Rendkívül sok bosszúságot tud okozni, ha abban a tudatban nevelgetjük állatainkat, hogy majd milyen remek tojóállomány lesz belőlük, s a végén kiderül, bizony az állomány zöme kakas.
A minél koraibb ivari megkülönböztetés azért is fontos, mert külső jegyek alapján sokszor csak felnőtt korra derül ki a nemük. Még kicsik, ill. növendékek, szinte bármennyit együtt lehet tartani, az ivarérett állományban azonban gyakoriak az ivarzási harcok. Ilyenkor érdemes a hímeket elkülöníteni, s csak a tojók számától függő darabállományt hagyni velük. De a hím és tojóállomány aránya azért sem mindegy, mert ha a kelleténél több a hím, a tojókat tönkretehetik állandó zaklatásukkal.
Ha kifejlett, ivarérett állományt vásárolunk, akkor is jó tudnunk, hogyan tudjuk a nemeket megkülönböztetni, s valóban olyan nemű baromfit vásároljunk, amilyent elterveztünk.
 |
| Fotó: Virágné Fejes Éva |
Baromfi elnevezése
Rövid kitérőként nézzük csak, mit jelent az a szó, hogy baromfi. Az elnevezés háztáji szárnyas szinonímája. Húsáért, tolláért, tojásáért tenyésztett szárnyas állat: tyúk, kacsa, liba, pulyka; régiesen: apró marha. A barom ‘szarvasmarha’ értelme alapján a -fi itt kicsit jelent, tehát a marhánál kisebb jószágot, s eleinte valóban inkább kecskére, juhra értették, csak később rögzült mai jelentése, párhuzamosan az aprójószág, aprómarha megjelöléssel.
Ivarmeghatározás története
A naposcsibe nemi szervének megkülönböztetésére szolgáló módszert 1933-ban találták fel Japánban - innen az elnevezés is: japán módszer- forradalmasítva ezzel a baromfitenyésztést.
A válogató manuálisan "válogatja" a csibéket, méghozzá igen gyorsan: műszakonként nyolcezret vizsgál meg és 99,7 százalékos pontossággal határozza meg a nemüket a csibe nemi szervének külső ismertetőjelei alapján, noha az a madár testén belül található. A legtöbb "szexelő" kloákavizsgálatot végez.
Külön iskolában oktatták a szekszálást, s ebből adódóan önálló szakma is volt. A japán szakemberek keresettek voltak az egész világon. Mára csökkent az igény irántuk, mivel olyan fajtát sikerült kitenyészteni, amelynél a nősténycsibe tollazata hosszabb, és így könnyebben felismerhető. Így a válogatók száma is fogy, a hajdani több mint ezerből már csak néhány száz maradt. A szakma Nagojában működő szakiskolája a fennmaradásáért küzd, alig pár hallgatója végez évente.
Csirkék szekszálása
A csibe kloákájátnál gyöngéden kifordítjuk (szekszáljuk), s az ivari dudorról majdnem teljes biztonsággal megállapítható a nemük. Ha a kis „rizsszemecske” rózsaszín, pici, előtte egy kis buborékszerű rózsaszín képlettel, akkor lány, ha nagyobb és szürkés, ill. 1-3 hetes korban már sötétszürke, akkor fiú.
 |
| Fotók: Singer Balázs |
A fedőtollakat a merev szár s a jól fejlett zászló jellemzi. Nagyság szerint kis és nagy fedőtollakat különböztetünk meg. A kis fedőtollak háztetőcserép-szerűen borulnak egymásra, rendeltetésük a test védelme. Több sorban fedik a nagyobb fedőtollak alsó részét, így megfelelő átmenetet biztosítanak. Nagy fedőtollak alakja ivar szerint is különbözik. A tojók háttolla lekerekített, a kakasoké – különösen a nyeregtájékon – elhegyesedő.
A gyöngytyúkok ivarának meghatározása
 |
| Az előtérben egy tojó, mögötte középen egy kakas képe látható (HáGK, gödöllői génbank. Somfai Sándor felvétele) |
Az ivarérett gyöngyik ivarának megkülönböztetése nem könnyű dolog. Sok bosszúságot okozhat egy nem megfelelően összeválogatott tenyészcsoport, amely nem ad megfelelő mennyiségű utódot.
Napos korban szekszálással ( a kloaka kifordításával ) az ivari dudorról a nemek itt is jól megkülönböztethetők. Ivarérett korukban a kloaka kifordításánál a kakasok babszem nagyságú szemölcsszerű dudora látható, míg a tojóké alig észrevehető. Ezzel a módszerrel az ivarok majdnem pontosan meghatározhatók.
A termelési időszakban az ivarok megkülönböztetése a fancsontok távolságának elbírálásából meglehetősen könnyű. A kakasok fancsontja közti távolság egészen kicsi, azok majdnem összeérnek. A termelésben lévő tojók fancsontjai tágak, a köztük lévő izomszövet rugalmas, két ujjunk kényelmesen közéjük ér. A termelés megkezdése előtt és befejezése után az ivarok megkülönböztetése ezekkel az utóbbi módszerekkel bizonytalan. Egyes tenyésztők szerint a kakasok kisebbek mint a tojók. A kakasok átlagos testsúlya 200g-mal kevesebb, mint az azonos korú tyúkoké.
 |
| A gyöngytyúk biológiai sajátosságai |
A gyöngyi kakasok fején a sisak nagyobb és hátrafelé nyújtottabb, míg a tojóké kisebb és meredekebb. A tyúkok sisakja világosabb színű és kevésbé ráncoltabb. Másik jegy a csőr alatti állebeny, mely a hím madaraknál nagyobb, jobban lehúzódik és szétálóbb, szaporodási időszakban erőteljesen vörös színezetű. A fejük nagyobb és durvább is mint a tyúkoké. A tojók testalakja gömbölydedebb. A kakasok nyak és lábtollai fényesebbek.
Etológiai szempontból is lényeges különbség van a nemek között, bár ezt rendszeres figyeléssel lehet csak észrevenni. A kakasok a szabadban állandóan figyelnek, őrködnek, hangjuk halk és ritkán hallatják. Udvarlási időszakban időnként kukorékolás szerű hangot adnak. Udvarlás közben lábujjukra állva, tollukat felborzolva, félkört írnak le a tyúkok körül. Általában kiegyenesedve járnak, a tojók inkább vízszintesen tartják magukat. A tyúkok miután tojnak rövid karattyoló hangot adnak.
Teljes leírást itt olvashattok róla.
Kacsa ivarmeghatározása
 |
| Fotó: Virágné Fejes Éva |
Az ivarmeghatározás egyik lehetősége a kloákavizsgálat. A gúnárhoz hasonlóan gácsér is jól fejlett, kitűrhető ivarszervvel rendelkezik.
Később az ivar felismerését másodlagos bélyegek segítik. Testsúlyban kb. 6 hetes kortól lesz egyre kifejezettebb különbség. A házikacsa gácsér teste erősebb felépítésű, nehezebb, csőre kissé hosszabb és szélesebb, mint a tojóé. A tojók testalkata többnyire finomabb, fejük áramvonalasabb.
A fehér fajtáknál azonban nehéz lenne az ivari hovatartozást ilyen alapon megállapítani, különösen a szelekció szempontjából egyik legkritikusabb (7 8 hetes) életkorban.
 |
| A magyar kacsa ismertetése és fajtaleírása |
Szerencsére a kacsáknál a két ivar hangja az életkor 5 6. hetétől oly markánsan elkülönül egymástól, hogy megkülönböztetésük ennek segítségével gyorsan és teljes biztonsággal lehetséges. A tojók erőteljes, hápogó hangot adnak, míg a gácsérok némák, illetve halk susogást hallatnak.
A felnőtt gácsérok jellegzetes ismertetőjegye a fiatalkori vedlést követően a farkukon kifejlődő tolltincs. Ez nagyon jellegzetes, visszakunkorodó, sarló alakú farktollat jelent. Ha ilyen farktollat látunk egy kacsán, az minden bizonnyal hím, ám ha nem látunk ilyen tollat, még nem jelenti, hogy biztos tojót látunk, hiszen ezt a tollat elhullajthatják a szárnyasok.
 |
| A magyar kacsa ismertetése és fajtaleírása |
Könnyebb a helyzetünk a színes tollú fajtákkal. A fajták legtöbbjénél díszes a tollruha a két ivar esetén eltérő fényű és gyakran eltérő színű vagy árnyalatú. Ezeknél a gácsér feje zöldes fémfényű és ez a ragyogás a nyak egy részére, a begyre is ráterjed.
Ludak ivari szétválogatása
 |
| Fotó: Virágné Fejes Éva |
A legbiztosabb ivarmeghatározást a naposkorban végzett vizsgálat ad a lúdnál. Ezt is az un. Japán módszerrel (kloáka kifordításával) történik, könnyen és biztonsággal. Ennek célja a hím ivarszerv láthatóvá tétele. A gúnár ivarszerve a kloáka kifordításakor előtűnik, jól felismerhető, mintegy 2-3 mm nagyságú rózsaszínű képződmény. Gyakorlott szexáló óráként 700-1000 naposlibát választ szét, 98 %-os biztonsággal.
A felnőtt gúnároknak kitűrhető, mintegy 30-100 mm hosszú spirális alakú párzószerve, ún. phallus protrudense van. Ez nyugalmi állapotban a kloáka bal oldalán levő tasakban helyezkedik el, visszatűrt kesztyűujjhoz hasonlóan. Merevedett állapotban a phallus spirálisan csavarodott alakot vesz fel, amelyen nyitott ondóbarázda húzódik. Ebben folyik az ondóhólyagokból, ill. az ondóvezetékből kilökött, a nyálkamirigyek váladékával és a nyirokkal keveredett sperma.
A phallus protrudens mérete és jellege számottevő különbségeket mutat a termelési időszak, azaz a szezonális aktivitás és a nyugalmi időszak (nyár vagy az ősz vége) között. Az aktív, termelésre kész gúnár ivarszervének hossza elérheti a 60-70 mm-t, világos rózsaszín, ingerléskor 10-15 mm átmérőjű, nedves tapintású és feszes képletté merevedik, szarupapillái jól fejlettek. A nyári pihenő (ún. fotorefrakter) fázisban vagy decemberben sárgás, illetve lilás színűvé válik, ingerléskor 20-30 mm hosszú. Nem spirális hengert formál, hanem a tökéletlen erekció következtében laposabb, ráncosabb, átmérője csökken (5-8 mm), szarupapillái visszafejlődnek és a kifordításkor száraz tapintású.
 |
| Magyar fehér libák |
A fajra jellemző, hogy az ivar külső megállapítására szolgáló másodlagos ivarjelleg gyengén fejlett, de a kifejlett állapotban rövid gyakorlás után az állatok küllemük és hangjuk alapján ivar szerint azért jól elkülöníthetők.
A gúnárok nehezebbek, erősebb testfelépítésűek, fejük nagyobb, csőrük erősebb és szélesebb, nyakuk vastagabb és hosszabb, lábaik hosszabbak és testtartásuk meredekebb, magasabb, mint a nőneműeké. A tojók gyakorta hajlamosak a tojó- vagy lógó has kialakítására. A tenyészállatok értékelésekor és kiválasztásakor ezeket a másodlagos ivari jegyeket célszerű figyelembe venni, mert azok összefüggésben vannak a nemi aktivitással.
Összeállította: Virágné Fejes Éva
