A megfelelő minőségű, elegendő hozamú termés, vagy a kellő
díszítőértékkel bíró dísznövények egyik legfontosabb titka a megfelelő
vetőmagban rejlik.
Általában azt írja a szakirodalom, hogy csak megbízható helyről
származó magokat használjunk. Magunk ne kísérletezzünk magfogással,
mert nem tudjuk a kiskertekben a fajtaromlást biztosítani. Egy-két
kivétel azonban van.
A lenti táblázat tartalmazza azokat a növényeket, melyekről könnyen
foghatunk mi is szaporítóanyagot. Arra kell ügyelni, hogy ép, érett
betegségtől mentes magokat gyűjtsünk be. Magnak a legnagyobb, legszebb,
általában a legelső termést kell kijelölni. A maggyűjtést száraz, napos időben
végezzük.
Nem érdemes gyűjteni az úgynevezett F1 hibridek magjait, mert
ebből fejlődő növények nem fogják, csak véletlenszerűen hozni az előző
generáció jó tulajdonságaival, vagyjs a ősök jó és rossz tulajdonságait is
mutathatják. A betakarított magokat tokból, hüvelyből ki kell fejteni, csépelni,
majd megtisztítani és napos meleg helyen légszárazra szárítani. Ezután jól
záródó dobozva, zacskóba, esetleg üvegbe tesszük. A tárolóedényeket minden
esetben címkézzük fel, mit tartalmaz, mikor szedtük.
A vásárolt magokkal az a baj a legtöbbször, hogy a kiskertek nyújtotta
területen nem tudjuk az összes, zacskóban lévő magot elvetni, megmarad és
eltesszük jövőre, meg azutánra. Néha meglepetés ér bennünket, mert a
gondos vetés ellenére sem kelnek ki a magok, vagy csak hiányosan. Ennek lehet
az az egyszerű oka is, hogy magjaink már régiek. Ezek ugyanis csak
hosszabb-rövidebb ideig őrzik meg csírázóképességüket. Nézzük a
leggyakoribbakat.
Növényfaj
|
Csirázási idő (nap)
|
Csírázóképesség időtartama (év)
|
Ezermagsúly (g)
|
Pasztinák
|
12-16, (12-16**)
|
1-2
|
2,5-4,0
|
Feketegyökér
|
10-12, (10-12**)
|
1-2
|
13-14
|
Sóska1
|
2-14, (12-14**)
|
1-2
|
0,7-1,2
|
Petrezselyem
|
20-28 (24-28*),
(24-28**)
|
2-3
|
1,2-1,8
|
Sárgarépa
|
16-21 (12-16*),
(12-14**)
|
3-4
|
1,2-1,5
|
Zeller
|
20-21 (18-21*),
(18-21**)
|
3-4
|
0,3-0,5
|
Cékla
|
10-14, (10-14**)
|
3-4
|
13-22
|
Paradicsom
|
12-16 (12-14*),
(12-14**)
|
3-4
|
2,7-3,3
|
Paprika
|
12-16 (12-14*),
(12-14**)
|
4-6
|
5-7
|
Vöröshagyma
|
10-12, (10-12**)
|
3-4
|
3-4
|
Spárga
|
10-30 (10-14*),
(10-30**)
|
3-4
|
18-20
|
Borsó
|
8-10 (6-8*), (6-8**)
|
3-5
|
120-400
|
Bab
|
8-10 (7-9*), (7-9**)
|
3-5
|
100-600
|
Káposztafélék
|
10 (7-10*), (7-10**)
|
4-5
|
3-6
|
Retek
|
6-10 (4-6*), (4-6**)
|
4-5
|
6-10
|
Saláta
|
6-8 (6-7*), (6-7**)
|
4-5
|
0,8-1,0
|
Endivia
|
6-8, (6-8**)
|
4-5
|
1,2-1,5
|
Cikória
|
6-8, (6-8**)
|
4-5
|
1,2-1,5
|
Spenót
|
10-12 (18-21*),
(18-21**)
|
4-5
|
8-10
|
Uborka
|
6-8, (6-8**)
|
6-8
|
20-25
|
Spárgatök
|
6-8, (6-8**)
|
6-8
|
150-200
|
Sütőtök
|
6-8
|
6-8
|
400-500
|
Sárgadinnye
|
6-8, (6-8**)
|
6-8
|
20-30
|
Görögdinnye
|
10-14, (12-14**)
|
6-8
|
100-300
|
Forrás: Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a
házikertben
Fenti táblázat alapján vizsgáljuk át szaporítóanyagunkat, és a
kétesnek vélt magokkal végezzünk csirázási próbát. Ezt nagyon egyszerűen
megtehetjük.
Vegyünk egy porcelántányért, arra tegyünk egy réteg vattát, erre egy
papírzsebkendőt vagy szalvétát, majd az egészet alaposan benedvesítjük. Erre
számoljunk rá 100 db magot, ráhelyezünk még egy szalvétát, s végül fedjük le a
tányért folpackkal. Lehet 50 maggal is. Pár nap után, ez néhány naptól 10-12
napig is eltarthat, mikor már a magok zöme csirázásnak indult megszámoljuk a
kicsirázott és nem csirázott magvakat. Ezek aránya segít eldönteni, mennyivel
többet vessünk, hogy a kellő mennyiségű növényegyedhez jussunk. Azt tartják
50-7%-os csirázási aránynál mát nem érdemes elvetni a magot, célszerű új
vetőanyag után nézni, mert a talajban kedvezőtlenebbek a csirázási körülmények,
mint a lakásban, így ott még kevesebb kel ki. Ehhez jönnek még a madarak,
férgek, rovarok, amelyek még ritkítják az állományt.
A kabakosok magjáról meg kell említeni, hogy a magszedést követő évben
rosszul csiráznak, viszont a második-harmadik évben remekül.
Ha vetőmagvásárlásra szorulunk, mindig megbízható helyről szerezzük be
szaporítóanyagunkat. Sajnos a piaci árusok által árult kétes eredetű magokban,
tisztelet a kivételnek, könnyen csalódhatunk. Vannak olyan fajták, melyek
kereskedelmi forgalomban nagyon ritkán szerezhetők be. Ilyen esetekre nagyon
ajánlottak az egyre népszerűbb magbörzék, ahol nem a kereskedés a lényeg,
hanem a csere-bere. Hasonló csereakciókat tartanak majd minden kertbarát
klubban is. Aki élelmes, kihasználhatja az Internet nyújtotta lehetőségeket is
magszerzésre, csere-berére.
Az eddigiekben áttekintettük, mennyi egy átlagos család
zöldségfogyasztása egy évben, de azt is megtanultuk, hogyan számoljuk ki.
Megnéztük az egyes növénytípusok mire valók, mekkora helyet foglalnak a
kertben. A mai összefoglalóval összevetve az eddig tanultakat, már elindulhatunk
magbeszerző körútra.
Forrás:
* Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben, Mezőgazdasági Kiadó Kft,. Bpest, 1977.
** Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1987.
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr. Draskóczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Bpest, 1985.
Dr. Bálint György: Merterfogások, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1989.
Dr. Bálint György: Újabb mesterfogások , Mezőgazdasági
* Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben, Mezőgazdasági Kiadó Kft,. Bpest, 1977.
** Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1987.
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr. Draskóczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Bpest, 1985.
Dr. Bálint György: Merterfogások, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1989.
Dr. Bálint György: Újabb mesterfogások , Mezőgazdasági
Virágné Fejes Éva
2018. december 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése