Hogyan előzzük meg a kéménytüzeket?

A hűvösebb idő beköszönte miatt egyre több helyen folyamatosan, szinte megállás nélkül üzemelnek a különböző tüzelő berendezések. A folyamatos működtetés mellett nagy igénybevételnek vannak kitéve (főleg a vegyestüzelésű használatnál) a kémények, füstelvezetők. A fűtési időszak alatt gyakran alakulnak ki kéménytüzek, ebből adódóan sokszor az épület tetőszerkezetére is átterjednek a lángok. A megelőzés érdekében nem árt, ha tudjuk, hogy miként alakulhat ki kéménytűz és, mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt meg tudjuk előzni.

Kép forrása: http://kisujsag.ro/kigyuladt-egy-kemeny-a-virag-negyedben/

A felmérések alapján elmondhatjuk, hogy az utóbbi években, mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, illetve használnak különféle kandallókat kiegészítő fűtésként. Ebből adódóan a kémények belsejében korom, illetve kátrány lerakódás alakulhat ki. Ha a kémény, illetve a tüzelőberendezés karbantartása, tisztítása elmarad, vagy használata nem megfelelően történik, akkor kéménytüzek alakulhatnak ki.

A kéménytüzek két típusát lehet megkülönböztetni:

1.     Koromégés

A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. A szilárd tüzeléssel fűtők esetében az intenzív fűtés, az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben megnövekedett huzathatás több esetben, a kéményben lerakódott korom meggyulladását eredményezheti. Koromégés során a kéményben lerakódott korom (por) ég el. A folyamat nem olyan veszélyes, mindössze pár percig tart, és a kicsapódott szilárd égéstermék (elemi szén) gyullad meg. A jelenség magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, hagyományos falazott kéményben méterenként kb. 15-16 °C - ot.

A kialakult korom tüzet az alábbi fázisok jellemzik:

1. Szakasz (kezdeti tűz fázisa): - sűrű, sötét füst lép ki a kéményből

- hőmérséklet a kéményben kb.: 600 °C

- füstkátrány gyulladási hőmérséklete 485 °C

2. Szakasz (égési fázisa): - a füst kilépés csökken, megszűnik, lángok csapnak ki a kéményből

- a hőmérséklet a kéményben kb.1000 °C

3. Szakasz (kifejlett tűz fázisa): - az égés végig kialakul a kürtőben (az égést dübörgő hang kíséri)

-az égés időtartama 1-3 óra

-ez a tűz legveszélyesebb szakasza

2.     Kátrányégés

A porkorom, és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez egy meglehetősen veszélyes folyamat, mivel magas az égő anyag égési hőmérséklete, akár 800-1.300 °C -ot is elérheti, az égés pedig 1-15 órán át tarthat, attól függően, hogy a lerakódott anyag milyen mennyiségű.

Mitől keletkezik kátrány?

·       Vizes nyers fától, amelynek 20 % feletti a relatív víztartalma.

·       Ha a tüzelés során kevés a levegő, a füstgáz hőmérséklete 74 °C alá csökken, a benne lévő vízpára kicsapódik, ami akár a lángtérben is bekövetkezhet.

·       Túlméretezett tüzelőberendezés esetén, amikor alacsony hőmérsékletű vízkörre nagy teljesítményű kazánt kötnek.

·       Hőfokszabályozós kazánok helytelen kialakítása során, ha a kazán automatikusan 60 °C -nál lezárja a levegőt, a visszatérő víz pedig lehűti a füstgázt.

Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz, ez vizes fa égetésénél intenzívebben jelentkezik. Kb. 50-70 °C között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása a kémény kürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású, a korom részecskék a kürtő falán megtapadva kátrányos réteget képeznek, amely a füstjáratot leszűkíti. Az intenzív fűtés és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélküli hagyományos falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat.

Enyhébb (+ 5-10 °C -os) időjárás esetén, amikor fojtottan tüzelünk, a kátrány akár 1-10 nap alatt is lerakódhat a kéményre, és akár egy apró szikra is elegendő ahhoz, hogy a kátrány begyulladjon. Ezt még a rendszeres kéményellenőrzés sem tudja megelőzni, met a kátránylerakódás a fűtési szezon előtt – a szokásos kéményseprői ellenőrzésnél – még nem látható, pár hét múlva pedig már a tűzzel szembesülünk.

További kéményproblémák, amelyek tüzet okozhatnak

·       kéményajtó hiányzik, vagy nincs kettős záródása;

·       a kémény vakolata hézagos, repedezett;

·       éghető anyagú a padló borítása; (jellemzően kandallóknál);

·       a kémény közelében – 12 cm-en belül – éghető anyagú faszerkezet van beépítve;

·       a kéményfalazaton épületgépészet elem (pl. villamos kötődoboz) van elhelyezve;

·       ha a kéményfüst nem tömör, akkor a lineáris hőtágulás miatt meg tud nyílni a falazat.

Kéménytüzek megelőzhetők

·       Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelő berendezését!

·       Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen!

·       Gyakran szellőztessen!

·       Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol tűzveszélyes anyagot (pl. oldószer gőzeit) tartalmazó levegő van, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat

·       Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajt! Ezek a környezetet is szennyezik.

·       Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék elvezető csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek!

·       Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel!

·       Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez.

·       Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet (egy megfelelően beépített és működő huzatszabályzó sokat segíthet.

·       Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete 1000° C)

Néhány tüzelési tanács!

·       Ahhoz, hogy tüzet gyújthassunk gyúlékony anyagra, gyulladási hőmérsékletre és oxigénre - továbbiakban levegőre - van szükség.

·       A tüzelőberendezésben begyújtás után jelen van a tüzelő anyag, melyhez a szükséges levegőt biztosítani kell. Ezt szolgálja a tüzelőberendezésen található alsó ajtó, csappantyú stb., ami az égési levegő bejutását biztosítja.

·       Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse le teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! 1 m³ földgáz, illetve 1kg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 m³ levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése kb. 12-15 m³ levegőt igényel. A kazánházba vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőzőnyílásokat és azokat hagyja szabadon!

·       Gyakorlati tapasztalat az, hogy a gyakori tüzelőanyag pótlás elkerülése miatt a kazán tűzterét - úgy mondva - jól megrakják, a tüzelőanyag begyúlása után a levegőbeáramló-szerkezetet elzárják, mondván ne égjen le hamar, vagy ne fűtse túl a rendszert. Ezzel kezdetét veszi az ún. kátrányosodás.

Ugyanis:

·       Az égési levegő hiánya miatt az égés nem tökéletes, nincs elegendő levegő, a tüzelőanyag nem tud elégni,

·       a füstgáz hőmérséklete nagymértékben csökken, ezáltal a kémény üzemi hőmérséklete is csökken, azaz lehűl,

·       a lehűlt kéményben a lehűlt füstgáz a kémény oldalára lecsapódik,

·       a tökéletlen égés miatt el nem égett tüzelőanyagból korom és kátrány rakódik le a kéménytest felületére,

·       nagyobb hideg esetén, amikor fokozott fűtést kell alkalmazni / nem zárjuk el a levegőnyílást / a nagyobb hőhatástól a füstcső betorkollásánál keletkezett hő miatt a lerakódott kátrány meggyullad, ami tovább égve kéménytűzhöz vezet.

·       Ugyanez a jelenség - kátrányosodás - tapasztalható, ha a kéménytest valahol tömítetlen, hézaghibás /lyukas/. A kéményről kívülről hideg levegő jut be, ami a kimenő füstgázt lehűtve ismételten kátrányosodást okoz.

·       Ugyanez a jelenség következik be, ha a kazán túlméretezett - illetve méretezetlen - a kéményhez és a fűtési rendszerhez viszonyítva. A túl nagy kazán a kis mennyiségű fűtővizet a fűtőanyag tökéletes elégése előtt felmelegíti és ilyenkor az üzemeltető a túlfűtés veszélye miatt értelemszerűen elzárja a kazánt.

Fenti problémák szakszerű fűtéssel, a kazán és a kémény, a fűtött légtér szakszerű megtervezésével, kivitelezésével elkerülhető, és ha a tüzelési szabályokat maradéktalanul betartjuk.

Fontos figyelmeztetés!

·       A begyulladt kéményt házilag ne kezdjük el oltani! Minden esetben haladéktalanul értesítsük a tűzoltóságot! (105)

·       Képeket, éghető anyagot távolítsuk el a kémény faláról!

·       Zárjuk el a tüzelőberendezésen égési levegőszabályozó kart! (levegő utánpótlás csökkentése).

·       Felügyeljük a kéménytüzet a tűzoltóság kiérkezéséig (pincétől a padlásig).

·       Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete kb. 1000 ⁰C)

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/

http://somogy.katasztrofavedelem.hu/-kemenytuz-eseten

http://www.szabolcsmegye.com/kisvarda-varos/hirek/kemenytuz-es-katranyosodas

Köszönetet mondunk Niki Mikulánnak, hogy a katasztrófavédelem honlapjáról az ismeretek zömét összegyűjtötte.

Virágné Fejes Éva

2018. október 03.