Április van, már jól felmelegedett az idő. Ilyenkor előfordul, hogy megelevenedik a padlás, a nálunk lakó pelék felélednek téli álmukból.
A pelék ránk nézve ártatlan kis jószágok.
Európában négy pelenem képviselteti magát egy-egy fajjal:
nagy pele (Glis glis)
mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)
kerti pele (Eliomys guernicus)
erdei pele (Dryomys nitedula)
Nem kell őket bántani, semmi kárt nem tesznek a lakásban. Tavasztól őszig élénkek , télen téli álmot alszanak. A kerti pele és a nagypele is szívesen tölti a telet melegebb helyeken, vagyis beköltöznek a padlásokra.
Kerti pele (Eliomys quercinus):
A kerti pele tápláléka nagyobb rovarok (szöcskék, sáskák, bogarak), kis madarak tojásai és fiókái, csigák, fiatal egerek, de bogyókat, gyümölcsöket és diót is fogyaszt. Vagyis ennek a kis állatnak is megvan a haszna. Legalább egerek nem lesznek a padláson.
A párosodási ideje áprilistól júniusig tart, a nőstények hangos, sivító hangokkal jelzik párzási készségüket. A vemhességi idő 23 napig tart, ennek végén 3-6, néha 7 kölyök születik. Születésükkor vakok és csupaszok. A szemük a 18. napon nyílik ki, és kereken egy hónapig szopnak. Jó két hónaposan lesznek önállóak. Ezen időszak alatt nem csináluk velük semmit sem (TILOS!), közlekedési útvonalaikat nem zárjuk el, az anyát nem csapdázzuk és helyezzük el a lakhelyünktől távol.
Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
„Valósággal kéjjel eszik, s az egerekre és madarakra gyilkos vággyal rohan rá. Egy éjtszaka megevett 27 cserebogarat és 2 nagy házi egeret, egy másikon 98 cserebogarat, egy fürj fejét és beleit, ismét más alkalommal 101 cserebogarat és nappal rá egy órán belül egy nagy gyíkot. Ha lárvákhoz, hernyókhoz, bábokhoz, lepkékhez, cserebogárhoz és más effélékhez jut, akkor melegvérű állatokból eredő táplálékhoz hozzá sem nyúl.” Ezen az alapon azt kell tartanunk, hogy a kerti pele mint rovarpusztító inkább hasznos az erdőgazdaságra, mintsem káros. /Brehm: Az állatok világa /
Nagy pele /Glis glis (Linnaeus, 1766), Myoxus glis (Linnaeus, 1766) /:
A nagy pelék különösen ősszel esznek sok zsírban gazdag eleséget. Különösen kedvelik a bükk- és a tölgymakkot, a mogyorót, a csipkebogyót, kökényt, de más, nagy olajtartalmú magvakat is szívesen fogyasztanak. A nyár elején és derekán sok növényi táplálékot, rügyet, kérget esznek. Rovarokat és madárfiókákat csak elvétve fogyasztanak.
"Amennyiben már beköltöztek a padlásunkra, próbáljuk megfogni, és minél messzebb vinni őket. A befogás legegyszerűbb, de hatékony módszere, ha egy kitámasztott cserép alá gyümölcsdarabot teszünk csalinak. A cserép alatt rekedt állatot ajánlott kesztyűvel megfogni, mert kis mérete ellenére nagyon harapós jószágról van szó, és komoly sérüléseket okozhat." Ha megfogtuk, a lakásunktól távol engedjük el.
Fontos megjegyezni, hogy a szaporodás időszaka júniustól augusztusig tart. A vemhesség 30-32 napja után a nőstény egyszer egy évben 2-9 kicsit fial, akik csupaszon és vakon születnek és 7 hétig szopnak.
Ezen idő alatt nem zavargásszuk és nem is fogjuk meg őket élvefogó csapdákkal, sem nem ilyenkor tömjük be a lyukakat, ahol közlekedni tudnak, valamint a ház körüli fákat sem ilyenkor nyessük vissza. Az anyának táplálék után kell mennie és a kicsiket is szoptatni kell!
"A padlásunktól tartósan úgy tarthatjuk távol őket, ha a tetőre hajló lombos ágakat - amin könnyen a padlástérbe juthatnak - visszavágjuk. A nagy pelék ugyanis csak takarásban, vagyis sűrű lombozatú ágakon közlekednek. Életük nagy részét a fa lombkoronaszintjén és a bokrokban töltik, szinte soha nem merészkednek le a földre táplálékért. "
Védett faj, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
