Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: monília. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: monília. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. február 9., szombat

Februárban indul a kertészkedés


Februárban már elkezdhetjük a munkálatokat a kiskertben. Metszhetünk, sőt dugványozhatunk és magokat is ültethetünk. 
Metszés
Kép forrása: Kolozsvári rádió

Február 10-e után a gyümölcsösben folytassuk a fatisztogatási munkákat a kártevők és kórokozók jól látható, áttelelő alakjainak megsemmisítésével. Vágjuk le a galagonya pille kis hernyóit tartalmazó 2-3 összeszáradt levélből álló kis hernyófészkeket, és az aranyfarú pille telelő hernyói által készített nagy hernyófészkeket. Távolítsuk el azokat a vesszőket is, amelyeken a gyűrűspille gyűrű alakban elhelyezett tojáscsomóit találjuk. Keressük meg a fák törzsén és vastagabb ágain a gyapjaspille taplóra emlékeztető tojáscsomóit. Éles késsel szedjük le, vagy itassuk át petróleummal, terpentinnel, hogy a tojásban lévő lárvák elpusztuljanak. Fontos a monília áttelelését szolgáló, a fákon maradt, összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsök, gyümölcsmúmiák leszedése. A meggy és kajszifák kezelésekor a fán maradt száraz virágokat is szedjük le, mert ezek is a monília kórokozójának áttelelési helyei. A leszedett, levágott fertőzött részeket égessük el. 

Mivel fagymentes idő van, elkezdhetjük a lombhullatós sövények metszését is. Ha hidegben metszünk, vigyázzunk, mert az ágak ilyenkor még fagyosak, törékenyek. Néhány díszcserjét, mint a fagyalt, a gyertyánt, vagyis a sövénynek ültetett cserjéket alakítsuk, idomítsuk. Ha alulról felritkultak, erősebb visszavágással ifjítsunk. Általában a növény felső kétharmadát el kell távolítani. A korán, tavasszal, vesszőkön virágzó díszcserjéket ilyenkor ne háborgassuk. 

A hónap közepén mindenképpen vessük el a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot palántanevelő ládikákba. Kezdhetjük a nyári fogyasztásra szánt zeller vetését is. Szintén elvethetjük az első adag spenótunkat 20-23 cm sortávra. 

Ha még nem tettük, vessük a petrezselymet, rá tudunk menni a talajra. Korai termesztésre a korai cukor, téli tárolásra a hosszú és félhosszú fajtákat.  Vetését 25 cm-es sortávolságra és nedves talajon 1-2 cm mélyre végezzük. Ne feledkezzünk el a sorjelző növényekről sem. Saláta, retek jó erre a célra. Jó ha tudjuk, hogy a petrezselyem nagyon nehezen csirázik, ezért tanácsolják, hogy mielőtt elvetnénk, öntsünk forró vizet a magokra. Ezzel meggyorsíthatjuk a kelését. 

Földbe kerülhetnek a korai káposztafélék magvai is Még egy ősi praktika. a káposztafélék ellenállóképességének fokozására. A magokat ne vessük tápanyagdús talajba, sőt ellenkezőleg, legyen a talaj sovány, a hely szélnek kitett, napos. Így erős, zömök palántákat kapunk. Kiültetéskor már a nekik megfelelő talajba és körülmények közé kerüljenek.  
Földbe kerülhet a fejes saláta és tépősaláta. A salátáknak nem fontos külön ágyást készítenünk, mert ha sorjelző növényként vetjük őket, nem foglalnak külön helyet.  

A hónap második felében, ha feltöltjük a birs és mogyoróbokrok tövét 50 cm vastagon porhanyós földdel, akkor a bokrok új hajtásokat fejlesztenek, amelyeket aztán ősszel le tudunk választani az anyatőről. 

Lóbabunkat gyakran ellepi a fekete tetű. Megelőzhetjük, ha kicselezzük őket. Február közepétől cserépbe vetjük és szobában, melegágyban, üvegházban előneveljük, majd márciusban kiültetjük. Így mire a tetűinvázió kezdetét veszi, addigra a lóbabunk leterem.
Fotó: Virágné Fejes Éva
A gyümölcstermő bokrok télvégi ápolásakor ne hanyagoljuk el a növényvédelmi teendőket. A málnabokrokról okvetlenül vágjuk ki a didimellás, és az elzinoés vesszőfoltossággal fertőzött vesszőket, valamint a málna-gubacsszúnyog és a málna-karcsúdíszbogár által károsított, megvastagodott, gubacsos részeket. A ribiszke- és köszmétebokrokról a kaliforniai pajzstetű lárváival rétegesen borított és a lisztharmattal fertőzött vesszőrészeket kell kivágnunk és minél előbb elégetnünk.
Hasonló a kártétele a gubacsszúnyognak is, de az kisebb gubacsot képez, a vessző kevésbé gyengül meg tőle.
Kép forrása: Agronapló szakfolyóirat
Minél előbb csípjük vissza a málna termővesszőinek végeit, mert a későbbi metszéshez képest legalább 20 %-al több termésre számíthatunk.
Bal oldalt a fiatal egyéves hajtások, jobb oldalt pedig a kétéves letermett vesszők. A különbség magáért beszél.
Kép forrása: Kertember-kertészkedj blog

A málna helyes metszéséről itt olvashattok bővebben. 

A hónap utolsó hetében is vethetjük még a szabadföldi, korai ültetésű paradicsomot. 
Az egyes paradicsomfajtákról itt írtunk már. 

Megkezdhetjük a borsó vetését is 40 cm sortávra 8-10 cm mélyre.
Fotó: Virágné Fejes Éva
Borsófajták kiválasztásához és felhasználhatóságukról is írtunk már. Itt olvashatjátok. 

A középkorai termesztésre most vessük a karfiolt, a rövid tenyészidejű és középérésű fajtákat.

Ha ősszel nem duggattunk, most feltétlenül kerüljön a földbe a tavaszi fokhagyma 25 cm sor- 10 cm tőtávolságra. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elduggatott fokhagymagerezdek egyszer csak a felszínen kötnek ki. Mindezt a giliszták aktív munkájának köszönhetjük. Ez ellen is tudtak eleink praktikát. Duggatás előtt hagymahéjat sekélyen gereblyézzünk a talajba. Így a giliszták a hagymahéjjal lesznek elfoglalva. Azt is mondták, hogy a dughagymát duggatás előtt alaposan áztassunk be esővízbe. Így gyorsabb lesz a gyökérképződése a megduzzadt hagymácskáknak. 
A fokhagymatermesztésről írt cikkünket itt találjátok. 

Ha az időjárás kedvező, vethetjük a sárgarépát és a paszternákot is. Sorjelző növényekről itt se feledkezzünk meg.
Sorjelző növények : saláta és retek
Fotó: Virágné Fejes Éva
Szaporítóedényekbe kerülnek a paprika magjai is. 

Február utolsó napján megkezdhetjük a metszést a gyümölcsösben. Folyik a koronák ritkítása, a befelé törő, a túl sűrűn párosan álló vesszőket, gallyakat, és kisebb ágakat metszőollóval, a nagyobbakat fűrésszel vágjuk le. A sebfelületek kezeléséről ne feledkezzünk meg. 

A gyümölcsfák metszéséhez egy remek összeállítást találtok itt. A további tanácsokat a lap alján találjátok. 

A csonthéjas gyümölcsfákon, mint őszibarack, mandula, gyakori a mézgafolyás. A gyantaszerű mézgát szedjük le, az alatt lévő szöveteket éles késsel tisztítsuk meg, majd kezeljük le a sebeket sebkezelő készítménnyel, illetve fémmentes olajfestékkel. A sűrű ribiszke-és köszmétebokrokat is ritkítsuk ki. 

A ribiszkét és köszmétét tőosztással most szaporíthatjuk is. Ássuk ki a bokrokat és éles baltával 3-4 részre vágjuk fel a tövet úgy, hogy mindegyik növényen legalább 2 fiatal , egészséges vessző maradjon. Ezeket állandó helyükre ültessük a megszokott módon. 

A lemetszett egészséges gallyakat ne dobjuk el. Használjuk természetes védőernyőnek a friss vetések takarására. Később, ha a védendő növénykéink megerősödtek, akkor eltávolítjuk a gallyakat, de épp itt az ideje, hogy a borsó mellé felhasználjuk támasztéknak. A madarak az elvetett borsósorokban nagy károkat tudnak okozni. Azt mondja nagyapánk, hogy keverjünk a magok közé fehérürömport és a sorok tetejére is szórjunk belőle. Riasztja a madarakat, de az egerek, pockok sem szeretik. A port mi is elkészíthetjük. 

Nagyapáink azt tartották, hogy a vetőmagvakat fürdetni kell vetés előtt. Tudvalevő, hogy a kamillának fertőtlenítő hatása van. Kihűlt kamillateába 20 percre áztassuk be a vetni kívánt magokat. A fürdő után azonnal vetni kell. 

Régi trükkel javíthatjuk vetőmagvaink csírázóképességét. A nem megfelelően tárolt magok, így a melegen tartottak, amelyek ráadásul még öregek is, egy vékony olajréteget izzadnak ki magukból, ami gátolja a csirázást. Ezért áztatás előtt homokkal vagy földdel alaposan dörzsöljük át, így eltávolítjuk a vékony olajfilmet, és a magok fel tudják venni a szükséges nedvességet. Túl öreg maggal ne kísérletezzünk. 

S hogyan tudunk májusban saját termesztésű újkrumplit enni. A már karácsonykor csirázásnak indult korai burgonyagumókat ültessük el 20-25 cm-es cserépbe, tápdús talajba. A cserepeket tegyük védett, fagymentes helyre, ahol a növénykék lassan fejlődni kezdenek. Amikor elkészül a melegágyunk, oda helyezzük a cserepeket. A burgonyáink ekkor rohamos fejlődésnek indulnak. Cserepenként csak egy szálat hagyjunk meg, és gyakran szellőztessünk a melegágyban. Így májusra petrezselymes újkrumplival lephetjük meg családunkat. 

A gumókat zsákba is belehelyezhetjük, csak az alját ne felejtsük el kilyuggatni, hogy a fölösleges víz el tudjon távozni. Ha már fagymentessé válik az idő, akkor kikerülhet a kertbe is, olyan helyre, ahol nem vetünk, nem ültetünk. Nálam a fák alá szokott kerülni.
Forrás: Minden napra egy tanács kertbarátoknak , Inter M.D.,
Pamela Donald: 501 kerti tipp, Tevan Kiadó, 1996.
Susanne Bruns: Amit nagyapáink még tudtak, 1-2-3, Falukönyv-Cicero Kiadó,

Virágné Fejes Éva



2018. június 7., csütörtök

Moníliás a gyümölcsfám


Mi az a monília?


Egyre többeket érint ez növényi betegség. Csonthéjasokra jellemző, mely leggyakrabban a meggyet és a kajszibarackot támadja meg. A termésrothadás minden csonthéjasfajt sújt. Még a rózsafélék családjába tartozó egyéb fás növények is megfertőződhetnek. Valamennyi csonthéjas fajtái között jelentős különbségek vannak a betegség iránti fogékonyság tekintetében. A gomba micélium formájában telel át a fertőzött növényi részek (gyümölcsmúmiák, fás részek) szöveteiben. A virágok a sarjhajtások, a gallyak és a termések is fertőződnek.


A moníliát gombák okozzák. Közülük 2006-ig csak két jelentős termésveszteségeket okozó faj volt jelen Magyarországon (Monilina laxa és Monilinia fructigena), de már már háromról kell szót ejtenünk, ugyanis csatlakozott hozzájuk a Monilinia fructicola is, mely import őszibarackkal került be az országba. Utóbbi fajt a gyümölcsfákon tapasztalható tünetek alapján nehéz elkülöníteni.




Nagyvonalakban úgy jellemezhetjük őket, hogy a M. fructigena elsősorban a gyümölcsökön idéz elő tüneteket, ahol sérüléseken keresztül fertőz, mint sebparazita. Tünete jól felismerhető, ugyanis a seb körül koncentrikus körökben drappszínű, okkersárga színű penészpárnácskák láthatóak. A rothadó gyümölcs vagy lehullik, vagy összeaszalódik, mumifikálódik és a fán marad. Gazdanövényei a csonthéjasok és az almatermésűek. 
Kép forrása: http://www.biokultura.org/hu/okokertitanacsok/14-okokerti-tanacsok/847-vedekezes-monilia-fertozes-ellen-az-okologiai-meggy-es-cseresznyetermesztesben
A M. laxa tavasszal virágzáskor, ill. terméskötődéskor a hajtásokat támadja meg. A virágok a fertőzést követően megbarnulnak, a hajtások lankadnak, majd hirtelen hervadnak és elszáradnak, de a száraz levelek nem hullnak le. Ez a kórokozó is sebparazita, így sérüléseken keresztül a gyümölcsöket is megtámadja, barna színű rothadást idézve elő, mely körül elszórtan szürke, lapos penészfoltok (konídiumok) láthatóak. A fertőzött gyümölcsök később mumifikálódnak és ugyancsak a fán maradnak. Gazdanövényei a csonthéjasok (meggy, kajszi, cseresznye, szilva, őszibarack).
Kép forrása: http://www.biokultura.org/hu/okokertitanacsok/14-okokerti-tanacsok/847-vedekezes-monilia-fertozes-ellen-az-okologiai-meggy-es-cseresznyetermesztesben


A M. fructicola pedig az előző két fajhoz képest lényegesen agresszívebb kórokozó és nagy veszélyt jelent a csonthéjasokra virág- és hajtáspusztulás, valamint gyümölcsrothadás formájában egyaránt. Szinte minden termesztett gyümölcsfajt megfertőzhet (őszibarack, nektarin, szilva, cseresznye, meggy, kajszi, mandula, alma, körte, birsalma, naspolya).
Kép forrása: http://www.biokultura.org/hu/okokertitanacsok/14-okokerti-tanacsok/847-vedekezes-monilia-fertozes-ellen-az-okologiai-meggy-es-cseresznyetermesztesben

Honnan ismerjük fel a moníliás fertőzést?

Kép forrása: Marcsi Szabóné Bérczi Vidéken újrakezdők csoport


A betegség a virágzás idején szembetűnő A fagy által megkímélt virágok legyengültek, a monília spórák viszont, kedvezőbb helyzetbe kerülve bejutottnak a magházba és elpusztítják azokat. A virágok és a fiatal termések megbarnulnak és elszáradnak.

A virágok elsősorban hűvös és nedves időben fertőződnek. Fontos, hogy a hőmérséklet 12 C alá süllyedjen. A fertőzés elsősorban a nedves felületeken támad, de magas páratartalom esetén is (85% fölött) bekövetkezhet.

A termések is elsősorban nedves időjárás idején fertőződnek. Ez esetben azonban az optimális hőmérsékleti értékek magasabbak: 20-24 C.



 
Kép forrása: Attila Gannai Vidéken újrakezdők csoport


A levelek illetve a sarjhajtások elfonnyadnak, és a megtámadott gyallyakkal együtt elszáradnak. A fertőzött helyeken gyakran indul be a mézgafolyás. A gallyak gyakran közvetlenül is fertőződnek, elsősorban valamilyen sérülés esetén. A sérült helyek fonnyadnak és elszáradnak.


Kép forrása: Bodis Anita Vidéken újrakezdők csoport


Kép forrása: Gál Bálint Vidéken újrakezdők csoport


Kép forrása: Emília Galgóci Vidéken újrakedők csoport


A termések rendszerint érés idején fertőződnek. A terméseken először puha, barnuló foltok keletkeznek, amelyek gyorsan szétterjednek, és az egész termést elborítják. Kedvező körülmények között a fertőzött részeken konídiumtartókat és konídiumokat figyelhetünk meg.


Hogyan védekezhetünk ellene?


A monília elleni védekezés az egyik legnehezebb feladat, de nem reménytelen. Az okos gyümölcstermesztő növényvédelme főleg a megelőzésen alapul.


A nyugalmi időszakban végzett metszés során maradéktalanul távolítsuk el az előző évről fán maradt gyümölcsmúmiákat és a moníliával fertőzött ágrészeket (10 cm-es egészséges résszel együtt), amik a rajtuk lévő száraz virág- és levélmaradványokról jól felismerhetőek. A levágott növényi részeket hordjuk el a fák környékéről és semmisítsük meg, égessük el azokat. A sűrű lombozat is oka lehet a nagyfokú fertőzésnek, ezért törekedjünk a szellős lombkorona kialakítására.


Még rügypattanás előtt végezzünk alapos lemosó permetezést réz tartalmú készítménnyel, mely lehet rézszulfát (pl. cuproxat FW), réz-hidroxid (pl. Kocide 2000), vagy kalcium-poliszulfid (pl. Tiosol mészkénlé 8-10 %-os töménységben). A rézzel vagy kalcium-poliszulfiddal (Tiosol, de ekkor már csak 3-5 %-os dózissal) való kezelést rügypattanás állapotban meg lehet ismételni. 

Monília fertőzésre fehérbimbós állapottól kezdve, virágzáson - terméskötődésen át egészen betakarításig számíthatunk. A legnagyobb fertőzés akkor jelentkezik, amikor virágzás ideje alatt párás, nedves az idő.

Érdemes már fehérbimbós állapotban permetezni, az ekkor kijuttatott alacsony (egyharmad, egynegyed) dózisú réz-hidroxid tartalmú készítmények az ökotermesztők tapasztalatai szerint még elfogadható hatékonyságúak és fitotoxicitásuk sem jelentős (dr. Holb Imre, 2005).

A monília kórokozói ellen ugyan a réz készítmények a leghatékonyabbak, de ezek virágzásban perzselnek, így az ökológiai termesztők számára marad az elemi kén (0,2-0,4 /-os töménységben) alkalmazása. 
Az első kezelést a virágok 10 %-os, a második kezelést a virágok 50 %-os kinyílásakor, a harmadik kezelést pedig teljes virágzásban kell elvégezni.

Sziromhullást követően továbbra is permetezhetünk elemi kénnel, valamint a korábban említett alacsony dózisú rézzel, gyümölcsnövekedés során pedig csökken a növények réz érzékenysége, így ha nedves, párás az idő, akkor akár hetente is szükségessé válhat a permetezés május végéig. Ezt követően már csak abban az esetben indokolt a rezes kezelés, ha jégeső érte a fákat, mert a sebzéseken át hamar megfertőződnek a termések. 

Az említett kezeléseken kívül még az állati kártevők elleni védekezés is nagyon fontos, mert az általuk okozott sebzések ugyancsak utat nyitnak ezeknek a sebparazita gombáknak. -ez a meggy és cseresznye setében elsősorban a cseresznyelegyet jelenti, szilvánál, kajszi- és őszibaracknál pedig a gyümölcsmolyokat.

Emellett a gyümölcsfákat "folyamatos" növénykondícionálással lehet felkészíteni a kórokozók támadására, mert egy erős, jó kondícióban lévő növény kevésbé fogékony a betegségekre. Ezt a vegetáció során több alkalommal is elvégezhetjük. 

Forrás: 

Védekezés monília fertőzés ellen az ökológiai meggy- és cseresznyetermesztésben

Melyek a monília tünetei? Hogyan védekezzünk ellene?






Virágné Fejes Éva 2018. június 7.