Mielőtt felássuk, felszántjuk a teljes kertünket, érdemes fotót készíteni a a gyomos területekről. A gyomok jelzik ugyanis, hogy milyen az adott részen a talajunk minősége. Ez méterenként is változhat, jó, ha ezt tudjuk.
Nagy segítség lehet a kert gyomtérképe abban, hogy hol érdemes trágyázni, milyen mértékben, adott részre milyen növényeket ültessünk-vessünk, stb. ? Arra is választ ad a térkép, hogy épp miért nem kelt ki ott egy adott növény, vagy épp miért sínylődik, holott nem szenved semmiben hiányt.
A gyomokból szedj fel egy-egy példányt és próbáld a képek alapján beazonosítani. Hasznos elfoglaltság, hidd el!
A növények leírásánál a fotók végigkísérik a teljes vegetációs időszakát a növénynek.
Én szívesen töltöm az időmet a határozással. Ha elakadtál, akkor megkérdezheted itt a csoportban is.
Talajjelző növényekről sok anyag van a neten. Én most egy rövid összefoglaló cikket hoztam csupán mutatóba. http://paravan.parameter.sk/mirol-arulkodnak-kertunk-gyomno…
Miről árulkodnak kertünk gyomnövényei?
A gyomnövények hívatlanul jönnek a kertünkbe, emiatt nem is fogadjuk őket szívesen. De nézzük meg, hogy milyen növényeket nevezünk gyomnak?
1. A gyom olyan növény, amely mindig és mindenütt jelen van, mielőtt az ember valamit is vetne.
2. A gyom mindig ott növekszik, ahol megtalálja mindazt, amire szüksége van, ahol létfeltétele adott.
3. A gyom a maga választotta helyen a legegészségesebb, rendkívüli vitalitással rendelkezik, és ez az előnye mind a növekedést, mind a szaporodást, mind a túlélést szolgálja. Nem is kényszeríthető rá, hogy más helyen vagy más évszakban nőjön. Az ilyen növényeket nevezi az ember gyomnak. A gyom egy része valódi és csalhatatlan talajjelző, s előfordulásából talajunk sajátságait éppúgy felismerhetjük, mint a tápanyagellátás és a talajápolás hiányosságait. Néhány gyom jelzi, hogy meszes, mészszegény vagy savanyú talajról van-e szó, mert sohasem fordul elő pl. mészkedvelő vagy meszes talajt igénylő gyomnövény savanyú talajon vagy fordítva. Így a háztáji kert tervezésekor és telepítésekor adódó hibákat még idejében elkerülhetjük, és sok bosszúságtól, sőt felesleges anyagi kiadásoktól is megkímélhetjük magunkat (pl. lehet, hogy jóval kevesebb mıtrágyát kell vásárolnunk, mint amire először gondoltunk).
A zöldségesnek természetesen gyommentesnek kell lennie, de a kert többi részében tavasszal egy rövid ideig a gyomnövényeket engedjük zavartalanul növekedni, míg már felismerhetőek, pl. a gyümölcsöskertben, mert nagyon sok dolgot elárulhatnak nekünk.
Nézzük, mit is:
1. Ha a kertben vadharangvirág-félék vagy szarkaláb fordul elő, akkor ez nemcsak a mésztartalmat jelzi, hanem a megfelelő humusztartalomról is tájékoztat bennünket, vagyis azt jelenti, hogy termékeny talajú a kertünk.
2. Ha a területen vadrepce, a kissé mérgező pipacs, árvacsalán, apró szulák van, akkor mély rétegű, termékeny, meszes talajuk van.
3. Ha csalánfélékkel találkozunk, ez nitrogéndús és vastartalmú talajról árulkodik. Ahol a kis termetı, nagyon csípős csalán fordul elő, ott a talaj nitrogénben, humuszban és tápanyagban gazdag, és több mint valószínű, hogy a talaj túl is van trágyázva. Az ilyen területet, fák, bokrok környékét nem kell és nem is szabad nitrogénnel trágyázni addig, amíg a fölösleges készlet el nem fogy.
4. Ha a területet labodafélék, disznóparéj vagy salátaboglárka uralja, akkor a talaj nehéz, de jó vízgazdálkodású.
5. Ha azonban a salátaboglárka mellett martilapu vagy mezei zsurló is feltűnik, ez pangó vizet és levegőtlen talajt jelent. A jó gazda ekkor a kérdéses helyekre a körülményeknek megfelelő növényeket – cserjéket, dísznövényeket, pl. nőszirmot – ültet.
6. Végül érdemes megemlítenünk a tyúkhúrt, amely nagy humusz- és tápanyagtartalmú, nitrogénnel telített talajt feltételez.
Megjegyezndő még, hogy a gyomok jó méhlegelők is. Már kora tavasszal a kertbe csalogatják a méheket, mégpedig olyankor, amikor a növények zöme még nem is virágzik. Ezért ezeket a gyomokat csak azután távolítsuk el, miután más növények már virágzanak, és így vonzzák a méheket.
-para-
