Baromfiak ivarmeghatározása

Rendkívül sok bosszúságot tud okozni, ha abban a tudatban nevelgetjük állatainkat, hogy majd milyen remek tojóállomány lesz belőlük, s a végén kiderül, bizony az állomány zöme kakas. 

A minél koraibb ivari megkülönböztetés azért is fontos, mert külső jegyek alapján sokszor csak felnőtt korra derül ki a nemük. Még kicsik, ill. növendékek, szinte bármennyit együtt lehet tartani, az ivarérett állományban azonban gyakoriak az ivarzási harcok. Ilyenkor érdemes a hímeket elkülöníteni, s csak a tojók számától függő darabállományt hagyni velük. De a hím és tojóállomány aránya azért sem mindegy, mert ha a kelleténél több a hím, a tojókat tönkretehetik állandó zaklatásukkal. 

Ha kifejlett, ivarérett állományt vásárolunk, akkor is jó tudnunk, hogyan tudjuk a nemeket megkülönböztetni, s valóban olyan nemű baromfit vásároljunk, amilyent elterveztünk.

Fotó: Virágné Fejes Éva

Baromfi elnevezése

Rövid kitérőként nézzük csak, mit jelent az a szó, hogy baromfi. Az elnevezés háztáji szárnyas szinonímája. Húsáért, tolláért, tojásáért tenyésztett szárnyas állat: tyúk, kacsa, liba, pulyka; régiesen: apró marha. A barom ‘szarvasmarha’ értelme alapján a -fi itt kicsit jelent, tehát a marhánál kisebb jószágot, s eleinte valóban inkább kecskére, juhra értették, csak később rögzült mai jelentése, párhuzamosan az aprójószág, aprómarha megjelöléssel. 

Ivarmeghatározás története 

A naposcsibe nemi szervének megkülönböztetésére szolgáló módszert 1933-ban találták fel Japánban - innen az elnevezés is: japán módszer- forradalmasítva ezzel a baromfitenyésztést.

A válogató manuálisan "válogatja" a csibéket, méghozzá igen gyorsan: műszakonként nyolcezret vizsgál meg és 99,7 százalékos pontossággal határozza meg a nemüket a csibe nemi szervének külső ismertetőjelei alapján, noha az a madár testén belül található. A legtöbb "szexelő" kloákavizsgálatot végez. 

Külön iskolában oktatták a szekszálást, s ebből adódóan önálló szakma is volt. A japán szakemberek keresettek voltak az egész világon. Mára csökkent az igény irántuk, mivel olyan fajtát sikerült kitenyészteni, amelynél a nősténycsibe tollazata hosszabb, és így könnyebben felismerhető. Így a válogatók száma is fogy, a hajdani több mint ezerből már csak néhány száz maradt. A szakma Nagojában működő szakiskolája a fennmaradásáért küzd, alig pár hallgatója végez évente.

Csirkék szekszálása

A csibe kloákájátnál gyöngéden kifordítjuk (szekszáljuk), s az ivari dudorról majdnem teljes biztonsággal megállapítható a nemük. Ha a kis „rizsszemecske” rózsaszín, pici, előtte egy kis buborékszerű rózsaszín képlettel, akkor lány, ha nagyobb és szürkés, ill. 1-3 hetes korban már sötétszürke, akkor fiú.

 

Fotók: Singer Balázs

A fedőtollakat a merev szár s a jól fejlett zászló jellemzi. Nagyság szerint kis és nagy fedőtollakat különböztetünk meg. A kis fedőtollak háztetőcserép-szerűen borulnak egymásra, rendeltetésük a test védelme. Több sorban fedik a nagyobb fedőtollak alsó részét, így megfelelő átmenetet biztosítanak. Nagy fedőtollak alakja ivar szerint is különbözik. A tojók háttolla lekerekített, a kakasoké – különösen a nyeregtájékon – elhegyesedő. 

A gyöngytyúkok ivarának meghatározása

Az előtérben egy tojó, mögötte középen egy kakas képe látható (HáGK, gödöllői génbank. Somfai Sándor felvétele)

Az ivarérett gyöngyik ivarának megkülönböztetése nem könnyű dolog. Sok bosszúságot okozhat egy nem megfelelően összeválogatott tenyészcsoport, amely nem ad megfelelő mennyiségű utódot. 

Napos korban szekszálással ( a kloaka kifordításával ) az ivari dudorról a nemek itt is jól megkülönböztethetők. Ivarérett korukban a kloaka kifordításánál a kakasok babszem nagyságú szemölcsszerű dudora látható, míg a tojóké alig észrevehető. Ezzel a módszerrel az ivarok majdnem pontosan meghatározhatók. 

A termelési időszakban az ivarok megkülönböztetése a fancsontok távolságának elbírálásából meglehetősen könnyű. A kakasok fancsontja közti távolság egészen kicsi, azok majdnem összeérnek. A termelésben lévő tojók fancsontjai tágak, a köztük lévő izomszövet rugalmas, két ujjunk kényelmesen közéjük ér. A termelés megkezdése előtt és befejezése után az ivarok megkülönböztetése ezekkel az utóbbi módszerekkel bizonytalan. Egyes tenyésztők szerint a kakasok kisebbek mint a tojók. A kakasok átlagos testsúlya 200g-mal kevesebb, mint az azonos korú tyúkoké.

A gyöngytyúk biológiai sajátosságai

A gyöngyi kakasok fején a sisak nagyobb és hátrafelé nyújtottabb, míg a tojóké kisebb és meredekebb. A tyúkok sisakja világosabb színű és kevésbé ráncoltabb. Másik jegy a csőr alatti állebeny, mely a hím madaraknál nagyobb, jobban lehúzódik és szétálóbb, szaporodási időszakban erőteljesen vörös színezetű. A fejük nagyobb és durvább is mint a tyúkoké. A tojók testalakja gömbölydedebb. A kakasok nyak és lábtollai fényesebbek. 

Etológiai szempontból is lényeges különbség van a nemek között, bár ezt rendszeres figyeléssel lehet csak észrevenni. A kakasok a szabadban állandóan figyelnek, őrködnek, hangjuk halk és ritkán hallatják. Udvarlási időszakban időnként kukorékolás szerű hangot adnak. Udvarlás közben lábujjukra állva, tollukat felborzolva, félkört írnak le a tyúkok körül. Általában kiegyenesedve járnak, a tojók inkább vízszintesen tartják magukat. A tyúkok miután tojnak rövid karattyoló hangot adnak. 

Teljes leírást itt olvashattok róla.

Kacsa ivarmeghatározása

Fotó: Virágné Fejes Éva

Kacsáknál a hímet gácsérnak, a nőivarú egyedet tojónak nevezzük. 

Az ivarmeghatározás egyik lehetősége a kloákavizsgálat. A gúnárhoz hasonlóan gácsér is jól fejlett, kitűrhető ivarszervvel rendelkezik. 

Később az ivar felismerését másodlagos bélyegek segítik. Testsúlyban kb. 6 hetes kortól lesz egyre kifejezettebb különbség. A házikacsa gácsér teste erősebb felépítésű, nehezebb, csőre kissé hosszabb és szélesebb, mint a tojóé. A tojók testalkata többnyire finomabb, fejük áramvonalasabb.

A fehér fajtáknál azonban nehéz lenne az ivari hovatartozást ilyen alapon megállapítani, különösen a szelekció szempontjából egyik legkritikusabb (7 8 hetes) életkorban.

A magyar kacsa ismertetése és fajtaleírása

Szerencsére a kacsáknál a két ivar hangja az életkor 5 6. hetétől oly markánsan elkülönül egymástól, hogy megkülönböztetésük ennek segítségével gyorsan és teljes biztonsággal lehetséges. A tojók erőteljes, hápogó hangot adnak, míg a gácsérok némák, illetve halk susogást hallatnak. 

A felnőtt gácsérok jellegzetes ismertetőjegye a fiatalkori vedlést követően a farkukon kifejlődő tolltincs. Ez nagyon jellegzetes, visszakunkorodó, sarló alakú farktollat jelent. Ha ilyen farktollat látunk egy kacsán, az minden bizonnyal hím, ám ha nem látunk ilyen tollat, még nem jelenti, hogy biztos tojót látunk, hiszen ezt a tollat elhullajthatják a szárnyasok.

A magyar kacsa ismertetése és fajtaleírása

Könnyebb a helyzetünk a színes tollú fajtákkal. A fajták legtöbbjénél díszes a tollruha a két ivar esetén eltérő fényű és gyakran eltérő színű vagy árnyalatú. Ezeknél a gácsér feje zöldes fémfényű és ez a ragyogás a nyak egy részére, a begyre is ráterjed.

Ludak ivari szétválogatása

Fotó: Virágné Fejes Éva

A legbiztosabb ivarmeghatározást a naposkorban végzett vizsgálat ad a lúdnál. Ezt is az un. Japán módszerrel (kloáka kifordításával) történik, könnyen és biztonsággal. Ennek célja a hím ivarszerv láthatóvá tétele. A gúnár ivarszerve a kloáka kifordításakor előtűnik, jól felismerhető, mintegy 2-3 mm nagyságú rózsaszínű képződmény. Gyakorlott szexáló óráként 700-1000 naposlibát választ szét, 98 %-os biztonsággal. 

A felnőtt gúnároknak kitűrhető, mintegy 30-100 mm hosszú spirális alakú párzószerve, ún. phallus protrudense van. Ez nyugalmi állapotban a kloáka bal oldalán levő tasakban helyezkedik el, visszatűrt kesztyűujjhoz hasonlóan. Merevedett állapotban a phallus spirálisan csavarodott alakot vesz fel, amelyen nyitott ondóbarázda húzódik. Ebben folyik az ondóhólyagokból, ill. az ondóvezetékből kilökött, a nyálkamirigyek váladékával és a nyirokkal keveredett sperma. 

A phallus protrudens mérete és jellege számottevő különbségeket mutat a termelési időszak, azaz a szezonális aktivitás és a nyugalmi időszak (nyár vagy az ősz vége) között. Az aktív, termelésre kész gúnár ivarszervének hossza elérheti a 60-70 mm-t, világos rózsaszín, ingerléskor 10-15 mm átmérőjű, nedves tapintású és feszes képletté merevedik, szarupapillái jól fejlettek. A nyári pihenő (ún. fotorefrakter) fázisban vagy decemberben sárgás, illetve lilás színűvé válik, ingerléskor 20-30 mm hosszú. Nem spirális hengert formál, hanem a tökéletlen erekció következtében laposabb, ráncosabb, átmérője csökken (5-8 mm), szarupapillái visszafejlődnek és a kifordításkor száraz tapintású.

Magyar fehér libák 

A fajra jellemző, hogy az ivar külső megállapítására szolgáló másodlagos ivarjelleg gyengén fejlett, de a kifejlett állapotban rövid gyakorlás után az állatok küllemük és hangjuk alapján ivar szerint azért jól elkülöníthetők. 

A gúnárok nehezebbek, erősebb testfelépítésűek, fejük nagyobb, csőrük erősebb és szélesebb, nyakuk vastagabb és hosszabb, lábaik hosszabbak és testtartásuk meredekebb, magasabb, mint a nőneműeké. A tojók gyakorta hajlamosak a tojó- vagy lógó has kialakítására. A tenyészállatok értékelésekor és kiválasztásakor ezeket a másodlagos ivari jegyeket célszerű figyelembe venni, mert azok összefüggésben vannak a nemi aktivitással.

Összeállította: Virágné Fejes Éva

Önellátás A-Z-ig. Negyedik, befejező rész

... folytatás

A portán belül leginkább konyhakertet művelünk, ahonnan a család zöldségszükségletét illik kitermelni, ha külső gyümölcsös (szőlőskert, gyümölcsöskert) nincs, akkor a porta megfelelő részén, részein telepítsünk gyümölcsöst és gondozzuk a még/már meglévőt. Mai közállapotokra tekintettel, jobb, ha portán belül, vagy közel hozzánk van a gyümölcsös is, mert könnyen előfordulhat, hogy nem mi fogunk szüretelni… 

Egy alföldi tanyán hagyományosan a kerítés szegélyében voltak a gyümölcsfák, a ház előtt néhány szőlőlugas, a kút körül a nagy diófa és még egy eperfa. Alma, szilva, sárgabarack, körte, meggy, cseresznye, málna, ribizli, szeder fedezi a család gyümölcs- és vitaminszükségletét és el is fér egy falusi portán, vagy tanyán. 

Kezdetben a meglévő ólakhoz idomítjuk az állatállományt, később, ha már tudjuk, milyen jószágokat akarunk igazából tartani, azok igényeihez alakíthatjuk. Nagyon fontos, hogy a fajták tényleges igényeihez rendeljük a tartási körülményeket, mert ellenkező esetben kudarcban lesz részünk, pl: mangalicát ne akarjunk körbe betonozott „korszerű” ólban táppal nevelni, mert nem fogja hozni az elvárt minőséget, neki kell a turkálás!

Eszközállomány 

Mint már előbb említettem, ne kezdjünk azonnal gépvásárlásba, megvéve a környéken eladó 30-50 éves MTZ-k anyagilag is elérhetőnek tűnő mintapéldányát, a hozzávaló félroncs állapotú adapterekkel együtt, mert nem jó üzlet nekünk! Itt jön a dolog szakmai része, amire azt mondta valaki, hogy ezt több évig tanulni kell. Valóban, de valahol el kell kezdeni és azt hiszem nincs jobb útja, mint a menet közben való tanulás, vagyis utána olvasok, megfigyelem, más hogyan csinálja és csinálom, újból és újból. Nekem, lovas ember lévén, a lovas eszközökhöz és a lovakhoz húz a szívem, de mondhatom a jelen gazdasági racionalitás is! 

Egy kezdő gazdálkodónak, néhány hektáron nem éri meg traktort üzemeltetni, tartani a drága beszerzés és fenntartás okán, a betanulásról nem is szólva. Ha már úgyis bele kell tanulni, kezdd inkább lóval, sokkal olcsóbb beszerezni lovat, eszközt és beletanulni is hamarabb megy, ráadásul még szerelni sem kell állandóan. (kis kitérő: egyik hozzászóló írta, hogy az ismerőse azért adja el a lovat, mert nincs a közelben kovács, aki körmölje, patkolja. Nohát: aki lovat tart, tanulja meg legalább a körmölést, patkolni meg egy nem mindig kövön járó lovat 2-3 havonta is elég, ha jó sarkot hegesztett arra a patkóra, de az alföld laza talaján – ha nem megy aszfaltra – be sem kell vasalni. Évente azt a két-három vasalást, meg ki kell tudni fizetni, higgyétek el, a traktorgumi sem olcsóbb!). De egy lovas ekekapa nagyon jó sorközművelő eszköz és 10.000.-Ft-ért még sok helyen beszerezhető, egy használt Robikapa is a tízszeresébe kerül és még benzin is kell hozzá!) 

Nem részletezném darabonként az eszközöket, de minden, ami talajmunkákhoz kell, van lovasban is, ami szénakészítéshez kell, van lovasban is, csak utána kell járni. Akit pedig érdeke, hol tanulhat meg lóval szántani, boronálni, kaszálni, csak szóljon, van néhány lovas ember még az országban! 

Olvastam közben más beszámolóit is a kiköltözésről és a kezdeti nehézségekről, gyakorlatlanságról. Ezért fontos, hogy a kiválasztandó tanyát, portát alaposan megnézzük, milyen felszereltséggel bír, kerítés, 

ólak milyen állapotban vannak, mert pl. kerítés nélkül, rossz, hiányos, lyukas ólban ne kezdjünk csirkét nevelni, mert nem sok öröm lesz benne: elhordja a patkány, nyest, róka, kutya, héja. De nem is kell mindjárt az egész portát körül keríteni, mert lehet többe kerülne, mint amennyiért a tanyát megvetted, de az ól köré legalább 100 m2 –nyi tyúkudvart érdemes csinálni a baromfifélének.

De mielőtt bármi állat nevelésébe, tartásába fognál, javaslom vedd célba a legközelebbi könyvtárat és olvass minél többet az adott jószágféle tartásáról, legalább az alapvető ismereteket sajátítsd el, aztán alkalmazd azt a saját viszonyaidhoz, de „a víz felfelé nem fog folyni”! 

Nos, a portát már körbejártuk, lássuk mit is kellene és mennyit termelni, hogy megéljünk belőle?! 

Üzemméretünket több tényező befolyásolja, vegyük ezeket számba: 

• 1. Először is a rendelkezésre álló munkaerő. Magam vagyok mindenre, vagy ketten, esetleg gyerekek is tudnak valamennyit segíteni? Egyedül mentünk, vagy vannak mások is a faluban, tanyán, akik velünk együtt jöttek, vagy együttműködnek?
• 2. Milyen eszközparkkal rendelkezem, ami a kétkezi munkán könnyíteni tud? Van e lovam, eszközeim hozzá, esetleg valamilyen erőgép?
• 3. Mekkora földterület tartozik a gazdaságomhoz: belső kert, gyümölcsös, szántóföldek, legelő - kaszáló? Saját tulajdonú és bérelt vagy bérelhető egyaránt.
• 4. Milyen anyagi erőm van az induláshoz, a kezdő jószágállomány és a hozzá szükséges takarmány megvásárlásához?
• 5. Milyen a portám felszereltsége: ólak, terménytárolók, kerítések, víz, stb?
• 6. Milyen a környezet? Szomszédok? Megközelíthetőség?

Nos, első adagra annyi jószágot vegyünk, ami nagyjából a családunk éves szükségletét fedezni tudja, ezeket helyezzük el megfelelően és termeljünk, gyűjtsünk nekik télire valót! 2-3000 m2 területen már meg tudjuk termelni a családnak szükséges zöldséget, úgymint: krumpli, bab, répa, borsó, cékla, paradicsom, paprika, uborka, tök, némi takarmányrépa és kukorica. Néhány alma, körte, meggy, barack, szilva, diófa is lehet telkünkön, becsüljük meg és telepítsünk mihamarabb még néhányat! 

Szárnyasokból érdemes legalább 100 db csirkét indításként beállítani, javaslom a Gödöllőn kapható őshonos magyar fajtákat: kendermagos, magyar sárga és erdélyi kopasznyakú tyúkokat, a magyar kacsát (kb 20db-ot), magyar fehér- és fodros ludat (20 db) és vegyünk 20 db bronzpulykát is. Persze a kacsának, libának sok víz kell, de ekkora mennyiségű baromfi már nem csak hússal lát el bennünket bőségesen, de tojással is, sőt a kacsa liba még párnába való tollal is, csak az ún. állatvédőket tartsuk távol a portánktól egy tüzes piszkavassal! Tehát ebből már némi eladásra is futja majd: a kacsa-liba-pulyka felét hízott állapotában karácsony előtt szép pénzért el tudjuk adni, a tyúkjaink pedig hetente legalább 200 eladó tojást termelnek a saját szükségleten felül.

Számos jószágból legalább egy nagyobb testű lovat szerezzünk be, ami be van tanítva fogatolásra, esetleg mezőgazdasági munkákra, de mindenképpen próbáljuk ki mielőtt megvesszük, ne higgyünk a gazda bizonygatásának! 

Kell még valami „tejtermelő egység” is, a bátrabbak kezdhetik egyből tehénnel, mondjuk egy közel ellőssel, akkor boci is lesz hamar és tej is. Ne vegyünk túl öreget sem (10 évnél öregebbet) és ne nagy állományból valót, ahol nem fejték, mert érhetnek meglepetések! A nem túl merészek kezdhetik kecskével is, 2-4 db fejős megfelelő kezdő állomány, nem árt hozzájuk egy bakot is beszerezni, de ha van a faluban, vagy nem túl messze a tanyákon másnak megfelelő bakja, az is megteszi ősszel a dolgát. Lényeg, hogy saját szükségletre megtermelhessük a tejtermékeket és azon felül még legalább a felét a tejtermésnek értékesíteni tudjuk. 

Hol adjam el? 

Ma már faluhelyen is ott tartunk, hogy szinte senki nem tart jószágot, tehát nagy részét a portékának saját kisebb környezetünkben el tudjuk adni, úgymond: háztól, de maximum a legközelebbi nagyobb településen alakítsunk ki állandó vevőkört termékeinkre, hogy heti egy-kétszeri szállítással megoldható legyen a „terítés”. 

Ezzel a mennyiséggel alapszinten már megélhetünk! Persze lehet kinek-kinek tehetsége szerint bővíteni a jószágparkot is, a művelt területet is a fenti szempontok figyelembe vételével. 

A fenntarthatóságról 

Erről a témáról könyvtárnyi irodalom született már az elmúlt 15 évben, mióta bedobták a köztudatba a fenntartható fejlődés fogalmát, persze a legtöbb értekezés a gazdasági folyamatok globális hatásainak taglalásával jut el oda, hogy a fogyasztói társadalom sokáig már nem fenntartható, mintahogyan a permanens gazdasági növekedés sem az! Ebbe én nem is akarok belemenni, mert evidens és aki többet akar erről a témáról, keresse fel az erre szakosodott honlapokat. Amiért a fenntarthatóság számunkra érdekes, az az önellátó gazdálkodással való elválaszthatatlan kapcsolata: az önellátó gazdálkodás fenntartható mindennemű külső energiabevonás nélkül is! Csak annyit vegyek ki a környezetemből, amit még az regenerálni tud, vagy nagyrészt én visszatáplálom. Ne hozzak kívülről környezetterhelést okozó dolgokat, ne alkalmazzak olyan technológiákat, amelyekhez állandóan külső forrásokat kell igénybe vennem, mert akkor fokozottabban kell kizsákmányolnom a környezetemet, hogy kitermelhessem a pénzt, amiből a külső dolgokat kifizethetem. De ha már pénzt termelek, azért tartják a markukat a további nagy rendszerek: állam, bankok, iparvállalatok és vége az önellátásnak, a tőke beszippantott! Minél többet akarsz, annál többet vesznek el! 

Most az önellátás egyfajta visszatérés az alapokhoz, aminek szigorú szabályai, korlátai vannak: ha mohóságból elkezdesz többletet termelni, felborítod az önellátás rendszerét, kivégzed azt, mitahogyan kivégezte a globális gazdaság annak idején és egy fenntarthatatlan, környezetet, jövőt felélő, kizsigerelő gazdasági rendszer rabszolgájává válsz! Aki meggazdagodni akar, az ne ebbe fogjon! 

Az önellátásban a fenntarthatóság azt jelenti: egyensúly. Amit kiveszek talajerőt a földjeimből, visszateszem a jószágaim trágyája formájában, amiben csak azok az anyagok vannak, amit e földekről takarítottam be. A kútból csak annyi vizet veszek ki, amennyire szükségem van, amit azután tud pótolni és nem húzok le fél liter pisit, 10 liter ivóvízzel! 

Azt hiszed ez vicces? Nem az. Tudod mért van bajban Spanyolországban, Portugáliában, ahol az uniós átlag kétszerese a munkanélküliség? Mert az utóbbi 10 évben rohamosan mentek tönkre a termőföldjei a vízhiány miatt! Millió hektáros nagyságrendben hagyták el földjeiket a gazdák, mert kiszáradtak az ültetvényeik, ténylegesen elsivatagosodtak földjeik és kénytelenek voltak elmenni, más munkát keresni, de más sincs! Nincs mezőgazdaság, akkor nincs feldolgozóipar sem. 

Ez a gondja kishazánknak is: a 90’ után szétvert magyar mezőgazdaság és háztáji termelés 800.000 munkanélkülijének azóta sincs munkája és nem is lesz, amíg meg nem fogja ismét a kapanyelet és el nem kezd ismét dolgozni! 90’-ben hazudtak nekünk és azóta is hazudnak egyfolytában: nincs olyan, hogy könnyű élet! Az unióba való belépéssel nem a jóléti társadalmakba nyertünk felvételt, csak a gyarmati státusunkat cseréltük keletiről nyugatira, a „legvidámabb barakkot” a nyugat cselédházára. Eszerint most is ugyanaz a választási lehetőség előttünk, mint már 500 éve folyamatosan: elmegyünk-e nyugatra cselédnek, vagy maradunk itthon, két kézzel fogva a”kapanyelet”, megélve azon, amink még maradt… 

Szabados Csaba: 2013.02.05. 

Vége

Szabados Csaba pár éve írta ezeket a sorokat, azóta néhány számadat változott ugyan, de a gyakorlati részek és az elviség örökös.

Csabát mindenki ismerheti már a  hasonló című videóból. 

Az előző részeket első rész, első rész folytatása, második rész, kitérő a második és harmadik rész között, harmadik rész a hivatkozásokra kattintva érhetitek el.

A tanya, porta kiválasztásához itt kaphattok némi útmutatást, segítséget. 

Állatbetegségekről itt tájékozódhattok: baromfi, sertés, nyulak, szarvasmarha, kecske és juh, kutyák és macskák, emberre és állatra is veszélyes kórokozók.  

Kiskerti növénytermesztéssel kapcsolatosan pedig számos cikk jelent már meg az oldalon. A családi szükségletekről és kiszámításukról, a növényeink területi igényeiről, a növények termesztési igényeiről, a tenyészidejükről és felhasználásukról, a vetőmagszükségletről, néhány növényről, mint mák, fokhagyma, borsó, paradicsom, kukoricáról általánosságban, kukoricafajtákról külön is olvashattok.

Az oldalunkra folyamatosan töltjük fel azokat a hasznos írásokat, melyek segítenek elindulni úgy az állattenyésztés, mint a növénytermesztés témakörben. 

Kiegészítő szöveg és fotók: Virágné Fejes Éva

Nevezzük nevén - Állatok kor és nem szerint

Sokszor olvasni hirdetést, egyéb információt az állatainkról. Sokan és sokszor helytelenül nevezik meg a szóbanforgó állatot. Az egyes korú és nemű egyedek elnevezései ugyanis sokat mondanak, jelentenek azoknak, akik ismerik és alkalmazzák is ezeket a megnevezéseket. 

Nyelvünk rendkívül alapos és az egyes állatokat kor, nem, szín alapján eléggé határozottan elkülöníthető és sokatmondó elnevezésekkel ruházta fel. 

Kép forrása: pinterest.com

SZARVASMARHA

Szopós borjú: születéstől az elválasztásig (nőivarú 3, hímivarú 4 hónapos koráig),
Választott borjú: az elválasztástól féléves korig,
Növendék: 7 hónapos kortól a tenyésztésbe vételig,
Üsző: a nőivarú marha az első ellésig, kortól függetlenül,
Szűz üsző: ivarérett üsző az első fedeztetésig,
Előhasi üsző: első vemhes üsző,
Előhasi tehén: tehén a második borja megszületése előtt,
Bika: kortól függetlenül a hímivarú egyed,
Tinó: ivartalanított növendékbika,
Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó a szegletfog kiváltása előtt,
Ökör: 4 évesnél idősebb ivartalanított bika (függetlenül az ivartalanítási kortól)
Göböly vagy sőre: hizlalásra fogott, vagy kihízott szarvasmarha (kortól és nemtől függetlenül)
Csuvas: hízóökör

JUH

Szopós bárány: 4–5 kg, 50-60 napos korig szoptatják, majd leválasztják
Választott bárány vagy növendék: 1 éves korig
Toklyó (kos és jerke): 1-2 éves korban
Vemhes anya v. előhasi: a megtermékenyített toklyó
Anyajuh: az első ellés után
Apácza: két évnél idősebb, még nem ellett növendék
Kos, tenyészkos: kifejlett hímivarú juh (fél éves korban ivarérett, 3 évesen tenyészérett)
Kereső v. kötényes kos: csendes ivarzás kiszűrése
Ürü: ivartalanított kos

KECSKE

Bak: kifejlett hím kecske
Anya: kifejlett nőstény kecske
Kecskegida, illetve gida: hím kecske ivarérésig
Gödölye: nőstény kecske ivarérésig
Caff:  herélt kecske
Korcs:  nem fajtatiszta szülőktől származó(keverék) egyed
Basztard:  ismeretlen származású, fajtajelleg nélküli egyed
Hibrid : céltudatos keresztezésből származó egyed
Buga vagy suta:  szarvatlan kecske, általában melléknévként

NYÚL

Baknyúl: a kifejlett hímivarú nyúl neve
Nőstény: nőivarú kifejlett nyúl
Anyanyúl: nőivarú  nyúl fialás után
A vemhes anyanyúl fialás vagy ellés során fiókákat hoz a világra, amelyek összessége az alom.
A nyúlfiókák elnevezése a fészek elhagyása után szopós nyúl vagy kisnyúl, választás után választott nyúlról beszélünk.
Ha a növendék tenyésztés céljából van nevelve, akkor tenyésznövendékről, ivar szerint elkülönítve növendék bak vagy növendék anya az állat elnevezése.
Ha a növendék tartásának hizlalás a célja, akkor hízónyúlról beszélünk.

SERTÉS

Kan: hímivarú sertés
Koca: nőivarú sertés
Anyakoca: nőivarú sertés, amelynek már voltak malacai
Emse: fiatalabb nőivarú; göbe: kifejlődött nőivarú sertés (mind a göbe, mind az emse elnevezést egyes vidékeken fiatalabb, illetve idősebb kocára egyaránt használják)
Magló: tenyészsüldő bármelyik ivarban (egyes vidékeken ide sorolják a nem hízó, rendszerint még legelőre járó egyéb sertést is)
Ártány: fiatalon herélt sertés, amelynek még nincs pajzsa (sertéspajzs=kifejlett kanokon a herehormon hatására a lapockatájon képződő, a bőr és a bőr alatti kötőszövet megvastagodásából álló kemény képlet)
Kanlott: idősebb korban herélt kansertés, amelynek már van pajzsa; miskárolt: petefészkétől megfosztott nőivarú sertés, többnyire koca; szopós malac: malac a születéstől az elválasztásig
Süldő: a növendék 3 hónapos kortól 8 hónapos korig, illetőleg ha előbb vették tenyésztésbe, a tenyésztésbe vételig
Előhasi koca: a koca első vemhessége és szoptatása idején
Tenyészkoca: a már fialt koca
Tenyészkan: búgatásra használt vagy már használható kan
Törzskoca: a tenyészállatok nevelésével foglalkozó tenyészet kocája
Törzskan: a tenyészállatok nevelésével foglalkozó tenyészet kanja; kereső kan: az ivarzó kocák kikeresésére szolgáló kan
Tenyészsertés: a tenyésztés, illetve továbbszaporítás szolgálatába állított sertés
Beállítani való süldő: a nagy súlyra hizlalandó sertés a hízóba állítás előtt
Hízósertés: a hizlalás alatt levő sertés
Hízott sertés: a már meghizlalt, a típusra jellemző vágási súlyban levő sertés
Kutyasertés: gyengén fejlett izomzatú és testalkatú, aránylag nagyfejű és hosszú lábú, felhúzott hasú hízósertés. A kutyasertés a takarmányt rosszul értékesíti, és nyugtalan természete miatt zavarja a többi sertést is, ezért hátrányosan befolyásolja az egész falka hizlalási eredményét.
Az egy csapatban legelőre járó sertésállomány a konda. 

Egy vagy több tulajdonság (kor, súlynagyság, fajtakeresztezés, típus, szín, ivar stb.) alapján kiválogatott csapat a falka. E csoportosítási művelet a falkásítás. 

A baromfiak kor és nem, hasznosítás szerinti elnevezéseiről már írtunk korábban. 

Javaslom a csoporttagoknak, hogy tanuljuk meg és bátran használjuk ezeket a kifejezéseket. Sok félreértést kerülhetünk el a használatukkal. Ne használjunk ilyen kifejezéseket állatainkra, hogy baba, bébi, gyerek, kislány, kisfiú, stb. Nem illik hozzájuk.

Virágné Fejes Éva

2019. február 13.

Baromfiak elnevezése kor és nem szerint

Sokszor olvasni hirdetést, egyéb információkat a háziállatainkról.

A magyar nyelv lehetővé teszi, hogy ezeket koruk, nemük alapján meg tudjuk különböztetni, vagyis más-más az elnevezésük. Ezek keverése azonban egyáltalán nem mindegy. Aki olvassa ezeket (hirdetés,  állomány bemutatása),  ráadásul ismeri a helyes megnevezéseket,  annak sok információval szolgálnak ezek a nevek.

Nem bonyolult elnevezések, meg lehet könnyen jegyezni. Javaslom a csoporttagoknak, hogy tanuljuk meg és bátran használjuk őket! Ne használjunk ilyen kifejezéseket , hogy baba, bébi, gyerek, kislány, kisfiú, stb. Nem illik hozzájuk. Ezeket emberre, személyekre használjuk.

BAROMFI - BAROMFIAK

Az elnevezés a háztáji szárnyasokat jelenti, melyeket húsáért, tolláért, tojásáért tenyésztenek. Ezek a tyúk, kacsa, liba, pulyka; régiesen: apró marha.

Vastagh Géza (1866-1919) Baromfiudvar

Házityúk

Leggyakoribb háziszárnyasunk a házityúk, mely alatt sokan a tojókat értik, ám a kakas is házityúk.

Naposcsibe a tojásból kikelt és a leszedéstől számított 48 óránál nem idősebb, teljesen felszáradt, zárt köldökű, ép, egészséges, jól fejlett, életképes, még nem etetett és nem itatott, szállításra alkalmas egyed.

Csirke a nevelésre kihelyezett állat, 8-10 hetes koráig. A pontosabb megkülönböztetés végett célszerű a kor és a hasznosítás megjelölése is.

A brojler kifejezés nemzetközileg általánosan elfogadott megjelölése a pecsenyecsirkének. Vágáskori testtömege a gyakorlatban viszonylag széles határok között változhat, 1500-2500 g között. Az ún. normál brojlertípusok napi átlagos tömeggyarapodása 40 g feletti.

A brojlerhizlalásban egyes régiókban (pl. USA) speciális igények kielégítésére nagyobb, 3 kg fölötti élőtömegig is nevelnek brojlereket, ezek az ún. roasterek. A nevelési idő 10-11 hét is lehet. Az érettebb hús, a jó vágási kihozatal jellemző a roasterekre.

Az ökológiai organikus gazdálkodás keretei között speciális, kisebb növekedési erélyű brojlereket is nevelnek, amelyek a 2-2,2 kg-os vágott élőtömeget 12-13 hét alatt érik el. Napi átlagos testtömeg-gyarapodásuk mintegy 25 g. Az EU-ban a pecsenyecsirke hizlalásban e típusok becsülhetően 6-7 %-ot képviselnek (pl. Labelle Rouge). A legtöbb nagy brojlertenyésztő cégnek ma már van ilyen típusú brojlere is.

Növendék a 10 hétnél idősebb, de még nem ivarérett, tenyésztési vagy árutojás-termelési célra nevelt állat; a nőivarút jércének, a hímivarút növendék kakasnak nevezzük.

Tyúknak vagy tojónak nevezzük a 20 hétnél idősebb, ivarérett, tojástermelő, valamint a kiselejtezett nőivarú tenyészállatot. Lába durvább pikkelyű, mellcsont-nyúlványa elmeszesedett, nem hajlítható. Célszerű a hasznosítási irányt is megadni, például árutojás-termelő tyúk vagy tojó-, tenyésztyúk, szülő, nagyszülő tyúk.

A kakas a 20 hétnél idősebb hímivarú egyedek megjelölésére szolgál. Lábuk durva pikkelyű, sarkantyúik nagyok, mellcsontnyúlványuk elmeszesedett, nem hajlítható.

A hasznosítási irány figyelembevételével célszerű a tenyészkakas, ezen belül pedig a szülő-, illetve a nagyszülőkakas stb. megjelölés.

Lúd

Neogrády László (1896–1962)  Nő libákkal

Ivar szerint a nőivarú ludat tojónak, a hímet gúnárnak nevezzük.

Életkor szerint:

• naposliba a kikelt, 48 óránál nem idősebb, még nem etetett állat,
• kisliba az 1–4 hetes, még az előnevelőben tartott állat,
• növendék 1–8 hetes kortól a törzsesítésig tartó időszakban,
• törzspótló a továbbtenyésztésre szánt.

A hasznosítás jellege szerint lehet:

• húslúd,
• pecsenyelúd,
• toll-lúd,
• májalapanyag stb. 

Kacsa

A kacsa a kifejlett, ivarérett állatot jelöli.

A tőkés récétől származó faj egyedeit közönséges vagy házikacsának, illetve egyszerűen kacsának, ritkábban récének nevezzük. A vadon élő pézsmaréce háziasított formáját pézsmakacsának vagy pézsmarécének hívjuk. A mulard vagy mulardkacsa olyan fajhibrid, amely a tojó házikacsa és a gácsér pézsmaréce keresztezéséből származik. A megnevezés francia, magyar megfelelője nem született (az öszvérhez hasonló előállítása miatt az öszvérkacsa lehetne).

A kacsa elnevezés - kiegészítő jelző nélkül - általában a közönséges vagy házikacsára vonatkozik. A Cairina moschata eltérő fajba tartozását a kacsa szó szinonimájával, a récével célszerű érzékeltetni. Magyarországon a pézsmarécét - a faj francia eredetére utalva - általánosan barbari kacsának is nevezik, amit csak azért helyteleníthetünk, mert számos szép magyar elnevezését ismerjük (néma kacsa, török kacsa, szemölcsös kacsa, repülő kacsa stb.). A nőivarú kacsát tojónak, a hímivarút gácsérnak hívjuk.

Naposkacsa a kelés után megszáradt, 48 óránál nem idősebb, még nem etetett állat. Szabványban előírt minimális testtömege 40 g.

Kiskacsa vagy előnevelt kacsa a nevelésre kihelyezett, általában 3 hetes kacsa.

Pecsenyekacsa a fiatal, első tollában lévő, sütésre alkalmas kacsa. Tollazata fehér, vágási életkora 45 50 nap, kívánatos testtömege - a piaci igényektől függően - 2,2 3,5 kg között mozog. A pecsenye-pézsmaréce tojók általában 9 10 hetes korban 2,4 2,7 kg os, míg a gá-csérok 12 hetesen 4,5 4,8 kg élőtömeggel vághatók. A pecsenye-mulardkacsa 10 és 13 hetes kor között vágóérett, élőtömege ekkor 3,5 4,4 kg (életkor és ivar szerinti eltérésekkel).

Növendékkacsa a nyolchetes kort meghaladó, az első vedlést megkezdő állat. A továbbtenyésztésre szánt ún. törzspótlás vagy tenyészutánpótlás kacsákat értjük az elnevezés alatt.

Törzskacsa vagy tenyészkacsa a továbbtenyésztésre kiválasztott madár, csoportjuk a törzsállományt alkotja.

Hízott kacsa a töméssel hizlalt - ma már többnyire májhasznú - madár. Az erre a célra nevelt állatot májalapanyag , tömőalapanyag vagy soványkacsa névvel illetjük.

Pulyka

Cornelia de Ryck , Baromfiudvar Szépmûvészeti Múzeum

Napospipe (vagy napospulyka): napospipének nevezzük a leszedéstől számított 48 óránál fiatalabb, teljesen felszáradt, zárt köldökű, ép, jól fejlett, élénk mozgású, láthatóan egészséges, felszívódott szikzacskójú, még nem etetett és nem itatott pulykát.

Kispulyka: ivartól függetlenül a két napnál idősebb pulykákat nevezzük így, általában 3 hetes korukig, azaz addig, amíg a fiatal pulykák az első vedlésen az ún. szűzvedlésen át nem esnek.

Növendék pulyka: megkülönböztetünk tenyésznövendéket és pecsenyenövendéket. Tenyésznövendék: a 3 hetes kornál idősebb, tenyészállat előállítás céljára nevelt, de még nem tenyészérett, azaz 28 hétnél fiatalabb pulyka. A hímivarút növendék kakasnak, a nőivarút növendék tojónak vagy jércének nevezzük.

Pecsenyenövendék: azt a növendék pulykát tekintjük annak, amelyiket vágás céljára nevelnek, 3 hétnél idősebb, de még nem vágóérett.

Brojlerpulyka (vagy pecsenyepulyka): nemre való tekintet nélkül vágás céljára nevelt, intenzív körülmények között 12-16 hetes korig hizlalt és vágásra érett, 2,5-6,5 kg vágott testtömegű, szélesmellű, fehér tollazatú hibridpulyka. Lába sima pikkelyű, mellcsontja és a mellcsont nyúlványa hajlékony, a hímivarú egyedek sarkantyúi fejletlenek, mellhúsa telt, henger alakú, mellcsonti taréja a két mellizom fél között barázdát képez. A feldolgozást követően többnyire grillfertig, esetleg bratfertig állapotban kerül a kereskedelmi forgalomba. Napjainkban ezt a feldolgozottsági formát gyakran nevezik bébipulykának. A fogyasztói igények utóbbi években tapasztalt változása miatt, a fehér tollszín nem kizárólagos, ami azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állományok hústermelő képessége, a hizlalás ideje és körülményei számottevően mások lennének. Ezzel együtt a természetszerű, ökologikus állattartás termékeinek mind növekvő népszerűsödése ismét életre hívta a színes tollú változatok, hagyományos körülmények közötti – 6-8 hónapig tartó – hizlalási eljárását.

Pulyka: nemre való tekintet nélkül a 28 hétnél idősebb, tehát már tenyészérett, kifejlett egyed, valamint a kiselejtezett tenyészállat. A hímivarú helyes elnevezése kakas egyes vidékeken bak, a nőivarúé tojó. Hibrid előállítás esetén, a tenyésztési fokozatnak megfelelően megkülönböztetünk elit kakast, nagyszülő kakast illetve szülőpár kakast, és hasonlóképpen járunk el a tojó elnevezésében is.

A 80-as évek közepétől a hazai baromfiipar egy új fogalmat honosított meg a pulykahizlalásban, és ez a gigantpulyka. Gigantpulykának nevezzük az olyan hústermelés céljára nevelt és nagy testtömegre hizlalt, szélesmellű, kiváló húsformákat mutató pulykát, amelyikről a feldolgozás alkalmával minimálisan 2,5 kg csont és bőr nélküli mellhús (mellfilé) nyerhető. Ennek eléréséhez legalább 10 kg-os élőtömeg szükséges. Tekintettel arra, hogy a nagytestű típusba tartozó hibridek nőivarú egyedei is ma már képesek ekkora élőtömeg elérésére, az ivar figyelembevételével megkülönböztetünk tojógigantot illetve gigant kakast. Mivel a gigant kifejezés a pulykahizlalás egy speciális termékét jelöli, helytelen a nagy testű típus megnevezésére szinonimaként használni. Ez azon egyszerű oknál fogva is indokolt, mert a feldolgozhatóság szempontjából gigantnak tekintett kakas a középnehéz hibridek hímivarú állományaival is előállítható. A gigantpulyka hizlalás célja tehát, hogy a baromfiipar számára darabolásra és tovább feldolgozásra alkalmas alapanyagot állítson elő.

Gyöngytyúk

• - naposgyöngyös 0-72 órás korig
• - gyöngyöscsibe 4-42 napos korig
• - növendék 6 hetes kortól ivarérésig
• - tenyészgyöngyös tenyészérést (30-32 hét) követően
• - gyöngyös kakas hímivar
• - gyöngyös tojó nőivar
• - pecsenyegyöngyös 12-14 hétig hizlalt 1,2-1,4 kg tömegű vágóállat.

Amikor tehát vásárolni vagy eladni szeretnénk, célszerű a helyes elnevezéseket használni, így mindenki ugyanarra fog gondolni. Háziállataink bemutatásakor is érdemes a megfelelő néven nevezni őket.

Ezen jószágok egy részét (a tenyészállatok és a tojóállomány kivételével) azért tartják, hogy amikor a kellő kort és súlyt elérték, akkor levágják őket vagy levágásra értékesítsék őket.

Értékesíteni többféleképpen lehet. Lehet élőállatként, lehet levágott állatként, tisztítva. A tisztított állat is lehet kibelezett és nem kibelezett. A kibelezett lehet egész vagy darabolt áru. Amikor keresünk vagy eladunk, ezek is nagyon fontos információk.

Ha nem élő állatként kerülnek a piacra, akkor levágott vagy vágott állatoknak minősülnek. Ne használjuk sem a halott , sem a dög kifejezést rájuk. A halott az élettelen emberi tetemet jelent. A dög jelentése valamikor valami járványféle , betegségféle lehetett, ami miatt az állatok kimúltak. Igaz, hogy élettelen tetem, állati hulla, de élelemre nem használjuk ezeket a kifejezéseket. Az ember által levágott állat egyszerűen vágott állat, vagy amit vágásra szánunk, az vágóállat, mint fentebb olvasható,  és pecsenye vagy hízott jelzőkkel illetjük őket.

Virágné Fejes Éva

2018. november 05.