Keresés ebben a blogban

2018. november 13., kedd

A halhatatlan biokertész



Nincs olyan ember, aki ne ismerné Jókai Mór nevét, műveit, ám mint természetszerető embert, kertészt és gazdálkodót nagyon kevesen ismerik. Pedig legalább olyan kiváló kertész volt, mint amilyen író. Kertészkarrierje a Svábhegyről indult.



Jókai Mór 29 évesen, 1853-ban vásárolta meg ezt a 3 hektáros területet, amit ma csak Jókai-kertként emlegetnek, az Egy magyar nábob honoráriumából. Feleségével, Laborfalvi Rózával igazi mintagazdaságot, mintakertet alakított ki az egykori kőbánya helyén. A telken csak egy rozzant ház állt, egyébként elhagyott kőbánya volt …” Egy mély gödör, sok agyagdomb, törmelék halom, szakadékos hegyoldalok; benőve mind földi bodzával, galagonya, borbolya és kökénybozóttal. Napokig eltartott, a mig baltával, fürészszel utat birtam magamnak törni a bozóton keresztül hogy meglássam, mi az, a mit fölvásároltam.

Erre a területre álmodott Édenkertet az író, és amit megálmodott, meg is valósította. A sivár, kopott, elhagyott kőbánya helyén pár év alatt valóságos paradicsomot varázsolt, pedig több kihívással is szembesült. „Ez ám a kertészgazdának a nehéz tudománya (a ki hegyvidéken lakik): - megfogni a földet, megfogni a vizet, megfogni a napot, megfogni a szelet. „

A legelső dolgom az volt, hogy észak és nyugot felől a házam előtti fönsikot beültettem lomb-fákkal. „

A szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenye- és diófákat ültetett. Ezzel a védőparkkal megfogta az egyébként kemény északi szeleket , ami a hegyen fújt, s mint írta, még a lakásba is befújt az ajtó és ablakréseken keresztül, olykor a gyertyát, mécsest is képes volt kioltani. Ezek a fák védték a gyümölcsösét is a pusztító szelektől.

Betemette a kőbányát és három teraszt alakított ki a telken. Így a lezúduló víztől is védve volt már a telke. A teraszokat feltöltötte jófajta termőfölddel, és kerteket alakított ki rajtuk.

Kút nem volt a telken, a közeli Mátyás-kútja forrástól hordókban hordták a vizet. Idővel vízfogó gödröket ásatott a kerítések mentén, „melyek a zápor-folyást fölfogják”, „s nagy (több száz akós) cziszternákat ásattam, erős fa bodonokkal kiburkolva, amikbe az esőviz a lakóház és a később épült gazdasági épület tetejéről összegyülemlett „. A kert egy részét nagy kőtömbökkel rakta körül, melyek visszatükrözték a napsugarakat, és ezzel melegebbé tették a mikroklímát. A vidék természeti adottságait figyelembevéve gondosan tervezett talajmintákkal, szélvédőtársítással válogatott gyümölcsfák és szőlő telepítésével alakították ki gazdaságukat. Rengeteg gyümölcsfájuk volt, kertjükben megtermett a görögdinnye és a füge is, de Laborfalvi Róza állítólag a paradicsomaira volt mégis a legbüszkébb.

A birtokon volt egy présház is, ami a vincellér otthona volt, itt érlelődtek a saját termelésű borok a pincében, és a présház udvarán tartották a háziállatokat. Merthogy az író és felesége tyúkokat tartott, de volt vízhordó szamaruk, újfundlandi kutyáik és teheneik, amelyeket a színésznő maga fejt, disznóiknak pedig szabad bejárásuk volt a villába.



Mikor már megismerte minden részét a telek talajának, mikor fáradságos munkával betelepítette azt szőlővel, akkor jött a baj, a filoxéra az ültetvénye kétharmadát elpusztította. Ekkor a hiányzó részt újratelepítette és megkezdte harcát a kártevők ellen. Főleg hazai szőlőfajtákat telepített. Míg a szőlőgyökértetű (filoxéra) sorra gyilkolta a továbbra is a hazai szőlőtőkéket, Jókai a szakszerű gazdálkodásnak és a kedvező helyi talajadottságoknak köszönhetően meg tudta védeni ültetvényét a bajtól.




Az író nemcsak afféle műkedvelő földesúr volt, de komoly szakmai tudásra is szert tett. A kertészeti szakirodalom mindig keze ügyében volt , sőt kertészeti tevékenységét, amit egész végig itt csinált, Kertészgazdászati jegyzetek című, 1896-ban megjelent könyvében meg is írta. Ez Jókai egyetlen realista műve, egy 90 oldalas, rövid, de vicces, önirónikus jegyzet. Ebben beszámol tapasztalatairól és módszereiről, többek között a filoxéra, a levél- és pajzstetvek, a peronoszpóra elleni küzdelmeiről, a birtokuk létrehozásáról, az örömökről felejthetetlen sorokat vetett papírra.

„13 évnek folytonos sikere ád nékem jogot, hogy jegyzeteimet másokkal is közöljem, hátha használhatok vele valakinek.”


Emellett írt szaklapoknak is, sőt gyümölcseit kiállításra is elvitte. Egy ilyen alkalommal találkozott Ferenc Józseffel, aki megkérdezte tőle, hogy lehet egy író mezőgazdasági kiállító. Mire Jókai csak annyit válaszolt: „Kertész vagyok, felség, és ez a büszkeségem.”

Jókai természetszeretetének köszönhetően nem csupán kertje növényeit, fáit ápolta féltő szeretettel, hanem a kertjében fészkelő madarakat is számon tartotta, törődött velük. 1875-ben egy kifosztott fülemüle fészek miatt még majorosát is elbocsátotta - erről bátyjának lánya emlékezik meg emlékirataiban. A Jókai-kert madárbarát kert volt már Jókai idejében, csak akkor még nem így hívták.

„Madarat persze az én kertemben megölni nem szabad, hanem jó nevelést kell nekik adni. Egész esztendőn át ők segítik nekem a hernyót pusztítani, s én jutalmul átengedem nekik az összes eperfáim termését.”


  
Az árnyat adó fák, a gyümölcsös, szőlő és kert mellett volt egy gyönyörű szép rózsakertjük is a villa előtt, ami elsősorban Laborfali Róza munkáját dicsérte.


  
„Szeretem az alacsony házikómat, s az enyéimet, kik benne laknak,… el tudok ácsorogni naphosszat a Svábhegyen, magam ültette, most már vén fáim alatt és bámulni azt a soha meg nem unt képet magam előtt: a nagy Duna melléki rónát, a láthatáron csillámló toronytetőkig s vissza a szemlátomást növekvő ikerfővárosig…” – írta Jókai Mór 1876-ban svábhegyi birtokáról.

Ide vonult el a város zajától, a falusias környezetbe. A házaspárnak hosszú évekig ez a svábhegyi birtok jelentette a boldogságot. Kora tavasztól késő őszig itt kint éltek, s csak a telet töltötték Pesten.

Mint egy sziget közepén, úgy lakom egy sziklatömb tetején. Ez nekünk való hely, akik szeretjük a világot látni és láttatni is benne, s mégse lenni benne.” – írta megemlékezésében.

Gyümölcsfák, veteményes és díszkert alkotta paradicsomi körülmények között szabadon szárnyalhatott írói képzelete. Szeretett a természetben dolgozni, ezért a parkban egy kis kerti pihenőt alakíttatott ki, malomkő asztallal, oroszlános paddal, hogy itt alkothasson.



A lombos fák árnyékában található egy Anakreon szobor is, mely Róna József munkája 1904-ből. A szobor érdekessége, hogy a szobor Anakreont ábrázolja, viszont Róna József Jókai arcképével alkotta meg a szobrot , melyhez Jókai maga üld modellt.


  
Mozgalmas társasági életet éltek. Nagy gonddal művelt birtokukra afféle szentéjként tekintett a korabeli irodalmi társaság. A svábhegyi villa kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak. A vendégek a Laborfalvi Róza híresen jó főztjét is megkóstolhatták.

Svábhegyi nyári rezidenziájáról mindig szeretettel mesél, több művében is ír róla.
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedügyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kináltak már ezért a kertemért épületestül harminczezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem.”

A körülmények azonban úgy hozták, hogy mégis egy idő után más hol töltötte a nyarakat. Jó 20 évig élvezte a Svábhegy nyújtotta idillikus környezetet. Ám az 1870-es évek közepére a szomszédos telkeken is elkezdtek kiépülni sorban, egymás után a szőlőskertek. Jókai ezeket a gazdákat csak “szőlőmívelő vandáloknak” nevezte. Hangos mulatozásaik erősen zavarták őt, ki a magányt kereste itt, mikor megvásárolta telkét, ezért Balatonfüredre tette át állandó nyári rezidenciáját. Egészen első felesége, Laborfalvi Róza haláláig már csak a szüretekre járt vissza a svábhegyi gazdaságba. Később feleségül vette az ötven évvel fiatalabb Nagy Bellát. Halála után Bella még gondoztatta a kertet egészen 1922-ig, akkor azonban eladta. Ezután több tulajdonosa is volt a kertnek, míg végül államosították.

A Költő utca 21. szám alatt található Jókai-kert ma már nem csak természetvédelmi, de műemléki védettséget is élvez. A parkban ma is látható számtalan eredeti épület és tárgy, például az író présháza, majorosháza és faragott kőpadja. A lakóépület súlyos sérüléseket szenvedett a háború alatt, így lebontásra került. Jelenleg itt működik a Duna-Ipoly Nemzetipark Igazgatósága és a Magyar Madártani Egyesület, de a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai emlékszobája is itt működik, előtte áll pár ősfa is, amelyeket még Jókai ültetett és gondozott.


  
Van négy nagy hársfa a kertben. Jókainak az volt a kívánsága, hogy halála után itt nyugodjon, itt legyen a sírhelye és ne a Kerepesi úti kertben, ahová végülis eltemették.

Úgy akarom, és meghagyom, hogy itt hagyjanak pihenni a Svábhegyen. El ne vigyenek a Kerepesi kertbe a sok dicsekedő márványoszlopok közé. Mint élő ember se szerettem a nagy társaságot, nemhogy mint kísértet. Tegyetek oda a négy fehérlevelű hársfám alá. A hársfák megőriznek engem, én meg a hársfákat. „

Annyit sikerült megvalósítani, hogy a cseresznyefakapu, amin ők bejártak a kertbe, abból a cseresznyefából készült az első síremléke.

Néhány korabeli cikk Jókairól, a kertészről. Köszönet érte Fülöp Gabriella Pepi-nek.
Hírek voltak valaha: 




Virágné Fejes Éva
2018. november 13.

2018. november 12., hétfő

Szigetelt kutyaól újrahasznosított anyagból


Így is lehet: rossz hűtőből vagy fagyasztóból kutyaól


Ön mennyit költene egy hőszigetelt kutyaólra?
Bizony mélyen a zsebébe kell nyúlni, azoknak a kutyatartóknak, akik nem tudják elkészíteni kint tartott kutyájuk lakhelyét. Mégis mi kell egy hőszigetelt kutyaól elkészítéséhez? 
Elsőként egy időt álló vázszerkezet (burkolat), amit belülről leszigetelünk, aztán újra burkoljuk valamivel, hogy a kutya szét ne rágja a szigetelést. Kár annyit vesződni vele, hiszen egy rossz hűtőszekrényben minden benne van, ami egy hőszigetelt kutyaólhoz kell.  Az egyszerűsített kivitelt alig három óra alatt elkészítheti.

Készítette: Mészáros Zoltán és Mészáros Adorján Péter

Szerszám és anyag szükséglet:
- Kutyához méretezett rossz hűtő vagy fagyasztószekrény
- Válogatott és szögtelenített raklapdeszka
- 4-szer 50-es pozdorjacsavar
- hármas fúrószár a csavarok előfúráshoz
- csavarbehajtó
- Sarokcsiszoló, vágó és csiszoló korong, gumikorong, 40-es és 80-as csiszolókorong gumitárcsához
- rajzoló és mérőeszköz, kézi reszelő, kombinált fogó, védőszemüveg, feszítővas, kalapács, csavarhúzó, ecset, lenolajkence, lakbenzin hígító tetszőleges színű lazúr

A kutyaólam alapjául szolgáló fagyasztószekrény megközelítőleg 150 literes lehetett, így hátára fektetve tökéletesen megfelelt apám kistestű spánieljének. Nagyobb testű kutyák számára fagyasztó ládából kell készíteni az ólat. Később bemutatok egy egyszerűbb kivitelt, amit az angol szetteremnek készítettem.



A kutyák alapvetően összegömbölyödve alszanak, hogy testük melegét jobban tudják hasznosítani. Ezért fontos a tervezésnél és az anyagbeszerzésnél, hogy az ajtónyílás, és az ól belső mérete ne legyen túl nagy a kutyushoz képest, ellenkező esetben kint tartott kedvencünk továbbra is fázni fog.


Az ól elkészítéséhez elsőként lebontottam a szekrény motorját, a vezérlést és a belső részeit is kiszedtem. Még a motortartó lemezt, és a tetején lévő dekorit lemezt is eltávolítottam, így végül csak a két hosszanti oldalon lévő lemezburkolatot és az ajtót hagytam meg.  


Előfúrás után 4-szer 50-es pozdorja csavarral ehhez rögzítettem az előre szögtelenített és válogatott raklap deszkákat. 


A kutyushoz méretezett ajtónyílást a műanyagburkolat lépcsője fölé szerkesztettem, majd sarokcsiszolóval vágtam ki. A deszkázást is itt kezdtem el. Különös gonddal burkoltam az ajtónyílás alatti beugrórészt, hogy itt tárolhassam az evés után kitakarított edényt.


Ennek az ólnak három látható oldalán kívül, korábban hátlapját, most pedig az alját képző burkolatlan felületét is bedeszkáztam, nehogy a rágcsálók kikezdjék a szabadon hagyott púrhab szigetelést.


A deszkák összecsiszolásához sarokcsiszolóra szerelt gumikorongot használtam, amire először negyvenes, majd később nyolcvanas csiszoló korongot tettem.


Portalanítás után a faanyagot lenolajkence és lakbenzin 1:1 arányú keverékével többször is átkentem, hogy az ól ellenálljon az időjárás viszontagságainak. Néhány nap múlva a deszkaborítást ronggyal áttörölgettem, és a teljesség igényével, lazurral is többször átkentem a faanyagot.


Fontosnak tartom, hogy az ól teteje karbantartási okok miatt, felnyitható legyen. Ez okozott némi nehézséget a kivitelezésnél, de a műanyag ablakosnál kidobált párkányprofilokkal ezt sikerült orvosolnom. A fagyasztóládák ajtó nyitása nem igényel ilyen átalakítást. A fehér műanyagtető könnyen takarítható, és a nyári nap melegét is kevésbé nyeli el.


A belső műanyagburkolaton lévő kondenzvíz levezető csonkra alulról egy porszívócsövet csatlakoztattam, és belülről ledugóztam, így az ólat akár bő vízzel is moshatom. A csövet a föld alatt vezettem ki.


Aljazónak szénát használok. Ez néhányszáz forintért beszerezhető kiskocka formájában, vagy akár házunk táján is begyűjthetjük a nyár folyamán. Jól látható hogy a szénán körkörösen járva a kutyus bevackolta magát. Ezt ronggyal, szőnyeggel, vagy más aljazóval nem teheti meg, valójában játékosan ezért húzza szét az udvaron. Az elhasznált szénát ráadásul komposztálva újrahasznosíthatjuk. Az új széna berakása előtt megelőzésképpen érdemes kiporszívózni, kimosni, és fertőtleníteni az ól belsejét.
Az ólba épített régi kerámia foglalatot, kívülről lehet kapcsolni. Infralámpát vagy más izzót tehetek bele, ha esetleg a kutyus fázna, vagy megbetegedne.
Balesetvédelmi okok miatt vizes mosás előtt feltétlenül áramtalanítsák az ólat.


A fagyasztó ládából készített ól elkészítése, jóval egyszerűbb, hiszen van benne beépített lámpa, ami felnyitáskor azonnal felkapcsolódik.


Ezen a képen egy kettéosztott hűtőszekrényt láthatnak, amit tojófészeknek készítettem el. Ezzel a módszerrel, első osztályú iker ólat is készíthetünk tacskószerű kutyusok számára.
Remélem sok barkácsoló kedvű kutyatartó készít rossz hűtőből, fagyasztó szekrényből kutya ólat, vagy tojófészket.


Ez a fajta újrahasznosítás nagyobb mennyiségben, menhelyeken is jól beválhat, hiszen a rossz fagyasztó szekrények, hűtők könnyedén beszerezhetők így olcsó és jó szolgálatot tehetnek nehéz sorsú kutyák lakhelyének kialakítására.



Egy az eddig elkészült ólaim közül:

Zoltán kutyaólát videón is megtekinthetitek: 



Balesetmentes barkácsolást kíván a készítő Mészáros Zoltán és Mészáros Adorján.
Szöveg és fotó: Mészáros Zoltán

Zoltánnak van egy remek csoportja, ahol újrahasznosított anyagok felhasználásával készít sok-sok dolgot, melyet a kutyaólhoz hasonlóan fázisfotókkal, részletes leírásokkal ad közre. Akit érdekel, látogasson el az oldalára:
https://www.facebook.com/Xarb%C3%B3l-v%C3%A1rat-%C3%BAjrahasznos%C3%ADtott-alkot%C3%A1saim-347209381977996/






2018. november 9., péntek

Diószedő - mikor a lustaság és a barkácshajlam találkozik

Nincs sok minden magyaráznivaló rajta...

Begyűrűzött az ősz- meglepő módon, ugyanis eddigi tapasztalataim alapján először nyár szokott lenni...
Mindegy, betoppant és szólt a diófán mosolygó kis dióknak, hogy ideje elválni a biztonságot adó anyafától, és engedelmeskedve a gravitációnak lepottyanni, hogy aztán dolgos manók szorgos kezecskéi összeszedjék őket, mielőtt Tél apó fehér subája betakarja a tájat... (írjak mesét ?)

Hát sajna nálunk nincsenek manók, és én is csak megfelelő mennyiségű nikotin és koffein hatására vagyok aktív, szóval nem szívesen hajlongok holmi dióféléknek/ért. Persze, szeretem a süteményt (SIC), de ugyanakkor igen erős bennem a lustaság is. Így esett, hogy készítettem, helyesebben eszkábáltam egy diószedő eszközt, helyesebben csövet.

Egyszerű, mint a faék, és szinte semmibe nem kerül. Figyeljétek csak:
Fogunk, - ha nincs otthon, akkor veszünk - egy jó méteres vagy hosszabb darab lefolyócsövet. Mondjuk ötveneset, - a lényeg, hogy beleférjen a dió. Ím:


Az egyik végét egyenesre vágjuk le (a képen pont a másik vég van :D )
 Két csíkra van szükség belőle, ezért három felé vágjuk :)
 Azért nem kétfelé, mert akkor túl széles lenne, és nem férne el mellette a dió :)

 A két csíkot meghajlítjuk a képeken látható módon. Igénytelenebbeknek elég egy hajtás is...
 És egyszerűen a csőhöz szigszalagozzuk a csíkokat.

Itt kívánom megjegyezni, hogy elhatárolódom a primitív kivitelezéstől, és mélységesen szégyenlem magam, hogy ilyen munkára  bíztatok másokat. Ez emberileg, szakmailag és műszakilag egyaránt borzasztó, viszont a "szerszám" működik XD
 Nos, ha megvan a készség, teszteljük. Én a teszt után az egyik szalagot rövidebbre vágtam, ugyanis a kisebb diókat nem szedte fel. A rövidítés után felszedte.
Ha valaki nagyon precíz, a cső végére rakhat 45 vagy 90 fokos idomot, és akár sétapálcaként is használhatja az elkészült remekművet.
Nem akarok ötleteket adni (dehogynem, áá), de meg lehetne ezt oldani jobban, pl. a kártya helyett kicsi acélos lemezzel, popszegecselve vagy csőbilinccsel rögzítve, valamint szépre festett pvc csővel.
A működést gondolom nem kell demonstrálni, de ha valaki nem látja át, elmagyarázom :)

Az elkészült csövet ajánlom a hozzám hasonlóan lusta diószedőknek. :)



2018. november 5., hétfő

Baromfiak elnevezése kor és nem szerint


Sokszor olvasni hirdetést, egyéb információkat a háziállatainkról.
A magyar nyelv lehetővé teszi, hogy ezeket koruk, nemük alapján meg tudjuk különböztetni, vagyis más-más az elnevezésük. Ezek keverése azonban egyáltalán nem mindegy. Aki olvassa ezeket (hirdetés,  állomány bemutatása),  ráadásul ismeri a helyes megnevezéseket,  annak sok információval szolgálnak ezek a nevek.
Nem bonyolult elnevezések, meg lehet könnyen jegyezni. Javaslom a csoporttagoknak, hogy tanuljuk meg és bátran használjuk őket! Ne használjunk ilyen kifejezéseket , hogy baba, bébi, gyerek, kislány, kisfiú, stb. Nem illik hozzájuk. Ezeket emberre, személyekre használjuk.


BAROMFI - BAROMFIAK

Az elnevezés a háztáji szárnyasokat jelenti, melyeket húsáért, tolláért, tojásáért tenyésztenek. Ezek a tyúk, kacsa, liba, pulyka; régiesen: apró marha.

Vastagh Géza (1866-1919) Baromfiudvar

Házityúk
Leggyakoribb háziszárnyasunk a házityúk, mely alatt sokan a tojókat értik, ám a kakas is házityúk.

Naposcsibe a tojásból kikelt és a leszedéstől számított 48 óránál nem idősebb, teljesen felszáradt, zárt köldökű, ép, egészséges, jól fejlett, életképes, még nem etetett és nem itatott, szállításra alkalmas egyed.

Csirke a nevelésre kihelyezett állat, 8-10 hetes koráig. A pontosabb megkülönböztetés végett célszerű a kor és a hasznosítás megjelölése is.

A brojler kifejezés nemzetközileg általánosan elfogadott megjelölése a pecsenyecsirkének. Vágáskori testtömege a gyakorlatban viszonylag széles határok között változhat, 1500-2500 g között. Az ún. normál brojlertípusok napi átlagos tömeggyarapodása 40 g feletti.
A brojlerhizlalásban egyes régiókban (pl. USA) speciális igények kielégítésére nagyobb, 3 kg fölötti élőtömegig is nevelnek brojlereket, ezek az ún. roasterek. A nevelési idő 10-11 hét is lehet. Az érettebb hús, a jó vágási kihozatal jellemző a roasterekre.
Az ökológiai organikus gazdálkodás keretei között speciális, kisebb növekedési erélyű brojlereket is nevelnek, amelyek a 2-2,2 kg-os vágott élőtömeget 12-13 hét alatt érik el. Napi átlagos testtömeg-gyarapodásuk mintegy 25 g. Az EU-ban a pecsenyecsirke hizlalásban e típusok becsülhetően 6-7 %-ot képviselnek (pl. Labelle Rouge). A legtöbb nagy brojlertenyésztő cégnek ma már van ilyen típusú brojlere is.

Növendék a 10 hétnél idősebb, de még nem ivarérett, tenyésztési vagy árutojás-termelési célra nevelt állat; a nőivarút jércének, a hímivarút növendék kakasnak nevezzük.

Tyúknak vagy tojónak nevezzük a 20 hétnél idősebb, ivarérett, tojástermelő, valamint a kiselejtezett nőivarú tenyészállatot. Lába durvább pikkelyű, mellcsont-nyúlványa elmeszesedett, nem hajlítható. Célszerű a hasznosítási irányt is megadni, például árutojás-termelő tyúk vagy tojó-, tenyésztyúk, szülő, nagyszülő tyúk.

A kakas a 20 hétnél idősebb hímivarú egyedek megjelölésére szolgál. Lábuk durva pikkelyű, sarkantyúik nagyok, mellcsontnyúlványuk elmeszesedett, nem hajlítható.
A hasznosítási irány figyelembevételével célszerű a tenyészkakas, ezen belül pedig a szülő-, illetve a nagyszülőkakas stb. megjelölés.

Lúd
Neogrády László (1896–1962)  Nő libákkal
Ivar szerint a nőivarú ludat tojónak, a hímet gúnárnak nevezzük.


Életkor szerint:

  • naposliba a kikelt, 48 óránál nem idősebb, még nem etetett állat,
  • kisliba az 1–4 hetes, még az előnevelőben tartott állat,
  • növendék 1–8 hetes kortól a törzsesítésig tartó időszakban,
  • törzspótló a továbbtenyésztésre szánt.


A hasznosítás jellege szerint lehet:
  • húslúd,
  • pecsenyelúd,
  • toll-lúd,
  • májalapanyag stb. 

Kacsa

A kacsa a kifejlett, ivarérett állatot jelöli.
A tőkés récétől származó faj egyedeit közönséges vagy házikacsának, illetve egyszerűen kacsának, ritkábban récének nevezzük. A vadon élő pézsmaréce háziasított formáját pézsmakacsának vagy pézsmarécének hívjuk. A mulard vagy mulardkacsa olyan fajhibrid, amely a tojó házikacsa és a gácsér pézsmaréce keresztezéséből származik. A megnevezés francia, magyar megfelelője nem született (az öszvérhez hasonló előállítása miatt az öszvérkacsa lehetne).

A kacsa elnevezés - kiegészítő jelző nélkül - általában a közönséges vagy házikacsára vonatkozik. A Cairina moschata eltérő fajba tartozását a kacsa szó szinonimájával, a récével célszerű érzékeltetni. Magyarországon a pézsmarécét - a faj francia eredetére utalva - általánosan barbari kacsának is nevezik, amit csak azért helyteleníthetünk, mert számos szép magyar elnevezését ismerjük (néma kacsa, török kacsa, szemölcsös kacsa, repülő kacsa stb.). A nőivarú kacsát tojónak, a hímivarút gácsérnak hívjuk.

Naposkacsa a kelés után megszáradt, 48 óránál nem idősebb, még nem etetett állat. Szabványban előírt minimális testtömege 40 g.

Kiskacsa vagy előnevelt kacsa a nevelésre kihelyezett, általában 3 hetes kacsa.

Pecsenyekacsa a fiatal, első tollában lévő, sütésre alkalmas kacsa. Tollazata fehér, vágási életkora 45 50 nap, kívánatos testtömege - a piaci igényektől függően - 2,2 3,5 kg között mozog. A pecsenye-pézsmaréce tojók általában 9 10 hetes korban 2,4 2,7 kg os, míg a gá-csérok 12 hetesen 4,5 4,8 kg élőtömeggel vághatók. A pecsenye-mulardkacsa 10 és 13 hetes kor között vágóérett, élőtömege ekkor 3,5 4,4 kg (életkor és ivar szerinti eltérésekkel).

Növendékkacsa a nyolchetes kort meghaladó, az első vedlést megkezdő állat. A továbbtenyésztésre szánt ún. törzspótlás vagy tenyészutánpótlás kacsákat értjük az elnevezés alatt.

Törzskacsa vagy tenyészkacsa a továbbtenyésztésre kiválasztott madár, csoportjuk a törzsállományt alkotja.

Hízott kacsa a töméssel hizlalt - ma már többnyire májhasznú - madár. Az erre a célra nevelt állatot májalapanyag , tömőalapanyag vagy soványkacsa névvel illetjük.

Pulyka
Cornelia de Ryck , Baromfiudvar Szépmûvészeti Múzeum

Napospipe (vagy napospulyka): napospipének nevezzük a leszedéstől számított 48 óránál fiatalabb, teljesen felszáradt, zárt köldökű, ép, jól fejlett, élénk mozgású, láthatóan egészséges, felszívódott szikzacskójú, még nem etetett és nem itatott pulykát.

Kispulyka: ivartól függetlenül a két napnál idősebb pulykákat nevezzük így, általában 3 hetes korukig, azaz addig, amíg a fiatal pulykák az első vedlésen az ún. szűzvedlésen át nem esnek.

Növendék pulyka: megkülönböztetünk tenyésznövendéket és pecsenyenövendéket. Tenyésznövendék: a 3 hetes kornál idősebb, tenyészállat előállítás céljára nevelt, de még nem tenyészérett, azaz 28 hétnél fiatalabb pulyka. A hímivarút növendék kakasnak, a nőivarút növendék tojónak vagy jércének nevezzük.
Pecsenyenövendék: azt a növendék pulykát tekintjük annak, amelyiket vágás céljára nevelnek, 3 hétnél idősebb, de még nem vágóérett.

Brojlerpulyka (vagy pecsenyepulyka): nemre való tekintet nélkül vágás céljára nevelt, intenzív körülmények között 12-16 hetes korig hizlalt és vágásra érett, 2,5-6,5 kg vágott testtömegű, szélesmellű, fehér tollazatú hibridpulyka. Lába sima pikkelyű, mellcsontja és a mellcsont nyúlványa hajlékony, a hímivarú egyedek sarkantyúi fejletlenek, mellhúsa telt, henger alakú, mellcsonti taréja a két mellizom fél között barázdát képez. A feldolgozást követően többnyire grillfertig, esetleg bratfertig állapotban kerül a kereskedelmi forgalomba. Napjainkban ezt a feldolgozottsági formát gyakran nevezik bébipulykának. A fogyasztói igények utóbbi években tapasztalt változása miatt, a fehér tollszín nem kizárólagos, ami azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állományok hústermelő képessége, a hizlalás ideje és körülményei számottevően mások lennének. Ezzel együtt a természetszerű, ökologikus állattartás termékeinek mind növekvő népszerűsödése ismét életre hívta a színes tollú változatok, hagyományos körülmények közötti – 6-8 hónapig tartó – hizlalási eljárását.

Pulyka: nemre való tekintet nélkül a 28 hétnél idősebb, tehát már tenyészérett, kifejlett egyed, valamint a kiselejtezett tenyészállat. A hímivarú helyes elnevezése kakas egyes vidékeken bak, a nőivarúé tojó. Hibrid előállítás esetén, a tenyésztési fokozatnak megfelelően megkülönböztetünk elit kakast, nagyszülő kakast illetve szülőpár kakast, és hasonlóképpen járunk el a tojó elnevezésében is.

A 80-as évek közepétől a hazai baromfiipar egy új fogalmat honosított meg a pulykahizlalásban, és ez a gigantpulyka. Gigantpulykának nevezzük az olyan hústermelés céljára nevelt és nagy testtömegre hizlalt, szélesmellű, kiváló húsformákat mutató pulykát, amelyikről a feldolgozás alkalmával minimálisan 2,5 kg csont és bőr nélküli mellhús (mellfilé) nyerhető. Ennek eléréséhez legalább 10 kg-os élőtömeg szükséges. Tekintettel arra, hogy a nagytestű típusba tartozó hibridek nőivarú egyedei is ma már képesek ekkora élőtömeg elérésére, az ivar figyelembevételével megkülönböztetünk tojógigantot illetve gigant kakast. Mivel a gigant kifejezés a pulykahizlalás egy speciális termékét jelöli, helytelen a nagy testű típus megnevezésére szinonimaként használni. Ez azon egyszerű oknál fogva is indokolt, mert a feldolgozhatóság szempontjából gigantnak tekintett kakas a középnehéz hibridek hímivarú állományaival is előállítható. A gigantpulyka hizlalás célja tehát, hogy a baromfiipar számára darabolásra és tovább feldolgozásra alkalmas alapanyagot állítson elő.

Gyöngytyúk

  • - naposgyöngyös 0-72 órás korig
  • - gyöngyöscsibe 4-42 napos korig
  • - növendék 6 hetes kortól ivarérésig
  • - tenyészgyöngyös tenyészérést (30-32 hét) követően
  • - gyöngyös kakas hímivar
  • - gyöngyös tojó nőivar
  • - pecsenyegyöngyös 12-14 hétig hizlalt 1,2-1,4 kg tömegű vágóállat.


Amikor tehát vásárolni vagy eladni szeretnénk, célszerű a helyes elnevezéseket használni, így mindenki ugyanarra fog gondolni. Háziállataink bemutatásakor is érdemes a megfelelő néven nevezni őket.

Ezen jószágok egy részét (a tenyészállatok és a tojóállomány kivételével) azért tartják, hogy amikor a kellő kort és súlyt elérték, akkor levágják őket vagy levágásra értékesítsék őket.
Értékesíteni többféleképpen lehet. Lehet élőállatként, lehet levágott állatként, tisztítva. A tisztított állat is lehet kibelezett és nem kibelezett. A kibelezett lehet egész vagy darabolt áru. Amikor keresünk vagy eladunk, ezek is nagyon fontos információk.
Ha nem élő állatként kerülnek a piacra, akkor levágott vagy vágott állatoknak minősülnek. Ne használjuk sem a halott , sem a dög kifejezést rájuk. A halott az élettelen emberi tetemet jelent. A dög jelentése valamikor valami járványféle , betegségféle lehetett, ami miatt az állatok kimúltak. Igaz, hogy élettelen tetem, állati hulla, de élelemre nem használjuk ezeket a kifejezéseket. Az ember által levágott állat egyszerűen vágott állat, vagy amit vágásra szánunk, az vágóállat, mint fentebb olvasható,  és pecsenye vagy hízott jelzőkkel illetjük őket.

Virágné Fejes Éva
2018. november 05.