A tél a gyümölcsfákkal rendelkező kiskertészeknek hozhatnak meglepetéseket. Sokan tapasztalják, hogy a fák kérgét valami megrágta. A tettesek lehetnek nyúl, őz, szarvas, mókus, mezei pocok, egér, de akár a mókus is.
A rágásnyomok még nem is olyan nagy baj, gond akkor van, ha a kérget körben lerágják egy csíkban az éhes állatok. Mielőtt fűrészt vagy baltát ragadna bárki is, megmutatjuk, hogyan lehet megmenteni ezeket a kéreghiányos fákat.
A módszert úgy hívják, áthidaló oltás. Ez az az oltásmód, amellyel a fent felsorolt állatok vagy mechanikai sérülés által súlyosan károsított gyümölcs- vagy díszfa oltványokat megmenthetjük. Légyege, hogy a kéregsérülést kora tavasszal a sebet átfogó hosszúságú oltóvesszőkkel több helyen áthidaljuk, így a seb alatti és feletti kéregrész közötti kapcsolatot megteremtjük.
Kis igyekezettel bárki el tudja végezni, ha azonban mégsem, akkor meg lehet kérni a szomszédot, vagy a településen valamelyik gyümölcsös gazdát. Hiszem, hogy senki sem fogja megtagadni a segítséget.
A megrágott részhez ne nyúljunk, mert ezzel a megmaradt kambiumot (osztódó szövet) is eltávolítjuk. Ez lehetővé teszi a sebgyógyulást és a nedvkeringés megindulását. Ezt a részt mielőbb kezeljük le sebkezelővel.
Maga az oltás menete a következő.
Mérjük le a rágásnyomot és vágjunk 2-3-5 (törzsvastagságtól függ) oltóvesszőt a fáról, amelyek a rágásnyomon jóval túlérnek. Tél vége felé már látható, milyen rágáskárok keletkeztek, így van lehetőségünk időben beszerezni az oltóvesszőket. A szabály az, hogy az oltáskor az alanyban már induljon meg a nedvkeringés, az oltóvesszőben viszont még ne, vagyis az még nyugalmi állapotban legyen. Ezért ezt előbb szedjük és felhasználásig pl. hűtőben tároljuk.
Az egészséges kéregbe alul T vágást, felül fordított T vágást ejtünk. Az oltóvessző mindkét végét lapos vágással simára metsszük a rüggyel ellentétes oldalon.
A seb szélén a kérget kissé leszedjük, hogy a zöld háncsréteg látszódjék. Ezután a kihegyezett vesszőt alul és felül a rágott fa kérge alá, a T vágásokba toljuk. Az oltást valamilyen kötözőanyaggal körbetekerjük, ezzel rögzítjük a vesszőket a törzshöz. A sérült törzs vastagságától függően több áthidaló vesszőt oltsunk rá.
Ha az oltás megered, a vesszők egybeforrnak az alannyal (anyafával) és a sebes részt kiiktatva a fa vagy ág életben marad.
Ezt az áthidaló oltást akkor is javasolják, ha a kéregnek csak egy részét rágták meg az állatok. Az ilyen sebek lassan gyógyulnak, a megrágott részen pedig szünetel a nedvkeringés. A fa növekedése visszaeshet, egyenlőtlenné válik. A fenti ismertetett módszerrel mindez kiküszöbölhető.
Megemlítendő még, hogy újabban vad alanyra oltott fák törpésítésére" is ajánlják az áthidaló oltást.
Adjunk tehát még egy utolsó esélyt a fáinknak.
Eredményes kertészkedést kívánunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése