Keresés ebben a blogban

2018. november 30., péntek

Matekozzunk kicsit!



Gondos gazda arra használja a hosszú téli estéket, hogy megtervezi, mit és mennyit kell termelnie a kertben, hogy elegendő legyen friss fogyasztásra és téli tárolásra és eltevésekre, befőzésekre is.

Elindítottunk egy sorozatot, hogy a kezdő kertészkedőknek némi támpontot tudjunk adni. Előző két részben olvashattatok arról, hogy milyen igényei vannak az egyes konyhakerti növényeknek, valamint hogy mennyi egy család átlagos zöldségfogyasztása.
Utóbbinál olvasható, hogy a feltüntetett számok nem minden családban azonosak, hiszen étkezési szokásaink, a család kor és nem-összetétele , és a családi létszám is befolyásolja, hogy mennyit főzünk az egyes növényféleségekből.

A gyakorlottaknak nem okoz már fejtörést, mennyit vessenek, de a kevésbbé tapasztaltak nagy gondban vannak a tervezést illetően, mert nehezen tudják eldönteni, mire és mennyire is van szükségük, pedig akadnak apró segítségek a számításokhoz.

Ilyenek először is a szokások.
Mindenki emlékszik rá, mennyit szokott egyik-másik zöldségből, gyümölcsből vásárolni, és arra is, hogy abból hányszor tudott főzni-sütni, de azt is tudjuk, hányan szoktuk azt az adagot elfogyasztani.

Létezik biztosabb támpontunk, ez pedig egy szakácskönyv. Megnézzük, mennyi alapanyagot írnak elő mondjuk egy főzelékhez. A leggyakoribb főzelékek: fejtett bab, borsó, tök, burgonya, kelkáposzta, karalábé, zöldbab. Azt nagyjából tudjuk, hogy hetente hány alkalommal szoktunk főzelékfélét készíteni.
Némi szorzás, és máris kiderül, hány kg főzelék alapanyagra van szükségünk.

Nézzünk egy példát!
Nálunk a leggyakoribb főzelékféle a zöldborsó. Tudom, hogy hetente egyszer ez kerül a tányérra. Fél kg-t főzök meg, az vígan elfogy. 52 hét, az 52 főzelék, ami 26 kg zöldborsót jelent. Levesnek 25 dkg-t főzök, kéthetente egyszer, így ez 6,5 kg évente. Hozzáteszem: amikor szezonja van a zöldborsónak, akkor nálunk kétnaponta borsóleves, borsófőzelék a menü…
Erre is rászámolunk, mert ha vendégek jönnek a házhoz, akkor nagyobb adaggal kell főzni. Aztán hozzászámoljuk még, hogy rizibizi, rakottak, töltött dolgok is megkívánják a borsót.
Nekem 40 kg az éves borsószükségletem.
Jól számoltam az elmúlt évben, mert ennyi megtermett, sőt még ajándékoztam is el belőle, és még 2 kg vetőmagom is megmaradt.
Hogy mennyi magból termeltem mindezt? Elvetettem decemberben fagy alá 1 csomag rajnai törpe magot, április elején pedig egy borsócsaládot: Ez az a fajta kiszerelés, amiben négy fajta borsómag van. Ezek nem egy időben érnek, így sokáig volt friss borsóm a konyhán. A fagy alá vetett pedig már május első felében terméssel örvendeztetett meg.

Hasonló módon számolható a többi főzelékféle is.
Mi nagyon szeretjük a karalábéfőzeléket, havonta egyszer beiktatjuk a családi menübe. Ehhez egy jó gyerekfej nagyságú karalábét szoktam lereszelni. Tudom tehát, hogy 12 nagyfejű (gigant) karalábéra van szükségem egy évben. Rászámolok egyet, ha nem eredne meg mindegyik, egyet azért, hátha, kirágja valami a tövét vagy én véletlenül kikapálom, s egy ráadást, hátha nem nőnek akkorára a fejek. Vagyis el fogok ültetni legalább 15 szál palántát. de mivel én nem vásárolom a palántákat, hanem magam nevelem, el szoktam vetni 20 szem magot, biztos, ami biztos alapon, s ami kikel, azt mind elültetem. Egyéb ételekhez friss használatra a kisebb fejű, szentesi kék karalábét termesztem. Abból fél zacskót szoktam elvetni és a kikelt palántákat kiültetni. Hetente legalább egyszer főzünk olyan levest, amihez feltétlenül igényeljük a karalábét is. A téli tárolásra gondolva a 12 db-on felüli gigant karalábét feldarabolom és fagyasztóban tárolom felhasználásig, vagy ha kevés a hely, akkor üvegekben kidunsztolva elteszem.

A karalábémennyiségünket azonban némi trükkel megtöbbszörözöm. A képen látható, hogy egy tövön három karalábéfej is van. Amikor kell, a karalábét úgy vágom le, hogy a száron hagyok két levelet, melyek tövében ott van egy-egy rügy. A megcsonkolt karalábé újra kihajt, és két-három szép karalábéfejjel ajándékoz meg bennünket. A képen látható tőről késő ősszel vágtam le a fejet. Gyönyörűen kitelelt, és tavasszal nem csupán három fejet növesztett, hanem még fel is magzott. Így volt friss karalábém és még vetőmagom is. Minden káposztafélénél működik a trükk. Nem lesznek akkorák, mint a legelső termés, de sok kicsi sokra megy. 
Minden egyes növényt, zöldséget így végiggondolva, kiszámítható a mi családi szükségletünk.
Ugye nem is olyan bonyolult?

Virágné Fejes Éva
2018. november 30.


Madáretetésről mindenkinek

Miért van kevés madár az etetőn?


Sokan panaszkodnak, hogy kevés fajta madár jár az etetőkre, pedig van etető napraforgóval és cinkegolyók is lógnak a kertben.

Bizonyára emlékeztek még La Fontaine: A róka és a gólya klasszikus tanmesére, ahol a róka lapos tányéron kínált pépes vacsorát a gólyának, mire az viszonozva a „kedvességet”, hosszú nyakú üvegben tálalta az egyébként finom vacsorát. Természetesen a vendégüllátottak éhen maradtak mindegyik vacsorán.

Ugyanez történik a madarak etetésénél is, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Hiába van tele az etető, lesznek olyan madarak, melyek a bőség mellett is éhenmaradnak.

Ha nem megfelelő helyen és nem a megfelelő élelem van kihelyezve, a madarak más helyet keresnek a táplálkozásra.

Miért kell etetni a madarakat?


A kistestű (veréb méretű) madarak normál testhőmérséklete emberi szemmel nézve rendkívül magas, 41-43 C° között alakul (ezen a számunkra életveszélyes vagy halálos hőmérsékleten a mi testfehérjéink már végzetesen károsodnak). A nem vonuló fajok, mivel nincs rá szükségük, nem halmoznak fel jelentős mennyiségű, zsír formájában tárolt energiatartalékot.

Ezért ezeknek a madaraknak a túlélésében alapvető fontosságú, hogy a rövid téli nappalokon, amikor gyakran még nyolc órájuk sincs a táplálkozásra, annyi élelmet találjanak és tudjanak elfogyasztani, ami biztosítja számukra a nappali anyagcsere szükségletet és a leghidegebb éjszakai órák átvészelését.

Etessünk, de mivel?


A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó, valamilyen apróbb szemű magvakkal elegyítve. Az aprószemű magvak mellett természetesen a natúr (nem sózott, nem pörkölt) olajos magvak is megfelelőek.

Az apró magvas napraforgókeveréket többféleképpen fogyasztják a madarak:

· hántolják (verebek, meggyvágó, zöldike, pintyek),
· kopácsolva feltörik (cinegék, csuszka, harkályok),
· egészben lenyelik (napraforgót: balkáni gerle, fekete rigó; apró szemű magokat: cinegék, vörösbegy, ökörszem, erdei szürkebegy, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, házi rozsdafarkú).

A hántoláshoz (a mag "megpucolásához") a veréb-, pinty- és sármányfélék erős, kúpos, erre a célra specializálódott csőrére van szükség. A maghántoló fajok tipikus viselkedése, hogy csapatosan betelepednek az etető közepébe és ott már-már ipari hatékonysággal táplálkoznak, miközben csőrükből a maghéj mellett apró magbéldarabkák is hullanak. Éppen az teszik alapvető fontosságúvá az etetők „beülős” magevő csapatait (így a verebeket is), hogy ezek a könnyedén felcsipegethető élelemforgácsok nélkülözhetetlenek a maghántolásra, magtörésre alkalmatlan csőrű, kistestű rovarevő fajok számára.

A cinegék és harkályok rovarfogó csőre sem alkalmas maghántolásra, ám egy speciális módszerrel megoldják a problémát. Csőrük tökéletesen megfelel annak, hogy az ujjaikkal egy ághoz szorított napraforgómag héját kopácsolva feltörjék. Eközben ismét csak rengeteg magbéldarab hullik le (hasonló a jelenség játszódik le a cinkegolyók csipegetésekor is), és mivel a cinegéknek kedvenc ág üllőik vannak, ezek alatt újabb táplálékbázis képződik a talajról szedegető fajok számára.

A füzikék, poszáták, rozsdafarkúak, csukok, vörös- és szürkebegyek, ökörszemek közös jellemzője viszont, hogy rovarfogáshoz alkalmazkodott vékony csőrük nem elég erős a napraforgómag héjának feltöréséhez Számukra fontos az így lehulló „hulladék”de nem elég a téli, zimankós időszakban. Épp ezért keverjünk a szotyiba és egyéb nagyobb szemű magvak közé apró szemű magvakat, de legegyszerűbb, ha az állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható pinty és hullámos papagáj magkeveréket vásárolunk. Ne keseredjünk el, ne reklamáljunk, inkább örüljünk, ha a vásárolt napraforgó törött, „szemetes”!,e fajok csak a törött szemekből kihulló magtörmeléket, a napraforgóba keveredő gyom és egyéb apró magvakat tudják hasznosítani. Az apróbb magvak azért kellenek, hogy ezek a madarak egészben le tudják nyelni. A nagyobb magvak egy részét érdemes klopfoló kalapáccsal, kővel, súlyzóval vagy mozsárban zúzzunk össze, hogy a magtörésre alkalmatlan csőrű fajok is hozzájussanak a magbélhez.


A magvakat, magkeveréket a talajszint feletti etetők mellet lehetőleg a talajon is tegyük hozzáférhetővé, mert az egyes madárcsoportok képviselői más-más táplálkozóhelyet részesítenek előnyben.

A szóbajöhető magvak a következők: napraforgó (legjobb a fekete napraforgó), cirokmag , fenyőmag, köles, lenmag, fénymag, muhar, mogyoró (nem pörkölt és nem sózott), sótlan pisztácia, kesudió, feketedió, szezámmag, kukoricadara, búza, egész szemű kukorica, dió, makk, vegyes díszmadáreleség, sótlan, nem pörkölt tökmag. Én ezen kívül még adok nekik különféle gyommagvakat, melyeket ősszel, beérés után szárastól leszedve csokorba kötök , és télen a fákra rákötözöm őket. Egyre többen termelnek amarántot, azt is szívesen csipegetik a madarak, de nálam a mák is kedvenc csemegéjük.

Diót egészben is kihelyezhetünk a madaraknak, pl. a meggyvágó szívesen fogyasztja. Én a dióba egy kihegyezett gyufaszálat szoktam tűzni és annál fogva cérnával felkötöm a faágakra. A meggyvágó jön, "leszedi a fáról" a csemegét és más röppen is.

Az etetők kihelyezése


Az etetőre látogató madarak közül több is, például a rigók, a vörösbegy és a magevők jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket.

A legegyszerűbb, ha a levelektől megtisztított talajra szórjuk ki a magot. A hó elleni védelem érdekében az etetőhely fölé ágakból, műanyag fóliából és nádszövetből féltetőt is építhetünk. 

Hasonlóan egyszerű az etetőtálca, ami sekély faládától műanyag virágalátétig bármi lehet, a lényeg az, hogy a tálca aljára fúrjunk néhány 2-3 mm átmérőjű lyukat, ahol a hólé és az esővíz kifolyhat.

A rögzített etetők közé tartoznak a különböző dúcetetők és az ablaketető. A magtartóval felszerelt dúcetető előnye, hogy egyszerre akár 25 kg napraforgó is elfér benne, így ideális madárvédelmi eszköz olyan helyeken (például hétvégi telken, nyaralóban), ahol ritkábban fordulunk meg.

A harkályok, a küllők, a fakuszok, a csuszka és az ökörszem a hagyományos etetőknek általában csak ritka, alkalmi vendégei. Ha azonban olyan etetőkertet alakítunk ki számukra, ami figyelembe veszi különleges életmódjukat, akkor akár napi szinten is vendégül láthatjuk ezeket a madarakat is.

 


Zsiradékot a madaraknak


Az olajos magvak mellett nagyon fontos téli etetőanyag az állati zsiradék. Ez lehet kacsa-, liba- és sertésháj; a sertés zsírszalonna; a faggyú; a főzéssel sótlanított étkezési szalonna; a ma már széles körben árusított cinkegolyó; lágysajt- vagy vajtégla, fontos, hogy sótlan legyen. Néhány szem sózatlan töpörtyűt is szívesen elfogadnak a kis téli kosztosok.

Az állati zsiradék nemcsak magas energiatartalma, de állaga miatt is fontos téli madáreleség. Az olyan gyengébb csőrű, kistestű rovarevő fajoknak, mint az: ökörszem, vörösbegy vagy az áttelelő házi rozsdafarkú, barátposzáta, csilpcsalpfüzike - melyek nem tudják megtörni a magokat - a fagyban is képlékeny zsiradék (és az alma) a legfontosabb táplálék lehet.

Fontos tudnunk, hogy fagyott állapotában a cinkegolyó is olyan kemény, hogy csak az erősebb csőrű madarak tudnak apró falatokat leforgácsolni belőle. Eközben rengeteg, más madarak számára hasznosítható apró hulladék potyog le a talajra. Ezért is fontos az etetők alatti rész hómentesen tartása.

Nagy fagyok idején érdemes a cinkegolyók mellett vajtéglákat is kihelyezni. Ez nem fagy meg annyira, és a gyengébb csőrű madarak is tudnak belőle csipegetni.

Zöldségek, gyümölcsök szerepe az etetésben.


A rigóról például tudjuk, hogy tavasztól őszig lószúnyogokkal, gilisztákkal táplálkozik, melyeket a földön kap el. A hideg beálltával azonban fokozatosan áttérnek a bogyós termésekre (galagonya, vadrózsa, bodza), de a gyümölcsöket is előszeretettel fogyasztják. Ha az etetőre sajt, túró, zöldség is kerül, azt sem veti meg.

A rigóhoz hasonlóan a többi madár gyümölcsigényét is kielégíthetjük a viszonylag olcsó almával.

Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk, így a madarak hóeséskor és azt követően is hozzáférhetnek, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat (is) fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthat a szokatlan módon áttelelő madaraknak, például a barátposzátának is.

Ne egészben tegyük ki az almát, hanem az oldalából vékony szeletet levágva nyissunk "ablakot" az erős gyümölcshéjon. Így a gyengébb csőrű madarak akkor is tudnak belőle csipegetni, ha fagyos az idő, egyébként meg kell várniuk, míg egy nagyobb testű, erős csőrű madár, például a rigó, felhasogatja az almahéjat. Barátposzáta számára az alma az egyik legfontosabb táplálék, naponta akár egy fél gyümölcsöt is képes elfogyasztani. A gyümölcs húsához ő sem fér hozzá, csak ha besegítünk neki.

Sokan mondják, nem etetem a madarakat, mert a kertet direkt az ő kedvük miatt ültettem be évelő bogyósokkal. Azonban a télre beérő bogyós termések (borostyán, csipke, tűztövis stb.) többsége túl nagy ahhoz, hogy a veréb méretű vagy kisebb áttelelő rovarevők le tudják nyelni. Viszont a bodza és a házfalakat díszítő vadszőlő dércsípte bogyói azonban olyan apróvá töpörödnek, hogy ezeket egy parányi csilpcsalpfüzike is el tudja fogyasztani. De ehhez nekik is szükségük van még zsiradékokra.

Az alma mellett szóba jöhet még más gyümölcs is, mint körte és szőlő. Ezekből lehet akár a tőkéken is hagyni itt-ott egy-egy fürtöt, de, hogy ne egyék meg idő előtt a seregélyek, célszerűbb a fejénél fellógatva tárolni a kamrában, spájzban.

Ha a portán nincsenek bogyósok, akkor kirándulásaink alkalmával szedhetünk egy-egy csokor csipkebogyót, kökényt, galagonyát, de az ezüstfűz vagy olajfűz terméses ágaiból is szedhetünk pár csokorravalót, s ezeket is kitehetjük az etetők környékére. Helyezzünk el ezekből is egy-két szálat magasabban, másik adagot lombok közé, de a fák törzséhez is erősíthetjük a talajszintnél. Az olajfűz érett termése a fenyőrigók kedvenc csemegéje.

Mi kerülhet még az etetőkre?


Madaraink szívesen fogyasztanak fehérjedús táplálékot is , így ha van, tehetünk ki csirkemájat, apró csirkemelldarabkákat, csirkeszívet, de pár db reszelt tojásnak épp úgy tudnak örülni.

Egyéb, az asztalunkra kerülő ételek között is vannak olyanok, melyekkel megkínálhatjuk a kis kosztosokat. Ilyenek a főtt tészták, főtt rizs, főtt zöldségek és burgonya, de kedvenceink ételeit is elfogadják, mint a lágy macskaeledelek, kutyakonzervek. Ha hozzá tudunk jutni, lisztkukacot is adhatunk az etetőkbe.

Figyelem!

Csontkukacot vagy népszerű nevén csontit semmilyen körülmények között ne adjunk a madaraknak! Fennáll a mérgezés veszélye! Ugyanígy ne adjunk olyant enni, melyek a nedvesség hatására megduzzadnak, mert ezek az ételek könnyen erjedésnek indulnak, megsavanyodhatnak és bélbetegségeket és pusztulást okoznak! Így kerüljük a kenyér és kenyérfélék, péksütemények, nyers tészták, rizs madáreleségként való használatát, ahogy arra is ügyeljünk, hogy az ajánlott madáreleségek soha ne legyenek sósak, pirítottak.

Láthatjuk, hogy gazdag madárvilágunk lehet az etetők környékén, ha a fenti pár dolgot megtesszük az ügy érdekében.

Ám ezzel még koránt sem ülhetünk le ölbetett kézzel, várva, hogy jöjjenek a madáretető vendégei. Folytatás következik…

Forrás: MME, Orbán Zoltán írásai:

http://www.mme.hu/segitsuk_az_etetok_asztalkozosseget
http://www.mme.hu/vonulas_helyett_attelelo_rovarevo_enekesek_az_eteton
http://www.mme.hu/okorszemet-szeretnek-az-eteton-menu
http://www.mme.hu/cinkegolyo_alternativak


Fotók: Virágné Fejes Éva
Összeállította: Virágné Fejes Éva
2018. november 30.


2018. november 29., csütörtök

Mennyi a család éves zöldségszükséglete?


Előző cikkben sorravettük, hogy a leggyakoribb zöldségnövényeinknek milyen környezeti és termesztési igényei vannak. Az alapján el lehet dönteni, hogy mit érdemes egy adott területen termeszteni. Ebből adódik a következő kérdés, hogy miből, mennyit kell termelni, hogy a családnak egész évre elég legyen.. A választ cikkünkben találják meg az érdeklődők.


Az alábbi kis táblázat nem szentírás, hiszen étkezési szokásaink eltérőek, változatosak. Étvágyunk, egészségi állapotunk, a család korösszetétele is meghatározza, mi és hányszor kerül az asztalra.

Gyakori kérdés, hogy honnan tudjuk, mennyit eszünk meg. Ezt nem lehet igazán pontosan kiszámolni, de megbecsülhetjük. Aki most kezdi a kertészkedést, és eddig vásárolta a zöldségféléket, tudja, mennyit szokott venni egy-egy főzéshez az alapanyagból. Ezután gondoljuk végig, milyen gyakran kerül az asztalra az illető növény. Hetente, kéthetente, havonta? Kis számolás és máris tudjuk, mennyit szoktunk főzni éves szinten. Mindig számoljunk rá egy kicsit, mert jöhet vendég, jöhet a „csak úgy megkívánjuk” állapot is.

Ezek után megnézzük, az adott mennyiséget mekkora területen lehet megtermelni, s máris tisztában vagyunk a vetendő mennyiséggel. Arra ügyeljünk, hogy a kiszámoltnál kicsit többet vessünk, számolva az esetleges kedvezőtlen időjárás ártalmaival is.
                

Dr. Balázs – Dr. Fillus: Zöldségtermesztés a házikertben
Dr. Bálint György
Növény
Kg/fő
m2/fő
Családi szükséglet
Bimbóskel


15-20 tő/család
Cékla
0,6
0,4

Cikória


8-10 db gyökér/család/ egyszeri fogyasztás
Cukkini


3-4 bokor/család
Egyéb
8,7
7,7

Fejes káposzta
10
5

Fejes saláta
2
2

Fokhagyma
0,3
0,5

Fűszerpaprika
0,5
0,5

Görögdinnye
8
4

Karalábé
2
1,5

Karfiol
2
2

Kelkáposzta
2
1,5

Mángold


3-4 m2 / család
Metélőhagyma


2 fm/család
Paradicsom
15
5
25-30 tő/négytagú család
Petrezselyem
4
4
5-6 fm/család
póréhagyma


8-10 db/4 tagú család
Retek hónapos
0,8
0,8

Retek nyári
0,4
0,2

Retek téli
0,5
0,2

Sárgadinnye
6
5

Sárgarépa
7
3,5

Sóska
1
2

Spárga
0,5
2

Spárgatök
2,5
1

Spenót
1
3

Sütőtök
4
1
1 bokor/család

Uborka
10
10

Vöröshagyma
9
5

Zeller
0,8
0,8
20-25 tő/család
Zöldbab
3
5

Zöldborsó
6
10

Zöldhagyma
0,4
0,6

Zöldpaprika
12
6

Forrás:
Dr.Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben – Mez.gazd. K., Bpest, 1977
Dr. Bálint György: Minden héten szüret, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989.

Virágné Fejes Éva
2018. november 30.


2018. november 28., szerda

Zöldségnövényeink termesztési igényei


Az eredményes kertészkedés alapja a jól átgondolt tervezés. Mit, hová szeretnénk ültetni, mennyit? Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az egyes növényeknek más és más termesztési igénye van. 

Egyik napfénykedvelő, a másik jól viseli az árnyékot. Fontos, hogy ebből a szempontból megfelelő helyre tervezzük őket vetni, ültetni.
A locsolási igényük is döntő szempont, hogy termesszük, vagy sem, illetve hogy a kert melyik részében. Ha vízigényes, akkor csak azok termesszék, akik rendszeresen tudnak locsolni. Ezeket célszerű a kutakhoz, csapokhoz közel elhelyezni.
A fény és vízigényen kívül azt is figyelembe kell vennünk, hogy az illető növénynek milyen talajigényei vannak. Ebből a táblázatból megtudhatjuk, hogy talajviszonyaink és a kertünk fekvése mit enged termeszteni.
Ezek az ismeretek is segítenek abban, hogy a megfelelő növények szaporítóanyagait válogassuk össze. A magok, fajták kiválasztásáról később olvashattok. 


Növények
egyéb fontos tudnivaló
termesztési igényei
Káposztafélék


fejes káposzta

hidegtűrő, morzsás szerkezetű, jó vízgazdálkodású talajt, öntözést igényel, sok trágyával homokon is termeszthető,
vöröskáposzta

vízigényesebb, mint a fejes káposzta,
kelkáposzta
köztesként kukorica, napraforgó, fiatal gyümölcsfák mellé,  fejes saláta, hagyma, spenót közé,
hidegtűrő, fényigénye közepes, koraiak sok napfényt, későbbiek futóárnyékot igényelnek, mérsékelt melegkedvelő, jó vízellátottságú, könnyen melegedő talajt kedveli, meleg, párás, csapadékos időben a legszebb,
karalábé
köztesként ,  hagyma, saláta retek, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, 
nagyon rövid tenyészidejű, gyakori öntözést kíván, fényigényes, hőigénye alacsony, érzékeny a hőmérsékletváltozásokra,
karfiol
a Szentesi korai másodtermesztésre is alkalmas
igényes növény, csak öntözéssel nevelhető, nagy meleget nem bírja,
bimbóskel
köztesként bokorbabbal, uborkával, de burgonyával is jól kombinálható
nem igényes, mindem kertben megterem, a nagyon laza és mészszegény talajok kivételével, homokon sok öntözést kíván, vízigényes, fényigényes,
kínai kel
 lehet köztesként is nála magasabb növényekkel,
hidegtűrő, legvízigényesebb növényünk, tápanyagigényes, jó vízgazdálkodású homokos vályog vagy tőzegtalajon szeret legjobban,
brokkoli
korán letermő zöldségek után (burgonya, saláta, spenót, retek, borsó, ) másodveteményként ültetjük, nyári másodvetésre a  korai   fajta jó, 
hideget jól viseli, fényigénye nagy, vízigényes, meszesebb talajon nem gyökérgolyvásodik,
Hüvelyesek


zöldborsó

meszes vályogtalajokat szereti  legjobban, de homokon is   megél, öntözést meghálálja  csirázáskor, virágzáskor, terméskötéskor, hidegtűrő, nagy meleget nem bírja
bokorbab
fák között köztesként, magasabb árnyékoló növények között is jól díszlik, szakaszosan vessük,
zöldbab könnyen melegedő,  középkötött vagy kötött talajt kedveli, szélsőséges kémhatású, szikesedésre hajlamos talajon nem fejlődik rendesen, rendszeres öntözést igényel, melegkedvelő, fagyérzékeny,
karósbab
köztesként csemegekukoricával
bokorbabnál hűvösebb, párásabb területet kedveli, fagyérzékeny, öntözést igényel,
Hagymafélék


vöröshagyma
fejes saláta, uborka, karalábé,
nem fagyérzékeny, fejlődés elején sok víz, hagyma növekedésekor szárazság és melegkedvelő, ne frissen trágyázott földbe vessük, szélsőséges talaj kivételével mindenütt jól fejlődik, magról vetve öntözni kell,
fokhagyma
gyümölcsfák közé, kukorica közé, valamennyi zöldségnövénynek jó előveteménye, saláta letermése után paprika ültethető közé,
talajban nem válogat, jól bírja a szárazságot,   fényigénye kicsi, öntözést nem igényel,
póréhagyma
köztesként babbal, salátával, korai sárgarépával
hidegtűrő, fénykedvelő, öntözést igényel, erősen kötött talajt nem kedveli,
sarjadékhagyma

hőigénye nagy, hideget és szárazságot jól bírja, öntözés nélkül is jól termeszthető,
metélőhagyma
évelő, fiatal gyümölcsfák közé
leghidegtűrőbb hagymaféleség, szárazságot és árnyékot elviseli, locsolni az ültetésig kell, talajra nem igényes,
Levélzöldség


fejes saláta
Köztesként : retek, hagyma, karalábé, Elővetemény , utóvetemény,
fejlődés elején sok vizet igényel, fejesedéskor már nem, könnyű, laza, barna   homoktalajt kedveli, de agyagon is megél, kissé lúgos talajt szereti, hidegtűrő,  nyáron a  melegben nem fejesedik, magszárat hoz,
tépősaláta

hő- és vízigényes, öntözés nélkül nem tenyészthető, trágyázott földet igényel, fényre nem reagál, így virágzás után is szedhető,
mezei saláta
másodveteményként  aug. 2. fele és szept. 1. fele
hidegtűrő, vízigénye minimális, gyenge árnyékot elviseli,
cikóriasaláta

közepesen kötött, laza talajt kedveli,  öntözés nélkül is terem, nem fényigényes,
spenót

igénytelen, hidegtűrő, sok fényt kíván, kevés vízzel beéri, néha öntözés nélkül is termeszthető, talajban nem válogat, de a meszes, középkötött talajt szereti, szélsőséges pH-jút sem,
endivia
jó elővetemény, remek másodvetemény, halványítást igényel
víz- és tápanyagigényes, hidegtűrő, hosszúnappalos, nyáron fejesedés nélkül magba szökik, nehéz talajon nem díszlik,
új-zelandi spenót

fagyérzékeny, nyári forróságban a legszebb, szereti a nedvességet, párás meleget, gyakori öntözést kíván, talajjal szemben nem igényes, ha az tápanyaggazdag
sóska
fák alatt is jól terem,
igénytelen, árnyékot is elviseli, nem melegigényes, fagyot jól tűri, vízigényes, nedves talajt és a párát kedveli,
rebarbara
évelő
talajjal szemben igénytelen, hidegtűrő, a nagy hőmérsékletingadozást is jól viseli, vízigénye a szedéskor nagy, 
mángold

talajban nem válogat, de a meszest kedveli igazán, savanyún sínylődik, árnyékot  nem viseli, forróságban alapos öntözést igényel
Gyökérgumósok


sárgarépa
korai fajták elő és utóveteménynek is jók, főveteményként és köztesként is alkalmazzák hagymával,
hőigénye alacsony, laza szerkezetű talajt kedveli, keléskor sok nedvességet igényel, később nem,
petrezselyem
szőlőbe, gyümölcsösbe, sorjelzőnek: hónapos retek, mustár, hagymának, máknak, jó köztese, termeszthető babbal, borsóval is,
túl kötött agyagtalajt nem szereti, kedveli a mélyen művelt, tápanyagdús talajt, száraz talajra érzékeny, hidegtűrő, félárnyékon is megterem, metélő: kötött talajon is jól terem, kedveli a mélyen művelt, tápanyagdús talajt, száraz talajra érzékeny, hidegtűrő
zeller
uborkával szeret a legjobban együtt lenni, karfiollal is párosítható
gumós: nem kíván sok meleget, párát szereti, 30 fok felett lassul a fejlődése, öntözés nélkül csak magas talajvizes talajon fejlődik jól, pangó vizet nem szereti,   halványító: igényei megegyeznek a gumóssal, metélő: levele miatt termesztik, értékesítésre, hidegtűrő, kevesebb vízzel is beéri,
feketegyökér
évelő, de vessük évente
hideget és nagy meleget is jól tűri, félárnyékot is elviseli, vízigény a fejlődés elején, később nem kell, mélyrétegű, tápanyagdús, laza, gyorsan melegedő talajt kedveli,
pasztinák
szőlőbe, gyümölcsösbe, hónapos retek, mustár sorjelző
mindenütt megterem, de a meszes talajt  kedveli, félárnyékon is megél, hidegtűrő,  bőséges, folyamatos vízellátást igényel
cékla
elővetemény és utóvetemény is lehet, köztesként retek, karalábé, fejes saláta, csemegekukorica mellett,
közepes hőigényű, vályogos, homokos talajokat szereti, de sovány talajon is megnő, öntözést igényel, árnyékot nem bírja,
retek
elő és utóveteménynek is jó,
hidegtűrő, hosszúnappalos, nyirkos talaj, párás levegő, laza,  homokos talaj, nagy vízigényű,
torma
évelő,
árnyékban is megél, öntözést nem  igényel,
Burgonyafélék


étkezési paprika

melegigényes, tápanyagban gazdag, vályogtalajok és a homok növénye, jól lazított kötött talajon is, nagy vízigényű, fagyérzékeny, fénykedvelő,
paradicsom

melegigényes, fényigényes, vízigénye közepes, tápanyagban nem válogatós,
korai burgonya

tápanyagigényes, legjobban a könnyű, laza, homokos vályogtalajt és a gyengén savanyú talajt kedveli, de minden talajon megterem, fagyérzékeny, nagy  meleget nem kedveli, virágzás után, gumóképződéskor 18 fok már károsítja, virágzás után igényli az öntözést, 2,5-3 hó tenyészidő, fényigénye jelentős
tojásgyümölcs

legmelegigényesebb zöldségünk, fényigénye nagy, hosszúnappalos növény, vízigényes,
Kabakosok


sárgadinnye

gyorsan melegedő, tápanyagdús, jó vízgazdálkodású vályog vagy homoktalajt kedveli, nálunk öntözés nélkül termelik, fényigénye nagy,
görögdinnye

gyorsan melegedő, tápanyagdús, jó vízgazdálkodású vályog vagy homoktalajt kedveli, legmelegigényesebb növényünk, nagy forróság idején a vizet meghálálja,
uborka
elő és utóveteményként egyaránt vethető, jó előveteménye az őszi rövid tenyészidejű növényeknek, káposzta, cékla, saláta, spenót, bab előtt,
tápanyagigényes, öntözést és párás levegőt igényli, mélyrétegű, könnyen melegedő homokos vagy középkötött talajon a legszebb,
spárgatök
korán letermő borsó, saláta, retek, korai kel, karalábé után másodvetemény is lehet,
minden tápanyagdús talajon megterem, melegigényes, sok nedvességet igényel,
laskatök

árnyékot nem tűri, öntözés nélkül is jól terem
sütőtök

mindenütt megterem, melegigényes, öntözést nem igényel még a forróságban sem, mikor levelei meghervadnak
patisszon

minden tápanyagdús talajon megterem, melegigényes, sok nedvességet igényel,
cukkini

talajban nem válogatós, melegkedvelő, fagyérzékeny, öntözni a fejlődése elején kell,
Egyéb


spárga

minden talajon megél, ő de a laza, könnyen melegedő talaj a kedvence, hidegtűrő, szárazságot jól viseli, hőigénye közepes, fényigénye nagy, szedés időszakában sok vizet igényel,
csemegekukorica
köztesként nálánál alacsonyabb növényekkel: tök, bab
melegigényes, fényigényes, vízigényes, minden talajon megterem, de a szélsőségesen szikes talajt vagy a futóhomokot nem bírja,
mák

eleinte sok vizet igényel, később a szárazságot, fényigényes, kedveli a mélyrétegű, középkötött talajokat,
csicsóka
évelő
nyirkos, üde talaj, de gyenge, akár homokos talajon is megél,
Forrás:

Dr.Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr, Draskoczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert! Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987.
Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.