Gyakori kérdés, hogy milyen paradicsomot termesszek?
 |
| Kép forrása: https://fr.tripadvisor.ca/ |
A kérdésre több szempontot mérlegelve tudunk válaszolni. Tudnunk kell, mire szeretnénk használni. Befőzésre vagy friss fogyasztásra? Megelégszünk azzal, hogy pár hétig eszünk friss paradicsomot, vagy egész a fagyokig szeretnénk fogyasztani? Van-e lehetőségünk karózni vagy csak az alacsony növésűeket tudjuk termeszteni? Szabadföldben tudjuk termeszteni vagy csak egy virágládában? Az apróbb szeműeket részesítjük előnybe, vagy jobb szeretjük a nagyobb fajtákat? Friss fogyasztásra szánjuk, vagy értékesítésre is szeretnénk termelni?
Amikor nézelődünk a vetőmagcsomagok között, ezeket a kérdéseket tegyük fel magunkban és a válaszok tükrében döntsünk. Olvassuk el feltétlenül a tasakokon található rövid leírást, tájékoztatót.
Ám az ott feltüntetett megnevezések, leírások is okozhatnak még problémát.
A Rédei Kertimag oldalán van ez a jó kis összeállítás. Remélem segítség azoknak, akik még nem járatosak a paradicsomtermesztésben.
| Növekedési Típus Szerint | |||||||||||
| |||||||||||
| A Termés Alakja Szerint | |||||||||||
| |||||||||||
| Felhasználás Szerint | |||||||||||
| |||||||||||
| Teljes Fajtaválaszték | |||||||||||
| |||||||||||
Látjátok, a paradicsom széles fajtaválasztékát sokféleképp osztályozhatjuk. Másik forrásból származó összefoglaló szerinti csoportosítás:
Érésidő
- korai
-
középkorai
-
középérésű
- késői
|
Termőképesség
- intenzív
- bőtermő
- átlagos
- extenzív
|
Tápanyagigény
- extra
magas
- igényes
- átalagos
- kis
igényű
|
Felhasználás
- friss
-frissen
eltartható
- befőző
- püré
aszalás
|
Bogyóforma
- gömbölyű
- hosszúkás
-szeldelt,
gerezdes
- szív
körte
szilva
|
Növekedési erély
- törpe
- determinált
- féldeterminált
- folytonnövő
|
Érzékenység
- érzékeny
- átlagos
- jó
általános
- ellenálló
|
Íz
- édes
- zamatos
- savanykás
- hagyományos
|
Bogyóméret
- koktél
- kicsi
- közepes
- nagy
- extrém
|
Bogyószín
- fehér
- sárga
- narancssárga
- rózsaszín
- piros
- lila
- zöld
- fekete
- és ezek
kombinációja (cirmos)
|
A képek linkre kattintva majd kétszáz paradicsomfajta leírását találjátok képekkel kiegészítve. Két példa a sok közül:
 |
| http://organigarden.eu/chooser/tomato/hu/ |
A determinált növekedésű fajták szára 40-60 cm magasra nő, ezután elágazik, bokrosodik. A főhajtás csúcsa egy virágfürtben végződik, lezárva ezzel a növekedést. Amikor nincs lehetőségünk karózásra vagy a karó leszúrása is problémát okoz, ilyenkor ezek a fajták jöhetnek szóba, amelyek alacsony növésűek és száruk erős.
Az átlagos kerti művelésnél sima karót szúrunk az egyes növények mellé. Erre alkalmasak az ún. féldeterminált fajták. Ezek szármagassága a két csoport közé tartozik. Ezek főhajtását 7-9 virágfürt zárja le. Közepes termésmennyiséget hoznak, nem túl igényesek, de kacsolni (metszeni) ezeket is kell. Ilyen a legtöbb fajta.
A folytonnövő fajták már komoly támrendszert, kordont, komoly karózást igényelnek, de ültethetők kerítés mellé is. A főhajtásuk növekedése korlátlan, elérhetik a 2-3 m magasságot is. Egészen a fagyokig teremnek szabadföldben. Nagy termőképességű paradicsomok, de cserébe nagy odafigyelést - folyamatos kötözést, kacsolást, tápanyag utánpótlást - igényelnek. A kacsolás az oldalhajtások rendszeresen eltávolítását jelenti.
Felhasználási mód
Itt három típust különítünk el, az egyik a frissfogyasztású fajták, a másik a lének feldolgozható, a harmadik, mivel nagy szárazanyag tartalmúak, így pürének, vagy teljes paradicsomnak is feldolgozhatók (ezek jók fagyasztásra és szárításra is.)
Természeti igényei
Fényigény. A paradicsom kifejezetten fényigényes növény, növekedésére és fejlődésére a fény erőssége, időtartama, valamint a minősége van hatással.
Hőigény. A paradicsom a melegigényes zöldségfélék közé tartozik. Minimálisan 10 °C szükséges a növekedéséhez, amely 32 °C fölött viszont már leáll. Nappal 22 °C, éjszaka általában 7 °C-kal alacsonyabb az optimális hőmérséklet. A magas éjszakai hőmérséklet kötődéskieséssel jár (pl. a trópusi országokban).
A csírázáshoz legmegfelelőbb a 20–22 °C. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a csírázás lassú, tartósan magasabb hőmérsékleten a tenyészőcsúcs-károsodásból eredő vegetatív típusú növények száma emelkedhet (KINGHAM, 1973). A kezdeti növekedés és fejlődés idején nappal 17–18 °C-ot, később 20–24 °C-ot kell tartani.
Vízigény. A paradicsom a hosszú tenyészidő és a nagy, intenzív párologtató lombfelület következtében sok vizet használ fel. Közepesen érzékeny viszont a talaj nedvességtartalmára, azaz mélyre hatoló gyökérzetével a vizet jól hasznosítja. Mindezek alapján a paradicsomot vízigényes növénynek tekintjük, amely növekedésével, termésmennyiségével egyaránt kedvezően reagál a jó vízellátására.
Termesztés menete
A paradicsomot palántáról neveljük, melynek előállításához 6-8 hétre van szükség.
Melegkedvelő, fagyérzékeny növény, így csak április-májusban lehet kiültetni végleges helyére.
Palántaneveléshez a magokat vethetjük kis ládikákba, tejfölös poharakba, cserépbe, melegágyba. Arra ügyeljünk, hogy a hőmérsékleti igényüket és fényigényüket ki tudjuk elégíteni.
A kikelt kis palántákat ha nagyon sűrű a vetésünk és helyünk is van, kipikírozhatjuk palántázó poharakba vagy tápkockába.
Mire a palánták elérik a megfelelő nagyságot, az idő is alkalmassá válik a palánták kiültetésére. Általában a májusi fagyok után szokták szabadföldön kiültetni. Előbb is kiültethetünk néhány szálat, amelyek, ha nem jönnek tavaszi fagyok vagy meg tudjuk őket védeni a fagytól, akkor korán hoznak termést. Az összeset nem tanácsos korán kiültetni, mert jobb a biztonság.
A palántákat lehet mélyebbre ültetni, mint ahogy a nevelőhelyen voltak, mivel szára sok oldalgyökeret képez. Helybe is vethető április közepétől, igaz így picit később hoz termést. Folyamatos tápanyag utánpótlást igényel, kéthetente táp-oldatozzuk.
Ha kevés a helyünk a palántaneveléshez, akkor sem kell lemondanunk, hogy sok paradicsomunk legyen. Elég néhány tövet nevelnünk csak. Amikor kiültetjük őket szabadföldbe, a palánták gyorsan megerednek és növekedésnek indulnak. Ezzel együtt jár, hogy a levelek tövénél oldalhajtásokat hoznak. Ezeket mindig le kell tépni, (nem vágni). Ezeket a hajtásokat általában eldobjuk. Ám ha várunk velük míg megerősödnek kicsit és akkor tépjük le őket, akkor ezek a hajtások úgy használhatók, mint a palánták.
Ügyeljünk arra, hogy úgy ültessük el őket, hogy csak pár levél maradjon a föld felett, a többi részt pedig a szárat elfektetve palántázzuk el. A földből kiálló rész körül a földet kicsit felkupacolhatjuk (felcsirkézhetjük), hogy biztonságosabban álljon. Gondoskodjunk róla, hogy míg nem kezd el nőni, addig ne száradjon ki a földje.
Íly módon nagyon sok paradicsomtövünk lehet. Nem kell félni, hogy sokára fognak teremni, úgy viselkednek, mint az anyatő, majdnem vele egyidőben hozzák a termést.
Kezd terjedni a palántanevelésnek az a módja is, hogy ősszel azokból a fajtákból, melyeket a következő évben is termeszteni szeretnénk, egy-egy érett bogyó leásunk a kert naposabb részébe. Természetesen megjelölve, melyik, milyen fajta. Amint az időjárás kedvezőre fordul, az „elvermelt” paradicsomok magvai csírázásnak indulnak és kikelnek. Erőteljes palánták nevelhetők így. Ezeket aztán kedvező időjárás esetén és alkalmas időben szét kell ültetni.
A paradicsomtermesztés teljes technológiájáról a Zöldségtermesztési kézikönyv vonatkozó részében olvashattok: Digitális Tankönyvtár .
Eredményes kertészkedést kívánunk mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése