A borsót sokan azonosítják a cukorborsóval. Pedig tudnunk kell, hogy alapvetően három fajtacsoportot különböztetünk meg, de ezeken belül még más szempontok, mint bogyó nagysága, színe alapján is osztályozzák.
A cukorborsó
(P. sativum L. ssp. sativum convar. saccharatum Ser. (=ssp. hortense (Neilr.) A et G.)
Az érett mag lehet sima, gömbölyű vagy ráncos, színe sárga, zöld vagy tarka.
Hazánkban régebben hagyománya volt, gyerekkoromban a tanyán majdnem minden kertben előfordult, napjainkban nem számottevő a termesztésük, bár népszerűsége terjedőben van. Vannak országok, ahol régóta nagyon népszerű, de napjainkra egyéb országokban is gyorsan terjednek. A terméshüvely belső rostos hártyája hiányzik, ezért hüvelyestül fogyaszthatók. Ez azt is jelenti, hogy nem kell pucolni. A főzéshez való előkészítése abból áll, hogy a két végét levágjuk és feldaraboljuk ízlés szerint, mint a zöldbabot szokás. De maradhat egyben is, sőt sok helyen nem vagdossák, hanem kézzel tördelik kisebb darabokra. Ízlés kérdése csupán. Akkor szedjük, amikor a szemek még nem fejlődtek ki benne. A velőt és a cukorborsót szokták keverni, mivel a velőborsó zsengén nagyon finom, édes. A cukorborsó zöld, kifejlett szemei is ehetőek és finomak, csak a kifejtése eléggé nehézkes.
A velőborsó
(P. sativum L. ssp. sativum convar. medullare Alef. )
A velőborsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos, töppedt. A velőborsók nagy víz- és cukortartalmúak. Emiatt némileg hosszabb ideig tartják meg kedvező állapotukat, vagyis kifejtve a borsó tovább friss és zsenge marad, cukortartalmuk lassabban válik keményítővé. Sőt további jellemzőjük, hogy az érett mag is kevesebb keményítőt tartalmaz.
Legismertebb fajtái pl. a Kelvedon csodája, a Jubileum, Zsuzsi, Rondo, és a Debreceni korai velő.
A kifejtőborsó
P. sativum L. ssp. sativum convar. sativum (=convar. vulgare (Schülb. et Mart.)
Magjuk éretten sima, nem töppedt, cukortatlmuk gyorsan alakul át keményítővé, vagyis , így rövid idő van a betakarításukra, szedés után is gyorsan kell felhasználni őket. Előnyük viszont, hogy ezek általában rövid tenyészidejűek. Igénytelenebbek, edzettebbek, mint a velő- és a cukorborsók. Ezzel magyarázható tél alá vetésük is.
Ide tartoznak az étkezési száraz (zöld vagy sárga magvú) borsók is. Legismertebb kifejtőborsófajták a Rajnai törpe vagy Petit Provencal melyet a köznyelv nevezett el Petiborsónak, még édesanyám is így nevezte, ezenkívül a Debreceni világoszöld és Debreceni sötétzöld fajták.
Termesztett
borsófajtáink fontosabb jellemzői
Fajta neve
|
Típus
|
Érés- cso-port
|
Növény-
magasság
(cm)
|
Hüvely
|
Zöld szem
|
Ezer-mag- tömeg (g)
|
Felhasználás
|
||
hossza
|
mag-
szám
(db)
|
színe
|
nagysága
|
||||||
Debreceni sötétzöld
|
K
|
B1
|
45–65
|
közepes
|
7–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
190–220
|
friss fogyasztás
|
Debreceni világoszöld
|
K
|
A2
|
35–45
|
közepes
|
7–9
|
világoszöld
|
közepes
|
220–260
|
friss fogyasztás
|
Express
|
K
|
A1
|
60–70
|
kicsi
|
4–7
|
világoszöld
|
közepes
|
200–220
|
friss fogyasztás
|
Gloria di Quimper
|
K
|
A1
|
30–35
|
kicsi
|
4–6
|
világoszöld
|
közepes
|
190–220
|
friss fogyasztás
|
Rajnai törpe
|
K
|
A2
|
35–45
|
közepes
|
6–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
220–260
|
konzervipari, friss fogyasztás
|
Br–13 (Beagle)
|
V
|
A1
|
35–45
|
közepes
|
7–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
200–220
|
hűtő-, konzervipari
|
Budai gyöngy
|
V
|
B2
|
45–70
|
közepes
|
6–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
200–230
|
hűtőipari,
friss fogyasztás
|
Chrestensens Gloriosus
|
V
|
A1
|
45–60
|
közepes
|
5–8
|
sötétzöld
|
nagy
|
220–250
|
friss fogyasztás, konzervipari
|
Debreceni korai velő
|
V
|
A2
|
40–50
|
közepes
|
8–10
|
sötétzöld
|
nagy
|
190–210
|
friss fogyasztás
|
Debreceni sötét gyöngy
|
V
|
C1
|
40–50
|
közepes
|
7–9
|
sötétzöld
|
kicsi
|
130–160
|
hűtőipari
|
Erika
|
V
|
C1
|
50–60
|
közepes
|
7–10
|
sötétzöld
|
nagy
|
190–220
|
konzervipari
|
Green Arrow (Br–52)
|
V
|
C1
|
60–70
|
hosszú
|
8–11
|
sötétzöld
|
közepes
|
170–190
|
konzerv-, hűtőipari
|
Grüne Perle
|
V
|
C1
|
60–70
|
közepes
|
7–9
|
sötétzöld
|
közepes
|
190–210
|
konzerv-, hűtőipari
|
Jubileum
|
V
|
C1
|
50–60
|
igen hosszú
|
8–10
|
sötétzöld
|
nagy
|
190–200
|
tartósítás
|
Kelvedon csodája
|
V
|
B1
|
45–50
|
közepes
|
6–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
200–250
|
friss fogyasztás
|
Nike
|
V
|
C2
|
60–80
|
közepes
|
7–9
|
sötétzöld
|
közepes
|
170–200
|
konzerv-, hűtőipari
|
Prinsa
|
V
|
A2
|
40–50
|
közepes
|
6–7
|
középzöld
|
közepes
|
170–200
|
konzerv-, hűtőipari
|
Rapid
|
V
|
A1–A2
|
50–60
|
közepes
|
6–9
|
sötétzöld
|
nagy
|
–
|
konzerv-, hűtőipari
|
Újmajori győző
|
V
|
C1
|
50–60
|
közepes
|
7–9
|
sötétzöld
|
közepes
|
–
|
konzerv-, hűtőipari
|
Újmajori korai
|
V
|
A2
|
40–50
|
közepes
|
5–7
|
sötétzöld
|
nagy
|
200–220
|
friss fogyasztás
|
Újmajori középkorai
|
V
|
B1
|
60–70
|
közepes
|
6–8
|
sötétzöld
|
nagy
|
190–230
|
friss fogyasztás
|
Újmajori középkései
|
V
|
B2
|
60–80
|
közepes
|
7–8
|
sötétzöld
|
nagy
|
160–200
|
hűtőipari
|
Viridesz
|
V
|
B1
|
50–55
|
közepes
|
6–8
|
középzöld
|
közepes
|
–
|
konzervipari
|
Aurora
|
V
|
A1
|
40–50
|
közepes
|
6–8
|
sötétzöld
|
középmag.
|
180–190
|
konzervipari
|
Margit
|
V
|
B1
|
50–60
|
hosszú
|
7–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
140–160
|
konzervipari
|
Bella
|
V
|
B1
|
50–60
|
hosszú
|
7–9
|
sötétzöld
|
igen nagy
|
240–300
|
friss fogyasztás
|
Robi
|
V
|
B1
|
50–70
|
hosszú
|
5–7
|
sötétzöld
|
nagy
|
190–220
|
konzervipari
|
Vica
|
V
|
A1–A2
|
40–60
|
közepes
|
5–6
|
sötétzöld
|
nagy
|
200–220
|
konzervipari
|
Kismacsi 130
|
V
|
C1
|
65–75
|
közepes
|
7–8
|
sötétzöld
|
nagy
|
220–250
|
konzervipari
|
Zeusz
|
V
|
C1
|
60–80
|
igen hosszú
|
7–9
|
sötétzöld
|
nagy
|
180–210
|
friss fogyasztás
|
Léda
|
V
|
A1
|
45–55
|
közepes
|
7–8
|
sötétzöld
|
kicsi
|
165–185
|
konzervipari
|
Regina
|
V
|
C1
|
65–80
|
igen hosszú
|
7–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
160–180
|
konzervipari
|
Zsuzsi
|
V
|
C1
|
60–80
|
igen hosszú
|
7–9
|
sötétzöld
|
nagy
|
180–210
|
konzerv-, hűtőipari
|
Ave
|
V
|
B1
|
50–60
|
közepes
|
7–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
180–210
|
konzervipari
|
Favorit
|
V
|
B1
|
70–75
|
közepes
|
7–8
|
sötétzöld
|
közepes
|
180–210
|
konzervipari
|
Alfa
|
V
|
C1
|
65–75
|
közepes
|
6–7
|
sötétzöld
|
kicsi
|
130–160
|
konzervipari
|
Oriol
|
V
|
C1
|
70–80
|
közepes
|
8–9
|
sötétzöld
|
kicsi
|
120–140
|
konzervipari
|
Henrich (Frühe Heinnrich)
|
C
|
B1
|
70–80
|
rövid
|
–
|
–
|
–
|
–
|
házikerti
|
K = kifejtő
V = velő
C = cukor
A termesztett borsófajtákat tenyészidőigényük alapján három csoportba osztjuk: A1 = korai, B1 = középérésű és C1 = kései fajtákra.Táblázat forrása: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch12.html
Termesztési tanácsok
Általánosságban azt mondják, a borsó szereti a nedves, hűvös időjárást. 25 °C feletti hőmérsékleten fejlődési üteme felgyorsul, kényszerérik. A termesztők véleménye szerint „a meleg tavasz, hűvös nyár” a nagy borsótermés alapja. A nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt együtt nem viseli el a borsó, ezért aki a korai vetést elmulasztotta, a megkésettel inkább ne kísérletezzék, csak később, nyár végén vessen újra borsómagot.
A tavaszi vetések sorát a kifejtőborsóval szoktuk kezdeni. Jól bírja a fagyos tavaszi időjárást, ezért februárban, márciusban már vethető. De saját tapasztalatom , hogy akár már januárban is földbe kerülhetnek a magvaik, amikor a föld nem fagyos és nem sáros, vagyis gond nélkül lehet a földet kapálni is akár. Magvai már 3-4 °C-on csírázásnak indulnak, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselik, illetve, ha el is fagytak, később újra kihajtanak. A kifejtőborsók tél alá vetésre is alkalmasak.
A velőborsó és cukorborsó vetésével várjunk április közepéig, mivel melegigényesebbek és érzékenyebbek a hidegre. Csírázáskor az alacsony hőmérsékletet megsínylik. Ezek a fajták másodvetésnek is alkalmas, de ne feledjük, jóval kisebb hozama lesz, mint a tavaszi vetésnek.
A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk, az alacsony növésűeket sűrűbben, a magasabbra kapaszkodókat ritkábban vessük. A magok legalább 5-8 cm mélyen feküdjenek a talaj felszíne alatt. Kötött, hideg, nedves talajon, illetve korai vetéskor sekélyebben, laza, száraz talajon, késői vetéskor mélyebben vetünk.
A borsót sokan még ma is bokorra, fészekbe vetik, mint a bokorbabot szokás, ám egyre többen térnek át a sorbavetésre. A magasabbra növő fajtákat minden esetben célszerű valamilyen támasztékkal ellátni. Ehhez nem kell más, mint elágazó gallyakat szúrni a sorába, amibe a borsókacsok bele tudnak kapaszkodni, így a szél és a termés súlya nem dönti földre őket. Ugyanezen célból az alacsonyabb fajták is meghálálják, ha néhány botocskával megerősítjük a sorokat. Arra ügyelni kell, hogy a karózáshoz használt ágakat jó mélyen nyomjuk a földbe, mert különben a növő borsó gyorsan kihúzza őket a talajból. A babkarók és egyenes botok nem alkalmasak a borsó karózására, mert a borsó nem tekeredik, mint a bab, a kacsai csak abba kapaszkodnak meg, ami növés közben az útjukba kerül. Ha egyenes karóink vannak csak, akkor azt jobbról és balról jó sűrűn tűzködjük a földbe apácarács szerűen, úgy, hogy a sor fölött keresztezzék egymást a botok.
Ezt trágyázott homoktalajba vetettem januárban. |
Május
elejére így nézett ki a borsó. Jól látszik, hogy a karok nagyon szépen
megtartják az eléggé magasra nőtt növényeket.
|
A képek érdekessége, hogy mint látható, diólevéllel takartam az elvetett borsót. Sokan tartják még ma is, hogy a diólevél csírázásgátló anyagokat tartalmaz és nem lehet sem takarásra sem komposztálásra felhasználni. A képeket látva talán sikerül az ellenkezőjét bebizonyítani. Ezt már kötött talajon termeltem.
A karók a téli-tavaszi metszéskor levágott ágakból származnak. Ősszel, ha kikerült a földből a borsószár és a karók is, akkor felaprítom, kis kötegekbe kötöm és télen gyújtósként felhasználom őket.
Itt is látszik, hogy a karók milyen jól megtámasztják a növényt. Borsócsaládot vetettem, két-két soronként más fajta borsók nőttek, ezért a nem egyenletes állomány |
Ha a letermett borsó helyére nem tervezünk mást vetni, ültetni még egy darabig, akkor hagyhatjuk a földben az elszáradt borsót. Ha szerencsénk van, és jön a júniusi esős idő, utána ismét kihajt, és friss borsóval örvendeztet meg. Igaz, a hüvelyek már kisebbek, lényegesen kevesebb a termés, mint főszezonban, de friss, és egy-egy leveshez, főzelékhez bőven elég.
Ha a hüvelyeket akkor szedjük le, mikor a borsószemek elérték a kellő nagyságot, de még zsengék, és a szedést három –négy szakaszban bonyolítjuk le, akkor a borsószezon ideje eléggé kitolható. A folyamatos, friss zöldborsó-ellátás azonban alapvetően szakaszos vetéssel és a különböző hosszúságú tenyészidővel rendelkező fajták vetésével oldható meg.
Amit nem tudunk frissen elfogyasztani, azt többféleképpen eltehetjük télire, hogy egész évben szerepelhessen az étlapunkon. A borsó eltevési praktikákról itt olvashatsz: https://vukmagazin.blogspot.com/2018/05/borso-telire.html
Virágné Fejes Éva2018. november 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése