Hogyan lehet kukacmentes cseresznyénk?

Bár a cseresznyeszezon még odébb van, a gondos gazda már most azon gondolkodik, hogyan tudna kukacmentes gyümölcsöt termelni idén.

Ahhoz, hogy a cseresznyelégy pusztítása ellen hatékonyan vegyük fel a harcot, érdemes pár szóban megismerkedni az életmódjukkal. Hazánkban jelenleg kétféle cseresznyelégy tevékenykedik.

Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) a fúrólegyek családjába tartozó, egynemzedékes kártevő. Mérete kb. 3-3,5 mm, a szárnyain látható sötét keresztirányú foltokról ismerhető fel. A kártevő a talajban bábállapotban telel át. Az imágók kelése általában április közepén kezdődik, a rajzásuk augusztus elejéig is eltarthat. A nőstények a petéiket az éppen sárgulni kezdő – zsendülő – cseresznye héja alá helyezik, egy termésbe egyetlen petét raknak, ráadásul a cseresznye „foglaltságát” mutató feromonnal is megjelölik a termést. Így a legtöbb esetben egy cseresznyében egyetlen lárva található. A petéből a lárva kb. 1 hét elteltével kel ki, majd két hét alatt fejlődik ki. A kifejlett lárva elhagyja a gyümölcsöt, a talajra hullik, ahol bebábozódik és csak a következő tavasszal kel ki.

Kép forrása: https://agroforum.hu/szakcikkek/gyumolcs/amerikai-keleti-cseresznyelegy

Az utóbbi években egy újabb cseresznyelégy faj is megjelent hazánkban: az Amerikából behurcolt amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata). E faj nagyon hasonlít európai rokonára, szárnymintázata alapján azonban jól megkülönböztethető. Életmódja csaknem azonos az európai cseresznyelégyével, a fő különbség, hogy valamivel később indul és tovább, augusztus végéig rajzik. Ezért ez a faj a kései cseresznye- és meggyfajtákat fokozottan veszélyezteti.

Kép forrása: https://www.novenypatika.hu/204-a-cseresznyelegy-elleni-helyes-vedekezes

Az áttelelő bábok elpusztítását célzó talajfertőtlenítés tekintetében megoszlanak a vélemények. Sok helyen ajánlják ősszel vagy tavasszal kijuttatva a talaj felső 10 cm -es rétegébe bedolgozva. Másutt feleslegesnek tartják, ha csak a cseresznyelégy ellen szeretnénk védekezni. Ugyanis ezek tonnabáb alakban telelnek a talajban, így a fertőtlenítés ellenük hatástalan. Szemben a talajban lévő egyéb hasznos élőlényekkel, vagyis a fertőtlenítéssel holttá tesszük a talajunkat, kiirtunk mindent, csak ami ellen védekezni szeretnénk, azt nem.

Ha a színcsapdán megjelentek a legyek, pontosabban hirtelen megugrik a számuk, akkor a megfelelő rovarirtószer kipermetezésével lehet védekezni ellenük. Fontos, hogy csak méhekre nem veszélyes szerekkel (pl. Spilannal, de nem keverhető Tebukonazollal, mert akkor már veszélyes a méhekre) permetezzünk! Csak méhkímélő technológiával szabad permetezni! 

A csomagoláson olvasható a méhveszélyességi kategória: A ‘méhekre mérsékelten veszélyes’ permetezőszerek 60-90%-ban toxikusak a méhek számára és 8 óránál kevesebb ideig mérgezőek. Éppen ezért ezeket úgy használhatjuk, hogy alkonyatkor szórjuk ki, napnyugta előtt egy órával, mikor a méhek már elmentek aludni. Semmiképp nem korábban, mert akkor még aktívak a méhek. Másnap reggel, a 8 óra elteltével, már nincs mérgező hatása a méhekre. Ezt hívjuk méhkímélő permetezésnek. 

A ‘méhekre nem veszélyes’ feliratú szerek rendeltetésszerű használatuk esetén a méhekre nem veszélyesek.

Várakozási időt és a dózist szigorúan tartsuk be! 

Jó hír viszont, hogy vannak biológiai ültetvényekre engedélyezett szerek is. A használati utasításban javasolt dózisokat, permetezési gyakoriságot és a várakozási időt ezeknél is mindig tartsuk be! 

Akik mégis vegyszer nélkül szeretnének védekezni, számukra összegyűjtöttem az alkalmazott védekezési módokat. Nézzünk néhány módszert! 

Vannak, akik a fa alatti talajt több napra vízzel elárasztották, víz alatt tartották, ez elpusztította a bábokat, megfulladtak levegő hiányában. 

Házikertben hatásos védekezés, ha a lehullott cseresznyéket naponta összegyűjtik, hogy belőlük a lárvák ne tudjanak a talajba húzódni. A cseresznyelégy lárvák a fertőzött cseresznyével lepotyognak a fáról, és akkor a termésből kimászva a talajba vonulnak. A talajban 10-12 cm mélyre lefurakodnak, elkészítik pupáriumaikat, majd pedig báb alakban áttelelnek. Ezt kell megakadályozni: a lehullott cseresznyék folyamatos összegyűjtésével vagy a föld fóliával történő letakarásával. A fóliáról a beteg, rohadt cseresznyék könnyebben összegyűjthetők, és a lárvák sem tudnak a talajba bejutni. A petékről azt írják, hogy 6-10 nap alatt fejlődnek lárvává, majd a lárvák fejlődése 10-12 napid tart. A kifejlődött lárvák a földre vetik magukat és ott bábbá alakulnak. A fólia véd, hogy a talajba jussanak. 

A következő évi védekezés részét képezheti az az agrotechnikai védekezési megoldás, ha a szüretet mihamarabb elvégezzük és a fáról maradéktalanul eltávolítjuk a terméseket. 

Házikertekben javasolható még a cseresznyelégy visszaszorítására egy másik megelőző módszer is. A cseresznye leérése után a fa alatti területet 15 20 cm mélyen fel kell ásni, beforgatva ezzel a talaj mélyebb részére a cseresznyelégy bábokat. Ha a következő tavasszal a talajt le is döngölik, a kikelő cseresznyelégy imágók kirepülését jelentősen csökkenteni lehet. 

Sokat segíthet, ha kicsit később érés után késő nyáron vagy ősszel felrotáljuk a fa alatti területet. Ezzel kiforgatunk valamennyi bábot és a madarak felszedik, sőt szét is fagyhatnak. Bevethetjük a tyúkokat is.

Amit nagyapáink még tudtak 2.

Nagyüzemileg is jelentős gyérítő hatással bír a sorközök tárcsával való rendszeres művelése, mivel a talaj forgatása a felszínre hozza a talajban telelő és bábozódó lárvákat, s így azok könnyebben áldozatul esnek az őket fogyasztó más szervezetek-nek (pl. madarak, hangyák). Nyírségi cseresznyésgazdák sikerrel alkalmazzák évek óta. 

A kártevő előrejelzésére és az ellene való védekezésre ökológiai gazdálkodásban is jól használható a ragadós cseresznyelégy színcsapda. A cseresznyelegyet ugyanis az élénk sárga színnel be lehet csapni. A kártevő a talaj felől repül a sárguló cseresznyére tojásrakás céljából. A henger alakúra hajtott és a cseresznyefa lombkoronájának külső részeire helyezett sárga színcsapdák erősen vonzzák a talaj felől „támadó” cseresznyelegyeket és beleragadnak azokba. Így sok cseresznyelégy megfogható, ami által a kukacos cseresznyék száma is csökken.

A módszer hatékonysága tovább növelhető cseresznyelégy illatcsalétek alkalmazásával. Ha az illatcsalétket a sárgalaphoz rögzítjük, a légyfogás jelentősen növekedni fog, kisebb kertben ez a módszer közvetlen védelemre is használható. A csapdákat még a cseresznye sárgulása kezdetén ki kell helyezni, mégpedig egyenletesen szétosztva a fán a lombkorona magasságának minden méterére legalább 2 színcsapdát rakva. Fontos, hogy a fa tetejére is kerüljön 2-4 lap. A cseresznyelégy színcsapdákat a teljes szezonon át érdemes használni a kártevő rajzásának nyomon követése és a gyérítés szempontjából egyaránt. 

Több helyen olvasható, hogy színcsapdát magunk is készíthetünk, én azonban nem tanácsolnám. Mindegyik készítő az egérfogónak használt ragacsos anyagot használja. Ez a cseresznyelégy ellen ugyan hatásos, de minden egyéb rovar és a madarak számára is veszélyes. A ragacsba beleragadhatnak a kisebb madarak, vagy ha nem is ragadnak bele, vele érintkezve a tollazatuk ragacsos lesz, ez gátolja őket a repülésben, mozgásban, s könnyen ragadozók áldozataivá válnak, vagy leragadnak valahová, s éhen halnak. 

Biokontroll Hungária az alábbi cikkében a következőket tanácsolja: A cseresznyefa veszélyes kártevője a cseresznyelégy, amely ellen a fa alatt mulcsozzunk kb. 40 cm vastagon a koronacsurgóig, vagy ha gyep van a fa alatt, akkor locsoljunk. A talaj lassabb felmelegedése kitolja a cseresznyelégy rajzásidejét, és a gyümölcs szedése után kezdi meg csak a rajzást. A cseresznyelégy petézését az ürömfű-tea gátolja, a koronába kihelyezett sárgalapok az előrejelzés mellett gyérítő hatással is rendelkeznek. 

A teljes cikket érdemes elolvasni, mert a gyümölcsösben és a kiskertben is előforduló gyakoribb kártevők biológiai védekezésére ad tippeket. http://www.biokontroll.hu/cms/index...

Fontos tudni, mielőtt bármilyen módszert elkezdünk alkalmazni, hogy a cseresznyelégy kitűnően repül és km-ekre is elrepül a cseresznyéért. Nem tudjuk őket teljesen kiirtani és teljesen kukacmentes cseresznyénk sem lesz, mert ha a szomszéd nem gyéríti, irtja őket, vagy a falu túlfelén is van cseresznyefa, nálunk is lesznek kukacos termések. Ennek tükrében érdemes a gyérítésen dolgoznunk. 

Ropogós, finom, kukacmentes cseresznyét kívánunk mindenkinek!