuborkát is adjunk hozzá!  Ízlés szerint kis mustárral még ízesítjük és a visszamaradt sütési zsiradékot kevés vörösborral és vízzel felöntve, hozzáadjuk a párolt hagymához. 

Amikor az összes hús belekerült a szaftba, annyira öntjük föl, hogy elbukjanak. Egyet forrt, ekkor kis ételízesítővel utánízesítjük, és fedő alatt puhára pároljuk. Mielőtt teljesen kész tetszés szerint háztartási keményítővel kicsit besűrítjük. 
  
És Voila, itt az eredmény! Párolt rizzsel és tetszőleges salátával, mennyei ízkompozíciót kapunk! 

Hozzátesszük, egy másik cseh hagyományos étellel, knédlivel is igen finom.

Ugyan Judit az alábbiakkal adta közre receptjét, úgy gondolom, zárómondatnak is megteszi:
Ma, amikor a helyi magánhentesünknél megláttam a marhahúst, megindult a fantáziám! Beugrott egy kép, egy ízvilág - "Spanyolmadár"! Ezt az ételt a Felvidékről hoztam magammal! Nagyon mutatós, és a látványnál már csak az íze finomabb!

Jó étvágyat kívánunk azoknak, akik elkészítik.


Virágné Fejes Éva
2018. október 31

2018. október 30., kedd

Csinos otthon kutyáknak

Előző kutyás bejegyzésünkben általánosságban olvashattatok a kutyaólakról, mire figyeljünk, hogyan készítsük fel őket a télre.



Most és a következő részben kedves csoporttagjaink révén egy-egy kutyaház elkészítésének fázisfotóit mutatjuk meg. Ügyes kezűek ezek alapján könnyen elkészíthetik.

A képen látható kutyaház teljesen új anyagokból készült. Az anyagköltsége 35,000 forint volt. Tervezéssel, festéssel, számolással egy ember három napi munkája.
Természetesen, ahol vannak maradék anyagok a háznál, ez a költség lényegesen csökkenthető. A felújítások, bontások során sok-sok maradék faanyag keletkezik. Érdemes ilyen célra felhasználni.

Kutyaházra fel hát!

Az első feladatunk, hogy megtervezzük, milyen házat szeretnénk készíteni. Pontos méretek után, melyek a kutya nagyságát is figyelembeveszi, ceruzával, mérőszalaggal felszerelkezve körülnézünk, mi az, ami otthon található hozzávaló. A többit pedig beszerezzük.
Ha minden szükséges anyagot beszereztünk, nekiállhatunk a kivitelezésnek.
Mint látjátok, az alját is érdemes szigetelni, hogy nagy téli hidegekben alulról se fázzon a kutyusunk.
 Az oldalfalakat is körbeszigeteljük, majd burkoljuk.
Ezután következik a tető elkészítése. Ugyanúgy, ahogy az oldalfalakat, ezt is szigeteléssel látjuk el.


 A könnyű tisztántartás végett a tetejét felnyithatóra készítjük.
Legvégén a tető zsindelyborítást kap. Ne feledkezzünk meg az ajtónyílást sem lefedni. Legmegfelelőbb erre a célra a speciális, kifejezetten állatoknak való hőfüggöny. Ezután már csak a festés, csinosítás van vissza. S a végeredmény önmagáért beszél.
Köszönjük a képeket Vaczkó Dánielnek, a Vidéken újrakezdők csoport egyik kedves tagjának!

Következő alkalommal egy újrahasznosított anyagból készült ól elkészítését mutatjuk meg.


Virágné Fejes Éva
2018. október 30.







2018. október 27., szombat

Kutak engedélyeztetése


Hatalmas a káosz a kutak engedélyeztetése terén. Naponta jelennek meg cikkek e témában, de ahelyett, hogy a káoszt tisztulna, inkább egyre nagyobb.




Megpróbáljuk kinyomozni, hogyan is állunk a kutak regisztrálásával, engedélyeztetésével.

Megkerestük az összes törvényt, ami erre vonatkozik.
Három törvény az, ami a kutak engedélyeztetésével, regisztráltatásával foglalkozik és most fontos számunkra.
  • ·       1995. - engedély nélkül tilos kutakat létesíteni.
  • ·       2016. - a 2016. előtt létesült kutakat szankciók nélkül be lehet jelenteni 2018. december 31-ig.
  • ·       2017. - a 2018. január 1-ig létesített, engedély nélküli kutak is büntetés nélkül bejelenthetők , vagyis a 2016. és 20018. közöttiek és az ez időpontok előtt létesültek is.
  • ·       Jelenleg - javaslati szinten létezik a törvénymódosító javaslat, mely a bejelentési határidőt kitolná.


     Ezek ismerete sokaknak fontos, hisz a gyakorlat azt mutatja, hogy maguk a jegyzők sem teljeskörűen tájékozódtak a kutak engedélyeztetését illetően. Az a szóbeszéd terjedt el, hogy ahány jegyző, annyiféleképpen értelmezi a törvényt, így a lakosság számára kibocsátott tájékoztatók is ezerfélék. Természetesen szó sincs arról, hogy nem tudnak szövegértelmezni, vagy törvényt értelmezni.
Több jegyzői tájékoztatót és az alábbi jogszabályokat ismerve csupán annyi történt, hogy vagy egyik, vagy másik módosítást nem vették figyelembe.
Reméljük jelen összefoglalónk segít minden érintettnek a félreértések tisztázásában.

Alábbiakban mindegyikre kitérünk, de nézzük sorban!

Adott egy nagyon régi törvényünk, amelyben a kutak engedélyeztetéséről is szó van többek között. A netjogtárban ezek a törvények naprakészek, vagyis minden az eredeti törvény megjelenése óta történt módosítást is tartalmaznak. Ezek mindig az  épp aktuálisan hatályos jogszabályok. 
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról * 
Elérhető itt:

Ennek a 29. §-a 7. bekezdése az, amit sokan nem jól tudnak:
(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha
a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Ez egyértelmű, de hogyan jutottunk el idáig, hisz volt szó 2016. előtt létesült kutakról is. S ez is okozza a bizonytalanságot, káosz, mert ezek a hírportálok, blogok, időről-időre előveszik a régi, jelen esetben 2 éves cikkeiket és ismét közreadják, hisz a 2018. december 31-i határidő, ami azóta sem változott, mindjárt itt van. A cikkek zöme akkor íródott, amikor a fenti törvénynek megjelent egy módosítása, mégpedig ez:
2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról

Ennek van egy 4. § -a. Annak meg van egy hetedik bekezdése.
(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.”

Vagyis itt volt szó, a 2016. előtt létesített vízkivételi helyekről. Ám egy évvel később, 2017-ben ez a dátum is módosult, számunkra kedvezően.
Jelenleg az ebben megadottak a hatályos , érvényben lévő dátumok mind a kutak létesítésének időpontjára, mind pedig a regisztrációs határidőre vonatkozóan.
2017. évi CXXXIV. törvény  a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról *

Ebben az áll, hogy a 2016-os dátumot kitolták 2018-ra. Vagyis akik 2016. és 2018. között furattak engedély nélkül kutat, azok is bírság kiszabása nélkül tehetik meg a regisztráltatást.
Ez a 7. bekezdés a következőket írja szó szerint (ez került át az 1995-ös törvény naprakész szövegébe is):

(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha
a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.
(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság
a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,
vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

Sokan nem szívesen olvassák a törvényeket, jogszabályokat, mert a nyelvezete nem laikusok számára íródott, így elég nehézkes az értelmezése. Azért, hogy ne kelljen a teljes törvénytervezetet átolvasni, a NAK rendszeresen összefoglalókat készít a jogszabályokról, melyeket a honlapjukon közre is adnak. Ezekben tömören, mindenki számára érthetően foglalják össze a tudnivalókat. Ugyanitt a módosításokról is tájékoztatják az érdekelteket.

A témában érintett tájékoztatókat itt soroljuk fel.

          1.)  A dátum ugyan 2016., de az engedélyezési eljárás azóta sem változott, változás csupán a kutak létesítésének dátumában van. Itt még csak a 2016. előtti kutakat lehetett bejelenteni büntetés nélkül: 
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített, vízkivételt biztosító vizilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról.

      2.) Itt adnak hírt arról, hogy a 2016.-os dátum 2018. decemberire változik:
      
     3.)

4.)
A Belügyminisztérium tájékoztatót tett közzé a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól. Az anyag bemutatja a felszín alatti vízkivételt és annak hatásait, továbbá tájékoztat arról, hogy milyen engedélyt ad ki a jegyző, mely kutak engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörébe. Emellett foglalkozik egyebek közt az e körbe tartozó vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, megszüntetési engedélyezés mikéntjével.

Ez az utolsónak említett kiadvány azon túl, hogy a kutak engedélyeztetésével kapcsolatban minden tudnivalót leír, arra is jó, hogy akik nem tudják, nem értik, hogy miért fontos, hogy a kutak létezéséről tudjanak, miért kívánatos, hogy megtervezett legyen, miért kell, hogy szakembert is bevonjunk a fúratásba, azok itt arra is magyarázatot kapnak.

Ebből a kiadványból ollóztam ki ezt a két ábrát is a hozzájuk tartozó magyarázatokkal együtt.
A rajzok mindenki számára érthetően mutatják a lényeget.


A felszín alatti vizek a víz körforgásának rendkívül fontos elemét képezik. A csapadékvíz egy része a földfelszínre érve beszivárog a földtani közegbe, ott hosszabb-rövidebb időt eltöltve (néhány naptól akár több ezer évig is), lassú áramlással folyamatosan mozogva a megcsapolódási helyeken (pl. források, vízfolyások medrei, feláramlási területek) ismét felszínre bukkan. Felszín alatti víznek nevezünk minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő vizet, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel.
A felszín alatti vizeket a víztartó kőzet minőségétől függően és a felszínnel való atmoszférikus kapcsolat alapján osztályozzuk:

a) talajvíz,
b) parti szűrésű víz,
c) rétegvíz (porózus tároló kőzet vize),
d) hasadékos , repedezett tároló kőzet vize (főként karsztvíz).

A víz a földtani közegben lassú áramlással folyamatosan mozog, sebességét a kőzetek porozitása és vízáteresztő képessége, valamint térbeli helyzete határozza meg. Bár a fentiek alapján az egyes víztartó képződményekben lévő vizek meglehetősen eltérő tulajdonságokkal jellemezhetők, mégis elmondható, hogy a különböző víztartókban lévő felszín alatti vizek dinamikus kapcsolatban állnak egymással. Ebből következően gyakori, hogy a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyait befolyásoló tevékenység (pl. vízkivétel, szennyező anyag bekerülése) nem csak az adott helyen érezteti hatását, hanem a más víztartó képződményekben lévő felszín alatti  vizek állapotát is befolyásolja
Az illegálisan létesített kutak több szempontból is problémát jelentenek:

  •        A szakszerűtlenül kivitelezett kutak elszennyezhetik Magyarország stratégiai szempontból is megőrzendő, tiszta vízadó rétegeit.
  •       Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, amely engedélyezése már nem tartozik a jegyzői hatáskörbe.
  •        A gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kontár kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret.
  •        A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe.
  •        A nem megfelelő kútkialakítás (palástcementezés hiánya) a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti.

Ezt a folyamatot szemlélteti az alábbi ábra:”


Az ábra abban is segít, hogy értsük, belássuk, a talajaink, vizeink védelme közös érdekünk.
Itt pedig arról olvashattok, ami a jelenlegi engedélyeztetés körüli káoszt okozta.
Részletek a 2018/133–135. számú Magyar Közlönyökből.
https://jogaszvilag.hu/szakma/jogszabalyfigyelo-2018-36-het/

Alaptörvény-ellenesnek minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását

A köztársasági elnök által indított előzetes normakontroll eljárásban az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy a 2018. július 20-án elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenes. A szóban forgó rendelkezések lehetővé tették volna ugyanis „a felszín alatti vizekből történő engedély és bejelentés nélküli vízkivétel”-t sértve a „visszalépés tilalmának elvét, és ezáltal az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését és XXI. cikk (1) bekezdését” – derül ki az AB határozatából. Az alaptörvény-ellenesség megállapítására tekintettel a törvénymódosítás nem hirdethető ki.

Az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező köztársasági elnök rámutatott arra, hogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a fenti módosítás lehetővé tenné olyan szabályozás kialakítását, amely szerint 80 méteres kútmélységig engedély és bejelentés nélkül létesíthető lenne házi vízigény biztosítására kút.

Az AB a vonatkozó jogi szabályozás részletes történeti áttekintését követően megállapította, hogy „a fúrt kutak létesítése már 1960-tól kezdődően folyamatosan engedélyhez kötött tevékenységnek minősül, a hatályos szabályozás pedig még az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó esetekben is meghatározza (egyebek között) a kút kivitelezőjének képesítését, illetőleg a létesítendő kút műszaki adatait. Azáltal, hogy a kút létesítése engedélyhez kötött, biztosított a felszín alatti vizek mennyiségi védelme ……”.

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatában kiemelte, hogy a jelenleg hatályos Vgtv. 29. § (4) bekezdése értelmében „az engedély nélkül létrehozott kutak esetében az építmény értéke 80%-áig, de természetes személy esetén legfeljebb 300 ezer forintig terjedő vízgazdálkodási bírság szabható ki. A Vgtv. 29. § (7) bekezdése értelmében ugyanakkor mentesül a bírság megfizetése alól a létesítő, ha 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, és a fennmaradási engedélyt 2018. december 31. napjáig kérelmezi, amennyiben az engedély megadásának feltételei fennállnak.”
Tehát a korábban engedély nélkül létesített kutak esetében a jelenleg hatályos szabályozás is lehetőséget biztosít a „fennálló helyzet legalizálására” Ráadásul a törvénymódosításnak a köztársasági elnök által nem támadott rendelkezése ezt a határidőt 2028. december 31. napjáig kitolja.

Az AB a határozatában kiemelte azt is, hogy „a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek a megújulásra, ezért felelős vízkészlet-gazdálkodás nélkül a vízkészletek fenntarthatósága is veszélybe kerül.”

A köztársasági elnök által támadott módosító rendelkezések alaptörvény-ellenességének a megállapítására a visszalépés tilalmának sérelme, és ezáltal az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdés és XXI. cikk (1) bekezdés sérelme miatt került sor.

Joganyag: 13/2018. (IX. 4.) AB határozat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról.


Ezt azért mutatjuk meg, hogy lássátok, nem magyar találmány a kutak engedélyeztetése és regisztrálása.
A FELSZÍN ALATTI VIZEKKEL KAPCSOLATOS FONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS

Reméljük sikerült egyértelművé tenni a határidőket!
Ha bármi változás történne 2018. december 31-e előtt, arról részletesen tájékoztatunk mindenkit a Vidéken újrakezdők facebookos csoportban.

Virágné Fejes Éva
2018. október 26.

Csirke gumbo leves receptje



Van egy gumbo nevű étel, aminek majdnem elengedhetetlen része az okra. A gumbo sport étel: mindent bele! Gambónak mondjuk - ha új ételt tanulunk, jó, ha a nevét is jól tudjuk.

A gumbo olyanszerű leves, mint a gulyásleves, vagy szárazbableves: meglehetősen sűrű, gyakran egytál étel.

Ez a recept csak egy a százmillióból, mert azt raknak bele, amit találnak. Többnyire tengeri herkentyűt és egyéb gyanús dolgokat. A receptem csirkével van, hogy mindenki meg tudja enni.

A recept paradicsom konzervről ír, mert amerikai háziasszonyoknak ajánlják. Magyar háziasszonyoknak jobban akad friss paradicsom, mint konzerv. Ez a paradicsom konzerv, amiről a recept ír, darabos, héja nélkül a saját levében, a jobbak ízesítve egy kis zellerrel (de tényleg kicsivel). A leve elég sűrű. Tehát a friss paradicsom egy kicsit más sűrűséget fog produkálni. 


Csirke gumbo

Hozzávalók: 

(Megjegyzés: 1 csésze kb. 2,5 deci)
1 evőkanál margarin vagy vaj (a vaj sűrít is, a margarin nem)
½ csésze (bő egy deci) felkockázott kalifornia típusú paprika, zöld
½ csésze összevágott hagyma
1 gerezd összetört fokhagyma
1 evőkanál liszt
1 csésze víz
4,5 deci csirkehúslelves
4,5 deci paradicsomkonzerv levével, vagy (szerintem) ugyanannyi friss, kockára vágott paradicsom
30 deka kb 2 centis darabokra vágott okra
1½ csésze kockára vágott főtt csirkehús
¼ csésze rizs
¼ teáskanál kakukkfű
1 babérlevél
4-8 csepp erős paprika szósz

Elkészítés:

1. Közepes hőn megolvasztjuk a vajat vagy margarint, hozzáadjuk a paprikát, hagymát, fokhagymát és lisztet. Kevergetve aranybarnára pirítjuk a lisztet.

2. Belerakjuk az
összes többi hozzávalót és felforraljuk. Visszavesszük a hőmérsékletet és csendesen főzzük 10 percig fedő alatt. Ezután levesszük a fedőt és további 10-15 percig főzzük, míg az okra meg nem fő, időnként kevergetjük. Tálalás előtt kihalásszuk a babérlevelet.



2018. október 24., szerda

Kutyaól gondok télen


Bár még az igazi tél odébb van, de már most, a kellemes októberben érdemes a kint tartott kutyáink fekvőhelyeit átnézni, javítani, ha kell és téliesíteni. Most kell beszerezni a télire való alomnak valót is.
https://www.kissclipart.com/

Egy kedves csoporttagunk összegyűjtötte, mi mindenre figyeljünk a kutyaólak téliesítésénél, de azoknak is hasznos lehet, akik most szeretnének kutyaólat készíteni.

http://worldartsme.com




"Több fajta kutya létezik,de a hideget, mint veszélyforrást, mégse ez alapján hanem az állat alkata és szokásai meg tartásmódja alapján érdemes kategorizálni. 


Rövidszőrű kutyák minimális vagy épp aljszőrzet nélküliek és így bundájuk kevésbé képes a hőszigetelésre így a szél (huzat) sokkal több energiát követel a szervezetüktől amit a megnövekedett étvágyuk jelez is . 

Ezen felül jobban oda kell figyelni, hogy pihenőhelyük száraz és jól szigetelt legyen, esetleg melegebb helyre be tudjon jutni igénye szerint .

Tetőzik a gond, ha az állat magassága sem túl nagy, mivel a hasalji rész átnedvesedve nem csak az alomanyagot teszi tönkre, hanem felfázáshoz is vezethet. Tehát a hó magassági szintjét is figyelemmel, na meg hólapáttal kell kísérni hogy a szükséges mozgásmennyisége ne korlátozódjon, hisz ez is energiatermelő lehetőség!

Amúgy is törvényben szabályozott a láncon való tartás, de jeges vagy havas időben veszélyforrást is jelent az összefagyása, rövidülése, stb. Érdemes gyakrabban ellenőrizni illetve lehetőségekhez mérten mellőzni !

Kutyaól az elhelyezkedésében is alkalmazkodjon a természeti sajátosságokhoz, így a bejárata a nap felé, míg az uralkodó széljárástól védettségben legyen . Bejárata az állat alkatához igazodjon, ha az állat tűri, akkor hővédő függönnyel is védhető . Ez bármilyen erősebb posztóból vagy annak függőlegesen egymás mellé vagy kis fedéssel elhelyezett csíkjaival lehetséges, illetve létezik már rágásbiztosabb szilikonból is vagy speciális állatajtó (lengőajtó) .
Dániel Vaczkó: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1390686694368361&set=p.1390686694368361&type=3&theater&ifg=1

Kutyaól kialakításánál az a korszerűbb és praktikusabb, ha a bejárattól nem szemben van a fekvőhely, hanem attól oldalra és külön küszöbbel kiegészítve, mivel így az alom állagát és ez által a szigeteltséget-nedvesedést jobban lehet kezelni .
Az ól falazatánál mára elemi követelmény nem csak a szélvédettség, hanem a kettős fal közti szigetelés megléte, illetve a levehető tetőszerkezet . Ha logikusan átgondoljuk akkor a bent lévő alomanyagot időnként cserélni kell tudni.

Alomanyagként meghatározó az állat szőrtípusa és szokása . A szövetek,,rongyok hőszigetelése kevésbé jó, mint a szalma-széna vagy száraz avaré, viszont hosszabb szőrű kutyáknál nem előnyös az apró darabokból álló alomanyag . Jó kutyaól szigetelésnél szinte másodlagos az alomanyag típusa, viszont a szárazsága és gondozottsága elengedhetetlenül fontos !

Hosszabb szőrű kutyáknál a szőr ápoltsági szintje meghatározó hőszigetelési tényező ! Filcesedett bunda alatt a bőr nem "lélegzik", kórokozóknak és a bent maradó párának köszönhetően betegségekhez és felfázáshoz vezethet, annak ellenére, hogy a kutya nem "izzad" ! Erre még a "havon alvó" állatoknál is oda kell figyelni, mert a veséjük nem a hidegtől, hanem az ápolatlan bundájuk alkalmatlanságától fog kikészülni.

Mint minden, szabadban létező állatnál a langyosvizes itatás a hőmérséklettől függően többször is naponta sokat jelenthet."




A leírtak ugyan távirati stílusban íródtak, de segítség lehet vagy legalábbis kiindulópont. Ezek az alapdolgok, melyekre figyelemmel kell lennünk, ha kutyaházat, kutyaólat készítünk és téliesíteni szeretnénk. A megvalósításnak ezen túl csak a kreativitás és a pénztárca szabhat határt.

Virágné Fejes Éva
2018. október 24.