Zöldségnövényeink területi igénye

Amikor eldöntöttük, mit szeretnénk kertünkbe vetni-ültetni, még mindig maradnak nyitott kérdések, melyek sokszor nagy dilemma elé állítanak bennünket.

Mennyi magot vegyünk és abból mennyit érdemes elvetni? Vessük el az egész zacskóval, vagy elég pár szem, netán szakaszosan vessük, hogy mindig kerüljön az illető zöldségből friss az asztalunkra?

A válasz gyakorlott kertészkedőknek is gondot jelent néha, a kezdők pedig teljesen tanácstalanok.

Táblázatunk támpontot jelenthet a szükségleteket illetően. Minden növénynek van egy ideális területigénye, amelyen egészségesen fejlődik, bő termést hoz. Ha minden tápanyaghoz hozzájutnak, befedik a talajt, szépen összenő a lombozatuk. Ezt a talaj is meghálálja, lassabban szárad ki, és a gyökereket is védi az igen erős sugárzástól nyári időszakban.

Azt mondják, a ritka vetés, palántázás sem jó. Ugyanennek az ellenkezője sem kívánatos, vagyis amikor egyelésre kerül a sor, ne sajnáljuk kitépni a fölös növényeket. Itt érvényes, hogy a kevesebb néha több. Vannak, melyeknek kiegyelt növényeit jól lehet palántázni. Ez néha szükséges is, ha nem egyenletes a kelés, vagy valami miatt foghíjasokká váltak a sorok. Amelyek nem palántázhatók, azok között akadnak, amelyek leveleit remekül tudjuk használni a konyhában (cékla, petrezselyem, zeller), a mákból remek permetszert készíthetünk. Léteznek olyanok is, amelyeket állatainkkal – nyulak, szárnyasok - megetethetünk. Ha pedig még mindig van fölösleges kitépett növényünk, komposztdombunk is hálás lesz érte, de a sorok között is hagyhatjuk, vastagítva vele a talajtakarónkat.

Természetesen az alábbi táblázat sem szentírás, mert a felsorolt adatok között fajtától függően is nagy a szórás. Ahhoz azonban elég, hogy kertünk méreteit ismerve belevágjunk a tervezésbe.

A tapasztalt kertészektől néhány jótanácsot azért még érdemes beszerezni. Fontos, hogy nézzünk szét, kérdezzünk, érdeklődjünk a szomszédoktól, ismerősöktől: mit szoktak vetni, mi az, ami sikerülni szokott, mi az, ami nem szereti az ottani talajt. Sok hasznos információra lehet szert tenni egy-egy szomszédlátogatás alkalmával. Ne szégyelljünk kérdezni.

A fagyérzékeny növényekből mindig tartalékoljunk vetőmagot, vagy palántát, mert nem lehet előre kiszámítani a fagyok erősségét, tartósságát, és akadnak esetek, amikor minden védelmi intézkedésünk ellenére semmissé válnak az addig kikelt, kiültetett növénykék.

Azon sem árt elgondolkodni, hogy a rövid tenyészidejű fajtákat is vessük szakaszosan, mert  a szélsőséges időjárási jelenségek (jégeső, sok csapadék, nagy forróság) erősen meggyengíthetik növényeinket, vagy akár meg is semmisíthetik őket.

Figyeljünk az egyes növények igényeire. Vannak, amelyek öntözés nélkül is megélnek, teremnek, mások csak öntözéssel nevelhetők. Ha rendszeresen nem tudunk locsolni, a korai, rövid tenyészidejű fajtákat részesítsük előnyben, és a fagyasztót, kamra polcait, pincét inkább azzal töltsük meg. Hosszú tenyészidejű fajtáknál időjárástól függően általában szükség van öntözésre.

Ne felejtsük el, hogy a hosszú tenyészidejű zöldségféléink ki vannak téve annak a veszélynek is, hogy esetleg túl korán köszöntenek be az őszi fagyok, és termésünk nem tud beérni.  Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a zöldségfélék zöme nagyon jól szárítható, aszalható, nem fontos az korlátozott befogadóképességű fagyasztószekrényre hagyatkozni, ha tárolni szeretnénk. A szárítmányok bármely lakásban eltarthatók és kis helyen elférnek.

Tehát akinek nincs pincéje, az is el tudja látni a családot télire zöldségekkel., sőt a befőzések is újra reneszánszukat élik. . Számost tippet találhat az olvasók az interneten, a közösségi oldalakon, szakácskönyvekben, de itt a magazinban is befőzés témában.

Sok szempont alapján kell tehát mérlegelnünk, mielőtt földbe kerülnek vetőmagjaink. A kertészkedés munkaigényes, ugyanakkor gyönyörű, izgalmas elfoglaltság. Vannak kudarcok, sikertelen kísérletek, de ezek is jók valamire. Mégpedig arra, hogy tanuljunk, okuljunk belőlük.

  

	tenyész-terület cm2/tő	állomány-sűrűség db/m2	sor és tőtávolság cm	Átlagos várható terméshozam
fejes káposzta	1000-2500	4-10	50-60 x 30-40	rövid t. 1-1,5 kg hosszú t. 3-4 kg fejsúly
vöröskáposzta	1000-1200	8-10	50 x 40	2,5 kg/m2
kelkáposzta	1000-1600	6-10	35 x 35, 50 x 50	áttelelő 0,5kg/fej korai 0,5-1 kg/fej hosszú 2-3 kg/fej
karalábé	400-1200	10-20	25 x 20 40 x 30	korai 1 kg/m2, kései 2 kg/m2
karfiol	1600-2500	4-6	50 x 35	0,5-2 kg/m2
bimbóskel	2500-3000	3-4	50 x 50 70 x 70	0,25-0,6 kg/tő
kinai kel	1600-2500	4-6	30 x 35	1,75-2 kg/m2
zöldborsó	100-120	80-100	25 sor	1-2 kg/m2
bokorbab	160-250	40-60	30 x 7-8	1,5-2,5 kg/m2 zöldbab, 1-1,5 kg/m2 szárazbab
karósbab	350-500	20-40	65 x 65	2,5-4 kg/m2 zöldbab, 1,5-2 kg/m2 szárazbab
vöröshagyma	100-200	50-100	20 x 15	magról 0,5-1 kg/m2, dughagymáról 1,2-1,5 kg/m2
fokhagyma	160-300	30-60	25 x 10	1,5 kg/m2
póréhagyma	250-500	20-40	30 x 15	1-1,5 kg/m2
sarjadékhagyma	160-250	40-60	25 sor
metélőhagyma	12-25	400-600	10 sor, 20/csomó	2 fm/család
fejes saláta	400-1000	10-25	30 x 15	15 - 25 fej/m2
tépősaláta	500-1000	10-20	40-50 x 25
cikóriasaláta	400-600	15-25	30 sor, 15-re egyel
spenót	120-250	40-80	10 x 20	2-2,5 kg/m2
új-zelandi spenót	160-250	40-60	50-80 x 40-50	2 kg/m2
sóska	100-120	80-100	25 sor	4-5 kg/m2
rebarbara	500-1000	1-2	1500 x 1500
sárgarépa	100-160	60-100	25 sor	2-3 kg/m2
petrezselyem	100-160	60-100	25 sor	1-1,5 kg/m2
zeller	800-1600	6-12	30 x 25	2-3 kg/m2 gumós, halványitó 20-30 db levélnyél/tő -
pasztinák	400-500	20-25	35-40 sor	4-5 kg/m2
cékla	300-500	20-30	30 sor	2-3 kg/m2
mángold	1200-1600	6-8	40 x 40	4-5 kg /m2
retek hónapos	100-300	30-100	15-20 sor	1,2/kg/m2
torma	2500-3000	3-4	70-80 sor	1-1,5 kg/m2
étkezési paprika	500-2000	5-20	40 x 30	2,5 kg/m2
fűszerpaprika	250-500	20-40	40 x 20	0,5 kg/m2
paradicsom	1000-3000	3-10	60 x 30	3-6 kg/m2
korai burgonya	1600-3000	3-6	60 x 30	30-40 dkg/tő
tojásgyümölcs	1600-3000	3-6	50 x 30	2 kg/m2
sárgadinnye	10000-20000	0,5-1	120 x 100	4-5 termés/tő
görögdinnye	10000-20000	0,5-1	150 x 120	2-3 termés/tő
uborka	500-3000	3-20	80 sor	saláta 2-3 kg/m2 csemege 1-6 kg
spárgatök	5000-10000	1-2	100 x 100	magról 0,5-1 kg/m2, dughagymáról 1,2-1,5 kg/m2
sütőtök	5000-10000	1-2	200 x 200	6-8 kg/db
patisszon	2500-10000	1-4	100 x 100	3-4 kg/m2
spárga	2500-10000	1-4	40-50 x 130-140	tövenként 7-20 síp
csemegekukorica	2500-5000	2-4	60 x 35	8 cső
mák	800-1600	6-12	30 x 25	15 dkg/m2
csicsóka	1600-2500	4-6	50 x 60	5-8 kg/bokor

 Forrás:
Dr.Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtgermesztés a házikertben - Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1977
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr, Draskoczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert! Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1985.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987.
Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.

Virágné Fejes Éva
2018. december 02.