Gyakori kérdés a közösségi oldalon, hogy mit kezdjünk a lebontott karácsonyfával.
Összességében elmondhatjuk, hogy nem kell egyből a kukába dobni, mert számtalan felhasználási lehetősége van.
Kép forrása: https://pixabay.com/hu/kar%C3%A1csonyfa-d%C3%ADsz%C3%ADt%C5%91-elemek-kar%C3%A1csony-1149619/ |
Lehet belőle gyújtóst készíteni (felaprítani és kis kötegekbe kötni. Én bele szoktam tenni egy lisztes vagy cukros papírzacskóba, hogy a levelei ne potyogjanak szanaszét. Azért egyszerre nem tanácsos a tűzre tenni, hogy elégjen! Apránként, más fával vegyítve.
Kép forrása: http://www.borsonline.hu/aktualis/on-fizetne-nehany-apro-faagert-tizenketezret/164654 |
Lehet, hogy a leveleit lerázzuk, összeszedjük és egy papírzacskóban eltesszük a kertészkedési szezonra. Olyan helyre szórjuk ki, ahol sok a csiga. Nem szeretik, mert szúrja a hasukat.
Kép forrása: https://www.edenkert.hu/novenydoktor/novenyvedelem/vedelem-meztelencsigak-csupaszcsigak-ellen/5087/ |
A leveleket a földbe is leáshatjuk, ahol sok a vakond és valamit meg szeretnénk óvni tőlük. Ők sem szeretnek a tűlevelek között turkálni.
Ágaprítóval feldarabolhatjuk és az egész mehet a komposztra. De mert nem nagy tételről van szó, megtehetjük ugyanezt egy metszőollóval is.
Kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=PA5eGYkDC5w
|
Megetethetjük a kecskékkel. Ha mástól kérjük el erre a célra, feltétlenül kérdezzünk rá, nem kezelték-e a fát valamivel a lombhullás ellen. A kapott fákat alaposan nézzük át, nehogy valami kis fémből készült akasztó legyen a fán vagy valami műanyagszál a díszekből.
Használhatjuk az ágakat a vetemény takarására kora tavasszal, hogy a verebek, galambok ne szedjék ki a frissen elvetett magokat.
Kép forrása: https://www.facebook.com/groups/169229386510349/permalink/1395853003847975/ |
Használhatjuk a sünöknek létesített kuckó borítására is. Nálam egy falevélkupac , némi szalma és széna szolgál téli menedékül nekik. Ha fenyővel letakarjuk, még a kutyák sem nagyon szeretnek ott turkálódni, ha netán a odavetődnek.
Kép forrása: http://www.mme.hu/epitsunk-termeszetvedelmi-rozserakast-segitsunk-sunoknek-teli-szallast-talalni-ii |
De ha pl. a múltkori virágzáskésleltető módszert alkalmazzuk a fagyok ellen, itt az alkalom, a fenyőágakkal remekül letakarható egy-egy gyümölcsfa környéke.
http://vukmagazin.blogspot.com/2018/12/mar-most-gondoljunk-tavaszi-fagyokra.html
Szintén itt, a magazinban írtunk róla, hogy egyik ágából házi barométert készíthetünk.
http://vukmagazin.blogspot.com/2019/01/idojaras-elorejelzes-otthoni.html
Ha elég vastag a törzse és van időnk és energiánk, a törzset külön kifaraghatjuk virágkarónak. Héját lehántjuk és éles, faragásra alkalmas bicskával csodaszép mintázatot faraghatunk. Faragás nélkül is jó támaszték a nagyobb, karózást igénylő növényeknek. Ha a végét még meg is égetjük, vagy netán lekenjük valami favédő anyaggal, tartós is lesz.
Ha elég hosszan vastag a törzse, akkor, aki tud esztergálni, remek szerszámnyelet csinálhat belőle. De esztergálás nélkül, egy vonókéssel is simára, egyenletes vastagságúra faragható.
Szintén hántolva, szárítva barkácsolni vágyók képkeretet készíthetnek belőle. A még ügyesebbek ezt is faraghatják a legkülönfélébb rovátka mintákkal.
Kép forrása: https://noklapja.nlcafe.hu/otthon/2017/08/19/egyedi-kepkeretek-amiket-barki-konnyen-elkeszithet/ |
Az elágazási csomóknál feldarabolhatjuk két-három arasznyi darabokra, az ágait megkurtítva és a ház körül lévők fák törzséhez erősíthetjük. Remek fészkelőhelyek a kis énekesmadaraknak.
Ha szoktunk szénát szárítani és elég nagy a fánk, fejjel lefelé a földbe szúrva remek szénatartó, szánaszárító készíthető belőle. A szénának való nem fülled be, nem penészesedik be, ha rászórjuk.
Kép forrása: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/125.html
|
Az összegyűjtött tűlevelekből illatosítót készíthetünk.
Fenyő- vagy cédrusgally (vagy bármi más jó illatú fáról egy kis ágacska), babérlevél, szerecsendió. Komplex illatot kapunk, amihez a szerecsendió különleges aromát ad hozzá. Ha nem por alakban, hanem egészben rakjuk bele, akkor előbb reszeljük le kicsit a külső rétegét és egy az egyben dobjuk bele a főzetünkbe.
Két csészényi vizet tegyünk a kályhára egy lábasba, majd szórjuk tele a különböző illatosítókkal, fűszernövényekkel, citrusdarabokkal, de csepegtethetünk bele kedvünkre illóolajat is. Hagyjuk főni, kb. egy órán keresztül, míg az egész lakást be nem tölti a kellemes illat. Közben persze időnként pótoljuk az elpárolgott vizet.
Az illatkeveréket töltsük egy befőttesüvegbe, hagyjuk a szobában, amíg hűl, majd tegyük a hűtőbe. Bármikor kedvünk támad egy kis illatosításra, vegyük elő, és főzzük fel újra. Ahogy a felfövő étel illata betölti a lakást, úgy az illatosítók is illatoznak felfőzés után.
Szöveg és kép forrása: https://izeselet.hu/magazin/illatositok-hazilag/
|
Virágné Fejes Éva
2019. január 11.
Talán érdekes lesz amit most írok, ÚJRAHASZNOSÍTÁS!!!!! Azt már írtam, hogy a CO2 és NITROGÉN ütközése fokozza a HŐT, ez FŰT!
VálaszTörlésA meleg CO2 és a meleg nitrogén harcol az oxigénért, így a több levegő hatására több NO2, mérgező gáz keletkezik, tehát az égéshez
annyi oxigén kell, ami még kék lánghoz elég, így csak NO keletkezik, ami nem stabil gáz és nem mérgező!
Nézzük a tüzet, kevés oxigénnel CO keletkezik, majd újabb szekunder oxigén hatására meleg CO2!!!!
Mivel a levegőben CO2 is van és nitrogén is, mind a kettő felmelegszik, ha sok levegőt adunk az égéshez, automatikusan több lesz mind a két anyagból, mert a tűz CO2-je is és a levegő CO2-je is ütközik, így kevesebb tüzelővel több hőt állítunk elő, de mert a NITROGÉN-OXID labilis anyag, a több hőt leadja a kazán vizének. Mi történik akkor, ha túlfűt a kazán, megnöveljük a szekunder huzatot, a sok nitrogént felmelegíteni már nem tudja, a kazán vizét lehűti!!!!!!! Tehát minél jobban emeljük a kazánunk
szekunder huzatát HŰT, vagy picit emeljük a primer huzatot, a több meleg nitrogén FŰT!!!!! A kívánt hőfokot veszteség nélkül állíthatjuk be!!!!!!!!
A kályhacső nem lesz meleg, a kémény sem ég szét, persze egy egyszerű kazán kell, ha érdekli tel: 06-30-711-8164