Sok szó esik manapság arról, hogy a talajaink kimerültek, szükséges a talaj javítása. Ez alatt mindenki a szervestrágyázást, műtrágyázást és komposzt használatát érti. Azt is gondolják sokan, hogy minél többet juttatunk ki adott területre, annál jobb lesz a talajunk.
Azt azonban kevesen tudják, hogy a kijuttatásnak is vannak korlátai, úgy mint mennyiségi és időbeli korlátozások.
 |
| Kép forrása: http://okovolgy.hu/szerves-tragya-megerkezett-a-kincs/ |
Trágya kijuttatásának engedélyezett időpontja
A nitrátérzékeny területeken, a felszín alatti vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében, minden év október 31. és február 15. között téli trágyázási tilalom érvényes (kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ami már február 1-től engedélyezett). A tilalom nem csak a szerves- és műtrágyákra vonatkozik, hanem minden nitrogéntartalmú anyagra, így a komposztokra és egyéb termésnövelő anyagokra is. A tilalmi időszak lejártát követően továbbra is figyelni kell arra, hogy a tilalmi határidőn túl is tilos a trágya ki juttatása akkor, ha a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott, vízzel telített, valamint az összefüggő hótakaróval borított. Az ilyen területeken nem engedélyezett az ideiglenes trágyakazal létesítése, fenntartása sem.
A kapcsolódó jogszabályok:
- 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet - vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
- 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet - a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
- Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) 1 - vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelméről 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet
- 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet - a felszín alatti vizek védelméről
Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya (valamint ammónium- és nitrát-tartalmú műtrágya) betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben újabb kultúra nem kerül. Ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül még a területre, a fenti anyagok kijuttathatók, de a trágyázás és a vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap).
Az istállótrágya kijuttatásának jellemző ideje augusztus-november. Tavasszal az istállótrágya kijuttatás csak homoktalajon történhet. Szerves trágyát elsősorban a szervestrágya-igényes növények alá kell kiszórni, melyek azt legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül elsősorban a cukorrépa, a kukorica, az egynyári takarmánynövények és a repce tartozik ide. A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talajba egyenletesen be kell dolgozni.
Szerves trágyával a mezőgazdasági területre évente 170 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget juttathatunk ki. Ebbe bele tartozik a legeltetett állatok által elhullajtott trágya, a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiség is.
Továbbá fontos, hogy a tilalmi határidőn túl is tilos a trágyázás a fagyott, vízzel telített, hótakaróval borított talajokon, és ezekben az esetekben nem engedélyezett az ideiglenes trágyakazal létesítése, fenntartása sem. Állattartók esetében érdemes odafigyelni, hogy a téli hónapokban legyen elegendő trágyabefogadó kapacitás. Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya éves szinten nem haladja meg a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiségét, úgy a téli legeltetés megengedett.
Nitrátérzékeny területek
2013-ban a nitrátérzékeny területekre vonatkozó négy éves felülvizsgálatot követően jelentős, 23,1%-os területi bővítésre került sor, ezáltal 2013. szeptember 1-től Magyarország területének több mint 69%-a nitrátérzékeny besorolásba került.
(*A nitrátérzékenységre vonatkozó naprakész információ az alábbi elérési útvonalon található lekérdezés segítségével kérhető le: http://mepar.hu → az oldal felső menüsorában „MePAR böngésző” menüpont → keresőmezőben megadható a helyrajzi szám, blokkazonosító, vagy koordináta)
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelméről szóló jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (JFGK 1) szabályainak betartása azért is különösen fontos, mert részét képezi a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerének is.
A jogszabályhely értelmében nitrátérzékeny területek:
A geológiai, talajtani adottságaik és a vizeik magas nitrát tartalma miatt minősülnek nitrátérzékenynek*, a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) szerinti fizikai blokkok szintjén közzétett, a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. sz. mellékletében szereplő blokkok;
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe
A külön jogszabály szerinti nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez kapcsolódó siló- és trágyatárolók területe, valamint a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe.
A felszín alatti vizek esetében a legjelentősebb problémák a karsztvidékek térségében jelentkezhetnek, amelyek ezért a kiemelten nitrát-érzékeny területekhez kerültek besorolásra. Ezeknél az fordulhat elő, hogy a kijuttatott hígtrágya közvetlenül, jelentős mennyiségben bejut a felszín alatti – gyakran ivóvíz bázist képező – vizekbe.
Adatszolgáltatási kötelezettség
Ne feledkezzenek meg az adatszolgáltatási kötelezettségről sem, ugyanis ezt minden nitrátérzékeny területen gazdálkodónak, továbbá az ország teljes területén háztartási igényt meghaladóan állatot tartóknak (*) 2018. január 1-től 2018. március 31-ig meg kell tennie. A NAK javasolja nitrátérzékeny területeik áttekintését „a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1 sz. melléklete”, illetve a naprakész MEPAR weboldal alapján, a szankcionálást eredményező trágyakijuttatás elkerülése érdekében.
(*vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg meghaladja)
Számosállat
Számosállat az állatállomány nagyságát összefoglalóan kifejező egyenértékszám. A különféle állatfajok eltérő korú és ivarú állatainak összeadására szolgál.
A számosállat 500 kg élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent.
Tapasztalati átszámítási kulcsszáma átlagos összetételű állomány esetén a következő:
1 db szarvasmarha
|
0,8 számosállat
|
1 db sertés
|
0,114 számosállat
|
1 db juh
|
0,0714 számosállat
|
1 db ló
|
0,8 számosállat
|
1 db tyúk
|
0,004 számosállat
|
1 db liba
|
0,007 számosállat
|
1 db kacsa
|
0,004 számosállat
|
1 db pulyka
|
0,013 számosállat
|
1 db egyéb baromfi
(liba, kacsa, pulyka, gyöngyös) |
0,008 számosállat
|
A fenti előírások a felszíni és felszín alatti vizek nitrát-szennyezésének meggátlását, ill. minimalizálását szolgálják.
Még mindig megkérdezhetik páran, miért is kell ezt szabályozni és miért nem mindenki úgy, és akkor csinálja, amikor ráér vagy kedve tartja.
Az alábbi példákon keresztül talán érthető lesz mindenki számára.
„A növényeknek aminosav és fehérje építésükhöz nélkülözhetetlen a nitrát. …
A növény vízzel veszi fel a nitrátot és a levélben nitrogén tartalmú vegyületekké alakítja. Ebben a folyamatban növényi enzimek játszanak szerepet, amelyek tevékenysége erősen a fénytől függ. A fel nem dolgozott nitrátot a növény meghagyja, nem tudja kiválasztani. A sok nitrát kevés fényben felhalmozódáshoz vezet a répatestben … .
A nitrátok előanyagainak, a karcinogén hatású nitrozaminoknak a felhalmozódása a növényekben –egyebek között– a nitrogént tartalmazó kemikáliák, főleg a műtrágyák helytelen alkalmazásának következménye.
A sárgarépa közepesen hajlamos a nitrát-felhalmozódásra … .
Azaz 500-1000 mg / kg az átlagos nitrát tartalma. Mivel azonban jelentős mennyiségben bébiételként kerül felhasználásra, ezért nitráttartalma igen kritikus. A növények nitráttartalmát több tényező együttes hatása alakítja ki, a talaj ásványi anyagainak aránya, a vízellátás, az éghajlat, a fajta, a gyomirtók alkalmazása, a nitrogénműtrágyázás … .
A nitrátok önmagukban nem toxikusak, de ha nem ürülnek ki normális gyorsasággal a szervezetből, akkor nitritté alakulhatnak. A nitritek pedig erős mérgek, s különösen veszélyesek a 6 hónapnál fiatalabb csecsemők esetében, ahol methemoglobinémiát okoznak. „**
Magyarországon évente mintegy tíz „kék csecsemő” szindrómás megbetegedés fordul elő. Különösen az őszi-téli, kora tavaszi időszakában előfordul, hogy súlyos, cianotikus tünetekkel járó nitrát mérgezéssel, életveszélyes állapotban kórházba kerül egy-egy csecsemő.
Csecsemőknél a nitrát mérgezést a házi készítésű sárgarépa püré és a főtt cékla, pontosabban az elkészített cékla és sárgarépa lében a hűtéssel sem megakadályozható, 1-2 napos tárolás alatt feldúsuló nitrát jelenléte okozza. A nitrát mérgezés felnőtteknél nagyon ritka. A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők azért veszélyeztetettek, mert szervezetükben még fejletlen a nitrát lebontó enzim, amely csak három éves korra fejlődik ki teljesen.
A mérgezés következtében a nitrát a vérben lévő haemoglobinhoz kötődik, amely így képtelen ellátni oxigén szállító feladatát, ezért oxigénhiány jön létre. A tünetek jellegzetesek: a kisbaba bőre és szája kékeslila színűvé (cianotikussá) válik, amit légzési nehézség kísér. Súlyosabb esetben, azonnali orvosi beavatkozás nélkül a kórkép fulladásos halállal végződhet.
A nitrát a csecsemők szervezetébe magas nitrát tartalmú (ásott kutas) ivóvíz fogyasztással is bejuthat, ezért van szerepe csecsemők esetében a közüzemi vízellátásnak , mert a vezetékes víz, akárcsak a bébiételek nitrát tartalma szigorúan és rendszeresen ellenőrzött.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a cékla nitrát tartalma nem elhanyagolható, ezért csecsemők számára még frissen készítve sem ajánlott! A nitrát tartalom növekedését a hűtve tárolással nem lehet megakadályozni!
Pár éve minden hírportál beszámolt róla, hogy életveszélyes állapotba került egy kisbaba a piaci céklától. Az őstermelőtől származó cékla bevizsgálásánál kiderült, hogy a megengedett szint négyszerese volt a zöldségben a nitrát és a nitrit mennyisége. Nem csoda, hogy a csecsemő életveszélyes mérgezést szenvedett a céklából készített péptől.
Fontos tehát, hogy minden esetben tartsuk szem előtt a szigorú trágyafelhasználást szabályzó előírásokat, mert azok megszegése súlyos szankciót vonhat maga után és az egészségünkre is komoly hatással lehet.
Minden esetben tájékozódjunk a vetni kíván növény trágyaigényéről. Ne trágyázzuk meg minden évben a kertet teljes terjedelmében! Mindig legyen a kertnek frissen trágyázott, egy éve trágyázott és két éve trágyázott része, és ennek megfelelően vessük, ültessük oda a növényeket!
Érdemes legalább egyszer talajvizsgálatot végeztetni, hogy tisztában legyünk a talajunk állapotával.
Források:
SÁRGARÉPAFAJTÁKNÁL ALKALMAZOTT ELTÉRŐ TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁK
HATÁSA A BELTARTALMI ÉRTÉKEKRE Doktori értekezés (PhD) Némethy Zoltánné, Uzoni
Hanna - SZENT ISTVÁN EGYETEM Kertészettudományi Kar, Budapest 2001- http://phd.lib.uni-corvinus.hu/379/1/uzoni_hanna.pdf?fbclid=IwAR0lV8-jTZtf5mn71BmiBeX56PeyrTfJ1Xlrclc6TgwxuZLJ35HMqcfdM18
**
