Hatalmas a káosz a kutak engedélyeztetése terén. Naponta jelennek meg
cikkek e témában, de ahelyett, hogy a káoszt tisztulna, inkább egyre nagyobb.
Megpróbáljuk kinyomozni, hogyan is állunk a kutak regisztrálásával,
engedélyeztetésével.
Megkerestük az összes törvényt, ami erre vonatkozik.
Három törvény az, ami a kutak engedélyeztetésével, regisztráltatásával
foglalkozik és most fontos számunkra.
- · 1995. - engedély nélkül tilos kutakat létesíteni.
- · 2016. - a 2016. előtt létesült kutakat szankciók nélkül be lehet jelenteni 2018. december 31-ig.
- · 2017. - a 2018. január 1-ig létesített, engedély nélküli kutak is büntetés nélkül bejelenthetők , vagyis a 2016. és 20018. közöttiek és az ez időpontok előtt létesültek is.
- · Jelenleg - javaslati szinten létezik a törvénymódosító javaslat, mely a bejelentési határidőt kitolná.
Ezek ismerete sokaknak fontos, hisz a gyakorlat azt mutatja, hogy maguk a
jegyzők sem teljeskörűen tájékozódtak a kutak engedélyeztetését illetően. Az a
szóbeszéd terjedt el, hogy ahány jegyző, annyiféleképpen értelmezi a törvényt,
így a lakosság számára kibocsátott tájékoztatók is ezerfélék. Természetesen szó
sincs arról, hogy nem tudnak szövegértelmezni, vagy törvényt értelmezni.
Több jegyzői tájékoztatót és az alábbi jogszabályokat ismerve csupán annyi
történt, hogy vagy egyik, vagy másik módosítást nem vették figyelembe.
Reméljük jelen összefoglalónk segít minden érintettnek a félreértések
tisztázásában.
Alábbiakban mindegyikre kitérünk, de nézzük sorban!
Adott egy nagyon régi törvényünk, amelyben a kutak engedélyeztetéséről is
szó van többek között. A netjogtárban ezek a törvények naprakészek, vagyis
minden az eredeti törvény megjelenése óta történt módosítást is tartalmaznak.
Ezek mindig az épp aktuálisan hatályos
jogszabályok.
Elérhető itt:
Ennek a 29. §-a 7. bekezdése az, amit sokan nem jól tudnak:
(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki
2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően
létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha
a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018.
december 31-ig kérelmezi, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Ez egyértelmű, de hogyan jutottunk el idáig, hisz volt szó 2016. előtt
létesült kutakról is. S ez is okozza a bizonytalanságot, káosz, mert ezek a
hírportálok, blogok, időről-időre előveszik a régi, jelen esetben 2 éves
cikkeiket és ismét közreadják, hisz a 2018. december 31-i határidő, ami azóta
sem változott, mindjárt itt van. A cikkek zöme akkor íródott, amikor a fenti
törvénynek megjelent egy módosítása, mégpedig ez:
2016. évi XLI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
módosításáról
Ennek van egy 4. § -a. Annak meg van egy hetedik bekezdése.
(7) Mentesül a
vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról
szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény
hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt
biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési
eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei
fennállnak.”
Vagyis itt volt szó, a 2016. előtt létesített vízkivételi helyekről. Ám egy
évvel később, 2017-ben ez a dátum is módosult, számunkra kedvezően.
Jelenleg az ebben megadottak a hatályos , érvényben lévő dátumok mind a
kutak létesítésének időpontjára, mind pedig a regisztrációs határidőre
vonatkozóan.
2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi
feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról *
Ebben az áll, hogy a 2016-os dátumot kitolták 2018-ra. Vagyis akik 2016. és
2018. között furattak engedély nélkül kutat, azok is bírság kiszabása nélkül
tehetik meg a regisztráltatást.
Ez a 7. bekezdés a következőket írja szó szerint (ez került át az 1995-ös
törvény naprakész szövegébe is):
(7) Mentesül a
vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét
megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt
biztosító vízilétesítményt, ha
a) a vízjogi fennmaradási
engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és
b) az engedély
megadásának feltételei fennállnak.
(8) Nem szabható ki
vízgazdálkodási bírság
a) a vizeket érő
balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
b) a vizek kártételei
elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli
védekezés műszaki feladataihoz kötődő,
vízjogi engedély
hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az
egyébként engedélyezhető lett volna.
Sokan nem szívesen olvassák a törvényeket, jogszabályokat, mert a
nyelvezete nem laikusok számára íródott, így elég nehézkes az értelmezése. Azért,
hogy ne kelljen a teljes törvénytervezetet átolvasni, a NAK rendszeresen
összefoglalókat készít a jogszabályokról, melyeket a honlapjukon közre is adnak.
Ezekben tömören, mindenki számára érthetően foglalják össze a tudnivalókat.
Ugyanitt a módosításokról is tájékoztatják az érdekelteket.
A témában érintett tájékoztatókat itt soroljuk fel.
1.) A dátum ugyan 2016., de
az engedélyezési eljárás azóta sem változott, változás csupán a kutak létesítésének dátumában van. Itt még csak a 2016. előtti kutakat lehetett bejelenteni büntetés nélkül:
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül
létesített, vízkivételt biztosító vizilétesítmények vízjogi fennmaradási
engedélyezési eljárásáról.
2.) Itt adnak hírt arról,
hogy a 2016.-os dátum 2018. decemberire változik:
Módosult a
vízgazdálkodásról szóló törvény
3.)
Tájékoztató a mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi
engedélyezési eljárásokról
4.)
A
Belügyminisztérium tájékoztatót tett közzé a
települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak
eljárásjogi szabályairól. Az anyag bemutatja a felszín alatti vízkivételt
és annak hatásait, továbbá tájékoztat arról, hogy milyen engedélyt ad ki a
jegyző, mely kutak engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörébe. Emellett
foglalkozik egyebek közt az e körbe tartozó vízjogi létesítési, üzemeltetési,
fennmaradási, megszüntetési engedélyezés mikéntjével.
Ez
az utolsónak említett kiadvány azon túl, hogy a kutak engedélyeztetésével
kapcsolatban minden tudnivalót leír, arra is jó, hogy akik nem tudják, nem
értik, hogy miért fontos, hogy a
kutak létezéséről tudjanak, miért kívánatos, hogy megtervezett legyen, miért
kell, hogy szakembert is bevonjunk a fúratásba, azok itt arra is magyarázatot
kapnak.
Ebből
a kiadványból ollóztam ki ezt a két ábrát is a hozzájuk tartozó magyarázatokkal
együtt.
A
rajzok mindenki számára érthetően mutatják a lényeget.
 |
A felszín alatti vizek a víz körforgásának rendkívül fontos elemét képezik. A csapadékvíz egy része a földfelszínre érve beszivárog a földtani közegbe, ott hosszabb-rövidebb időt eltöltve (néhány naptól akár több ezer évig is), lassú áramlással folyamatosan mozogva a megcsapolódási helyeken (pl. források, vízfolyások medrei, feláramlási területek) ismét felszínre bukkan. Felszín alatti víznek nevezünk minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő vizet, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel.
A felszín alatti vizeket a víztartó kőzet minőségétől függően és a felszínnel való atmoszférikus kapcsolat alapján osztályozzuk:
a) talajvíz,
b) parti szűrésű víz,
c) rétegvíz (porózus tároló kőzet vize),
d) hasadékos , repedezett tároló kőzet vize (főként karsztvíz).
A víz a földtani közegben lassú áramlással folyamatosan mozog, sebességét a kőzetek porozitása és vízáteresztő képessége, valamint térbeli helyzete határozza meg. Bár a fentiek alapján az egyes víztartó képződményekben lévő vizek meglehetősen eltérő tulajdonságokkal jellemezhetők, mégis elmondható, hogy a különböző víztartókban lévő felszín alatti vizek dinamikus kapcsolatban állnak egymással. Ebből következően gyakori, hogy a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyait befolyásoló tevékenység (pl. vízkivétel, szennyező anyag bekerülése) nem csak az adott helyen érezteti hatását, hanem a más víztartó képződményekben lévő felszín alatti vizek állapotát is befolyásolja
|
„Az illegálisan létesített kutak
több szempontból is problémát jelentenek:
- A szakszerűtlenül kivitelezett kutak elszennyezhetik Magyarország stratégiai szempontból is megőrzendő, tiszta vízadó rétegeit.
- Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, amely engedélyezése már nem tartozik a jegyzői hatáskörbe.
- A gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kontár kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret.
- A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe.
- A nem megfelelő kútkialakítás (palástcementezés hiánya) a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti.
Ezt a
folyamatot szemlélteti az alábbi ábra:”
Az ábra abban is segít, hogy értsük, belássuk, a talajaink, vizeink védelme közös érdekünk.
Itt pedig arról
olvashattok, ami a jelenlegi engedélyeztetés körüli káoszt okozta.
Részletek
a 2018/133–135. számú Magyar Közlönyökből.
https://jogaszvilag.hu/szakma/jogszabalyfigyelo-2018-36-het/
https://jogaszvilag.hu/szakma/jogszabalyfigyelo-2018-36-het/
Alaptörvény-ellenesnek
minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását
A
köztársasági elnök által indított előzetes normakontroll eljárásban az
Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy a 2018. július 20-án
elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.)
vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a
alaptörvény-ellenes. A szóban forgó rendelkezések lehetővé tették volna ugyanis
„a felszín alatti vizekből történő engedély és bejelentés nélküli vízkivétel”-t
sértve a „visszalépés tilalmának elvét, és ezáltal az Alaptörvény P)
cikk (1) bekezdését és XXI. cikk (1) bekezdését” – derül ki az AB
határozatából. Az alaptörvény-ellenesség megállapítására tekintettel a
törvénymódosítás nem hirdethető ki.
Az
alkotmánybírósági eljárást kezdeményező köztársasági elnök rámutatott arra,
hogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a fenti módosítás lehetővé
tenné olyan szabályozás kialakítását, amely szerint 80 méteres kútmélységig
engedély és bejelentés nélkül létesíthető lenne házi vízigény biztosítására
kút.
Az
AB a vonatkozó jogi szabályozás részletes történeti áttekintését követően megállapította,
hogy „a fúrt kutak létesítése már 1960-tól kezdődően folyamatosan engedélyhez
kötött tevékenységnek minősül, a hatályos szabályozás pedig még az önkormányzat
jegyzőjének hatáskörébe tartozó esetekben is meghatározza (egyebek között) a
kút kivitelezőjének képesítését, illetőleg a létesítendő kút műszaki adatait.
Azáltal, hogy a kút létesítése engedélyhez kötött, biztosított a felszín alatti
vizek mennyiségi védelme ……”.
Az
Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatában kiemelte, hogy a
jelenleg hatályos Vgtv. 29. § (4) bekezdése értelmében „az
engedély nélkül létrehozott kutak esetében az építmény értéke 80%-áig, de
természetes személy esetén legfeljebb 300 ezer forintig terjedő vízgazdálkodási
bírság szabható ki. A Vgtv. 29. § (7) bekezdése értelmében
ugyanakkor mentesül a bírság megfizetése alól a létesítő, ha 2018. január 1.
napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített
vízkivételt biztosító vízilétesítményt, és a fennmaradási engedélyt 2018.
december 31. napjáig kérelmezi, amennyiben az engedély megadásának feltételei
fennállnak.”
Tehát
a korábban engedély nélkül létesített kutak esetében a jelenleg hatályos
szabályozás is lehetőséget biztosít a „fennálló helyzet legalizálására”
Ráadásul a törvénymódosításnak a köztársasági elnök által nem támadott
rendelkezése ezt a határidőt 2028. december 31. napjáig kitolja.
Az
AB a határozatában kiemelte azt is, hogy „a felszín alatti vízkészletek
mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek a
megújulásra, ezért felelős vízkészlet-gazdálkodás nélkül a vízkészletek
fenntarthatósága is veszélybe kerül.”
A
köztársasági elnök által támadott módosító rendelkezések
alaptörvény-ellenességének a megállapítására a visszalépés tilalmának sérelme,
és ezáltal az Alaptörvény P)
cikk (1) bekezdés és XXI. cikk (1) bekezdés sérelme miatt került
sor.
Joganyag:
13/2018. (IX. 4.) AB határozat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő
módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének
megállapításáról.
Ezt
azért mutatjuk meg, hogy lássátok, nem magyar találmány a kutak
engedélyeztetése és regisztrálása.
A FELSZÍN ALATTI VIZEKKEL KAPCSOLATOS
FONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS
Reméljük sikerült egyértelművé tenni a határidőket!
Ha bármi változás történne 2018. december 31-e előtt, arról részletesen
tájékoztatunk mindenkit a Vidéken újrakezdők facebookos csoportban.
Virágné Fejes Éva
2018. október 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése