Több ismeretátadó cikk is helytelenül használ bizonyos kifejezéseket. Nagyon nem mindegy, hogy a paradicsomot valaki épp elvetette vagy elültette. A gyakorlott kertészkedők ezt jól tudják. Összeállításunkkal a kezdőknek szeretnék segíteni.
Ültetés: Az a tevékenység, amikor egy növényt (palántát) földbe helyezünk a célból, hogy nőjön, erősödjön, teremjen. A palántának megvan minden része, ami egy növénynek kell. Gyökér, szár, levél, esetenként virág és termés is. Ez utóbbit átültetésnek hívjuk. Ültetjük a fákat, bokrokat, virágokat, cserepes növényeket, de a paprika és paradicsom palántáit is.
 |
| Fa ültetése Forrás: Édenkert |
Palántázás során a magról ültetőedényben, melegágyban előnevelt kis növényeket ültetjük végleges helyére, szabadföldbe vagy fóliasátorba, üvegházba. Ezek fiatal palánták, gyökérrel, szárral, levéllel. Palántázzuk a paprikát, paradicsomot, káposztát, padlizsánt, salátát.
Vetés: Amikor a növények magvai földbe kerülnek a célból, hogy belőlük palánta vagy csemete (ha át kell ültetni) vagy növény fejlődjön. A vet maga azt jelenti, hogy a földre dobunk, szórunk valamit. Ugyanezt tesszük vetéskor is. Vannak növények, melyeket a föld felszínére szórunk csak, de általában sekélyebb-mélyebb vetőgödrökbe szórjuk a magokat.
A növények egy részének magvait palántanevelőbe (ablakba cserépbe, ládába) vagy melegágyba vetjük. Azért nem szabadföldbe vetjük, mert hosszú tenyészidejűek és melegigényes növények. Mivel a szabadföldbe vetve nem élnék túl a tavaszi hideget és a fagyokat, így előneveljük őket meleg, világos helyen. Persze lehet szabadföldbe is, csak jóval később, mint cserépbe, de ilyenkor később lesz termésünk is. Előnevelést igényel pl. a paprika és a paradicsom. Ezek fagyérzékeny növények, kifejezetten melegkedvelők. Azért ültetjük csak májusban szabadföldbe a palántákat , hogy a májusi fagyok ne tudjanak kárt tenni bennük. Ugyanígy fagyérzékeny a bab, a tökfélék. Ezeket is úgy szokták elvetni szabadföldbe, hogy május közepe után keljen, akkor a fagy nem árt nekik. Vetünk tehát minden, magról szaporítható növényt.
Vetni lehet sorokba és bokorra, vagy egyenként. Növénye válogatja.
 |
| Vetés pohárba Forrás Édenkert |
 |
| Sorba vetés Forrás kronika.ro |
Vannak növények, amelyeknél nem vetésnek hívják a szaporítóanyag földbe helyezését, pl. hagymaféléket duggatjuk. A kellően megművelt laza talajon kijelöljük a sorok helyét, kis árkokat húzunk és azokba beledugjuk tompább végükkel lefelé a dughagymákat. Duggatás után a hagymácskákat betakarjuk földdel. A fokhagymát igyekezzünk mélyebbre duggatni, mert sekélyen duggatva kinövi magát a föld felszínére.
Itt látszik, hogy mennyire nem mindegy, hogy vetjük a hagymát (mert vannak, melyek magszárat fejlesztenek és magot érlelnek, ezekből állítjuk elő a dughagymát), vagy duggatjuk.
Itt látszik, hogy mennyire nem mindegy, hogy vetjük a hagymát (mert vannak, melyek magszárat fejlesztenek és magot érlelnek, ezekből állítjuk elő a dughagymát), vagy duggatjuk.
 |
| Hagyma duggatása Forrás: kronika.ro |
Pikírozás vagy tűzdelés: A palántanevelőbe (láda, cserép, melegágy) nevelt paprikát, paradicsomot átültetjük. A paradicsomnál az egy valódi leveles állapot után, a paprikánál a 2-4 leveles állapot elérése után pikírozunk tápkockába vagy tejfölös poharakba, kinek mi van. Paradicsomot 1 szálával, paprikát két szálával pikírozzuk, ill. úgy is ültetjük.
 |
| Paradicsom pikírozása Forrás: Édenkert |
A felsorolt növények mellett meg kell említeni a burgonya szaporítását is. Tájegységenként változik, hogy vetik vagy ültetik a krumlit. Ha a logika mentén gondolkodunk, akkor ültetjük, hiszen nem magot, hanem tulajdonképpen egy növényi részt teszünk a földbe, hogy kigyökerezzen, kihajtson és bokrosodjon. Ugyanaz a folyamat játszódik le, mint amikor egy rózsaágat vagy egy virág hajtását vízben vagy földben kigyökereztetünk. Ám szintén a logika mentén a vetés is helyes kifejezés, hiszen ezt is úgy dobjuk a krumplisgödörbe. Így tehát mindkét kifejezést bátran használhatjuk, mindenki ugyanarra a folyamatra fog gondolni.
Vannak növények, amelyeket már ősszel is elvethetünk, remekül áttelelnek és korán termőre fordulnak.
Ügyelni kell, hogy őszi fajtát vessünk, (pl. fokhagyma, mák, borsó). Ezeknek ugyanis van tavaszi változata is. Ne keverjük őket!
Egyes növényeket fagy alá is vethetünk, vagyis ha figyeljük az időjárást, az utolsó fagymentes napokon elvetjük a magvaikat. Akkor vetjük, amikor már csak 2-3 C fok van, de még nem fagyott a föld. Ennek az a célja, hogy ne télen csírázzanak a magok, hanem kora tavasszal, amikor a feltételek kedvezőek számukra. Szintén korán termőre fordulnak. Tipikusan a korai zöldségek magjait használhatjuk erre a célra. Ilyen például a sárgarépa, a petrezselyem, a saláta, a korai zöldborsó
Olyan növények is vannak, amelyeket akár télen is elvethetünk, ha a talaj nem fagyott és rá tudunk menni a földekre. Ilyen a borsó, a mák, de akár a petrezselyem is. A borsót homokos talajon mindig el szoktam vetni már januárban. A mostani kötött talajon nem tudom megoldani, mert hiába nem fagyott a föld, olyan sáros, hogy nem lehet művelni, nem lehet rámenni. Ahol most élek, itt később vetem, de igyekszem legkésőbb február végéig elvetni. Bő terméssel hálálja meg. Ti. a borsó nem szereti a nagy meleget.
Érdemes megtanulni a kifejezéseket és helyesen használni őket, mert általuk sok félreértés elkerülhető úgy a hétköznapokban, mint a közösségi oldalakon.
Eredményes kertészkedést kívánunk az új esztendőben is.
