Kutak engedélyeztetése II.

Sokan vártak erre a törvényre, még többen felsóhajtanak, hogy kitolódott a határidő. Két hónapja  októberben) sorravettük, milyen jogszabályok vonatkoznak a kutak bejelentésére, engedélyeztetésére. (Kutak engedélyeztetése)

Sokakat érintő téma, s elég nagy volt eddig a bizonytalanság, mit, mikor, meddig kell intézni. A Magyar Közlöny legutóbbi száma (2018/207) tartalmazza a legújabb tudnivalókat. Sokan fellélegezhetnek, hogy a határidőt 2 évvel kitolták. Az új határidő 2020. december 31.

Van tehát bőven időnk, hogy legálissá tegyük kútjainkat.

Akik nem tudják, kihez forduljanak, mi a menete a legálissá tételnek és miért van erre szükség, némi segítséget nyújtunk.

A Belügyminisztérium tájékoztatót tett közzé a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak eljárásjogi szabályairól. Az anyag bemutatja a felszín alatti vízkivételt és annak hatásait, továbbá tájékoztat arról, hogy milyen engedélyt ad ki a jegyző, mely kutak engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörébe. Emellett foglalkozik egyebek közt az e körbe tartozó vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási, megszüntetési engedélyezés mikéntjével.

https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/1232-tajekoztato-kutak-eljarasjogi-szabalyai/file

Ez az utolsónak említett kiadvány azon túl, hogy a kutak engedélyeztetésével kapcsolatban minden tudnivalót leír, arra is jó, hogy akik nem tudják, nem értik, hogy miért fontos, hogy a kutak létezéséről tudjanak, miért kívánatos, hogy megtervezett legyen, miért kell, hogy szakembert is bevonjunk a fúratásba, azok itt arra is magyarázatot kapnak.

Ebből a kiadványból ollóztam ki ezt a két ábrát is a hozzájuk tartozó magyarázatokkal együtt.

A rajzok mindenki számára érthetően mutatják a lényeget.

  

A felszín alatti vizek a víz körforgásának rendkívül fontos elemét képezik. A csapadékvíz egy része a földfelszínre érve beszivárog a földtani közegbe, ott hosszabb-rövidebb időt eltöltve (néhány naptól akár több ezer évig is), lassú áramlással folyamatosan mozogva a megcsapolódási helyeken (pl. források, vízfolyások medrei, feláramlási területek) ismét felszínre bukkan. Felszín alatti víznek nevezünk minden, a föld felszíne alatt a telített zónában elhelyezkedő vizet, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel. A felszín alatti vizeket a víztartó kőzet minőségétől függően és a felszínnel való atmoszférikus kapcsolat alapján osztályozzuk: a) talajvíz, b) parti szűrésű víz, c) rétegvíz (porózus tároló kőzet vize), d) hasadékos , repedezett tároló kőzet vize (főként karsztvíz). A víz a földtani közegben lassú áramlással folyamatosan mozog, sebességét a kőzetek porozitása és vízáteresztő képessége, valamint térbeli helyzete határozza meg. Bár a fentiek alapján az egyes víztartó képződményekben lévő vizek meglehetősen eltérő tulajdonságokkal jellemezhetők, mégis elmondható, hogy a különböző víztartókban lévő felszín alatti vizek dinamikus kapcsolatban állnak egymással. Ebből következően gyakori, hogy a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi viszonyait befolyásoló tevékenység (pl. vízkivétel, szennyező anyag bekerülése) nem csak az adott helyen érezteti hatását, hanem a más víztartó képződményekben lévő felszín alatti vizek állapotát is befolyásolja

„Az illegálisan létesített kutak több szempontból is problémát jelentenek:        A szakszerűtlenül kivitelezett kutak elszennyezhetik Magyarország stratégiai szempontból is megőrzendő, tiszta vízadó rétegeit.       Sok esetben, ha a vízkivétel az első vízadó réteg alatti vízadóból (rétegvíz) történik, amely engedélyezése már nem tartozik a jegyzői hatáskörbe.        A gyors és olcsó kivitelezés érdekében a kontár kútfúró figyelmen kívül hagyja a kútépítési szabályokat, és nem tömedékeli el a fúrt átmérő és a beépített csövezet közötti gyűrűsteret.        A rosszul kiképzett kutak csőszerkezete mentén a felszínről szivárgó szennyező anyagok viszonylag nagy sebességgel és koncentráltan juthatnak be a felszín alatti vízbe.        A nem megfelelő kútkialakítás (palástcementezés hiánya) a mélyebb, rétegvizet, karsztvizet szolgáltató kút esetében a már szennyezett talajvizet közvetlen módon a mélyebb helyzetű, tiszta vizű rétegekbe vezetheti.  Ezt a folyamatot szemlélteti az alábbi ábra:” Ne feledjük, a tiszta ivóvíz jövőnk legfontosabbika, gyerekeink, unokáink jövőjét jelenti.

Virágné Fejes Éva

2018.12.22.