Az ősz nem csupán a betakarítás időszaka, hanem a gyűjtögetésé is. A csapadékos időjárás
kedvez a gombák fejlődésének. Sokan útrakelnek és gyűjtik. Sokan fotókkal
illusztrálják a napi "zsákmányt". Ez ösztönzőleg hat másokra is, hogy ők is gyűjtsenek. Sőt, ha már járjuk a természetet,
akkor egy kis vadgyümölcs is elcsábít bennünket.
Néhány
dolgot tudniuk kell azonban azoknak, akik szedni, gyűjteni indulnak.
Gyűjtsünk, de mennyit?
Jó, ha tudjuk, hogy a
nem védett, szabadon szedhető termények ( gyógy- és fűszernövények, a vadon
termő gyümölcsök és gombák, valamint az éti csiga) napi szedhető mennyiségei
limitálva vannak. A legnépszerűbb, szabadon szedhető növények közé tartozik
például a medvehagyma, a csipkebogyó, a levendula, a gyógyhatású csalán,
valamint a szörp, limonádé, tea alapjául szolgáló bodzavirág. Csak gyűjtési
engedéllyel, és csak az erdőtörvényben meghatározott mennyiségben lehet az
erdészeti igazgatóságok területén gombát, vadgyümölcsöt, vagy gyógynövényt
gyűjteni. Az egyéni szükségleteket meg nem haladó mennyiséget a jogszabály két
kilogrammban állapítja meg. Ennél nagyobb mennyiség gyűjtéséhez már az
erdőgazdálkodó engedélye szükséges, magánerdőkben mennyiségtől függetlenül, már
két kilogramm alatt is szükséges az engedély.
Gyűjtés csak engedéllyel!
A gyűjtési engedélyekről
is rendelkezik a törvény. Gyűjtést csak az végezhet, aki a területileg
illetékes erdészeti igazgatóság által kiadott gyűjtési engedéllyel rendelkezik,
az engedélyt az illetékes kerületvezető erdésztől lehet beszerezni, egy hétre
szól, a kiváltása 500 forintba kerül. Gyűjtési engedély szükséges akkor is,
súlyhatártól függetlenül, ha értékesítésre szedjük a gombát, gyógynövényt,
bogyókat, terméseket.
Rájuk még adójogszabályok
is vonatkoznak.
A személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 58.§ (10a) bekezdése
szerint, ha a magánszemély az általa gyűjtött gyógy- és fűszernövényeket, vadon
termő gyümölcsöket és gombát, valamint éti csigát gyűjt, és nem egyéni
vállalkozó vagy nem őstermelő, és a gyűjtött terményeket felvásárlónak
értékesíti, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania és a kifizetéskor
levonnia. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. A levont adót a
felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és
megfizetnie. Az értékesítéssel kapcsolatban más, közteherrel összefüggő
kötelezettség a magánszemélyt nem terheli.
A felvásárlásról a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki, amelyen
fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a
természetes azonosítóit és a lakcímét, a felvásárolt termék, termény
megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót. A vételi jegy egy
példányát a magánszemély kapja, a másik példányát a felvásárló az adózással
összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.
Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, az értékesítő
magánszemély nem őstermelő és nem egyéni vállalkozó, a bevétel továbbra is a
magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási
kötelezettség alá tartozik.
Nagyon fontos
rendelkezés, hogy az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg
gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható, piacra nem vihető, házalni nem
lehet vele.
A törvény megszegőire
erdővédelmi bírság szabható ki.
A jogszabály szerint az
erdei haszonvételeket jogtalanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan
gyakorolja vagy az erdei haszonvételek feltételeit megsérti, erdővédelmi
bírságot kell fizetnie. Folytatólagos jogsértés esetén az erdővédelmi bírság
ismételten kiszabható. A mértéket az erdőt védő bírságokról szóló
kormányrendelet, nem pedig az erdőtörvény határozza meg.
Gombaszedési tudnivalók
Nem győzzük eléggé
hangsúlyozni, hogy csak azt a gombát szedjétek, amit ismertek! Ha nem ismeritek, akkor fajtánként külön
edénybe szedjétek és irány a gombavizsgáló. Abban ne reménykedjen senki sem,
hogy majd a facebookon valamelyik csoportban egy nem túl jó fotó alapján
megmondják a hozzáértők, hogy ehető-e vagy sem. Ezen posztokat a Vidéken
újrakezdők csoportban is törölni fogjuk a továbbiakban is. (Ezt a
szabályzatunkba is belevettük.)
Ha gombát szedtek,
gondoljatok arra, hogy más is szeretne találni és jövőre is jó lenne nektek is,
vagy egy-két hét múlva. Ne szedjétek fel az összes fellelhetőt, az öregek
példányokat ne rugdossátok szerte szét. A szedésnek is vannak írott és íratlan
szabályai.
Ha leszedtük a gombát,
mihamarabb vizsgáltassuk be egy gombaszakértő segítségével – akiket vadon termő
gombákat is árusító piacokon, csarnokokban találhatunk –, de arra is szeretnénk
felhívni a figyelmet, hogy esetenként a túl nagy mennyiségben elfogyasztott,
továbbá a rosszul tárolt gomba is idézhet elő mérgezéshez hasonló tüneteket.
A leggyakrabban
elkövetett hiba, hogy az erdőjárók zárt, műanyag zacskóba gyűjtik a gombákat,
ami erre teljességgel alkalmatlan. Benne a gombák megnyomódnak, és az
anyagcsere-folyamatok fokozódása miatt a termőtestek felmelegednek, ami a
fehérjék gyorsabb lebomlásához vezet. Az ilyen gombák elfogyasztása is okozhat
rosszullétet, ilyenkor a gyomorrontás nem mérgező, hanem a romlott, lebomlott
gomba miatt következhet be. Hogy ezt megelőzhessük, mindenképpen jól szellőző edénybe
gyűjtsük a gombákat – egy kosár meg is teszi. Az elöregedett és férges gombákat
ugyanúgy ne vigyük magunkkal, mint az apró, nagyon fiatal gombákat. Az utóbbiaknak
még nincsenek tipikus határozó bélyegeik, így gyakran nem ismerhetők fel
egyértelműen. Ha tévedésből mégis felvettünk egy rágott, öreg, mérgező gombát,
vagy amelyet mégsem vinnénk magunkkal, akkor tegyük vissza, ezzel lehetőséget
adva, hogy elszórja a spóráit. Fontos, hogy az ismeretlen gombákat külön
gyűjtsük, megakadályozva, hogy a törmelékei a többi gombához keveredjenek,
megelőzve ezzel a mérgező anyagok továbbterjedését.
Ne keverjük a bodzafajtákat!
Bogyóknál a bodza
termését keverhetitek a gyalogbodzáéval. Ha nem ismeritek mindkettőt, akkor
mielőtt elindultok, feltétlenül nézzetek utána egyiknek, másiknak.
Ezt sem árt tudni!
Csak érdekességként, de
jó, ha ezt is tudjuk. Főleg, hogy lassan kezdetét veszi a halottak napi
koszorúk, majd az adventi koszorúk készítésének időszaka.
Élő fáról és cserjéről
elvileg sem gallyat, sem díszítő lombot nem szabad levágni, és mohát sem szabad
gyűjteni, sőt huszonnégy órát meghaladó mértékben szintén csak az
erdőgazdálkodó engedélyével lehet sátrazni, sőt, az erdősítési területeken -
ahol a faállomány nem érte el a két méteres átlagos magasságot - gyalogosan sem
szabad közlekedni.
Óvatosan a hullott agancsokkal!
A hullajtott agancs a vadászatra
jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni.
Az engedély nélküli agancsgyűjtés a
vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől
ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható.
Az illegális gyűjtők gyakran űzik,
“zaklatják” az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a
megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon
gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak is.
a vad zavarása során megsérülhetnek az
állatok elhullott agancsai helyén növő barkák is. Az elhullott trófeákból a
vadásztársaságok a vadállomány minőségére tudnak következtetni.
Az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer
forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az
illegálisan gyűjtött hullott agancsot, orgazdaságot követ el. Ha a zavarás
maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat
A kirándulóknak azt javasolták: ha egy
erdőben hullott agancsot találnak, hagyják ott. Az erdőgazdaságok területén sok
esetben engedéllyel rendelkező csoportok gyűjtik a trófeákat.
(http://www.vadaszmester.hu/index.php/kezdolap/friss-hirek/10714-az-engedely-nelkuli-agancsgyujtes-tetemes-birsaggal-sujthato)
A természetet járókra
egy másik szabály is vonatkozik. Ne hagyjunk szemetet az erdőben, mezőn, ne
szennyezzük vizeinket!
Kellemes
kirándulást, jó gyűjtögetést kívánunk.
Virágné
Fejes Éva
2018.
szeptember 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése