Sokan vásárolnak kertes családi házat, s elég gyakori, hogy vásárláskor a hozzá tartozó kert elhanyagolt állapotban kerül új gazdájához. Persze, annak, aki veteményezni szeretne, virágoskertet szeretne, ez előny is lehet, de ott is, ahol folyamatosan használták/használják a kertet. Ugyanis a kertet uraló növények megmutatják, milyen ott a talaj. A egyes gyomok előfordulása jelzi talajunk állapotát, minőségét.
 |
| Fotó: Virágné Fejes Éva |
Mik azok a gyomok?
A gyomnövények hívatlanul jönnek a kertünkbe, emiatt nem is fogadjuk őket szívesen. De nézzük meg, hogy milyen növényeket nevezünk gyomnak?
1. A gyom olyan növény, amely mindig és mindenütt jelen van, mielőtt az ember valamit is vetne.
2. A gyom mindig ott növekszik, ahol megtalálja mindazt, amire szüksége van, ahol létfeltétele adott.
3. A gyom a maga választotta helyen a legegészségesebb, rendkívülivitalitással rendelkezik, és ez az előnye mind a növekedést, mind a szaporodást, mind a túlélést szolgálja. Nem is kényszeríthető rá, hogy máshelyen vagy más évszakban nőjön.
Az ilyen növényeket nevezi az ember gyomnak. A gyom egy része valódi és csalhatatlan talajjelző, s előfordulásából talajunk sajátságait éppúgy felismerhetjük, mint a tápanyagellátás és a talajápolás hiányosságait. Néhány gyom jelzi, hogy meszes, mészszegény vagy savanyú talajról van-e szó, mert sohasem fordul elő pl. mészkedvelő vagy meszes talajt igénylő gyomnövény savanyú talajon vagy fordítva. Így a háztáji kert tervezésekor és telepítésekor adódó hibákat még idejében elkerülhetjük, és sok bosszúságtól, sőt felesleges anyagi kiadásoktól is megkímélhetjük magunkat (pl. lehet, hogy jóval kevesebb műtrágyát kell vásárolnunk, mint amire először gondoltunk).
A zöldségesnek természetesen gyommentesnek kell lennie, de a kert többi részében tavasszal egy rövid ideig a gyomnövényeket engedjük zavartalanul növekedni, míg már felismerhetőek, pl. a gyümölcsöskertben, mert nagyon sok dolgot elárulhatnak nekünk.
Miről is tájékoztatnak pontosan?
A talaj
- tápanyagtartalmáról
- termékeny, nitrogéngazdag
- tápanyaghiányos
- szerkezetéről
- tömődött, agyagos
- homokos
- pH-értékéről
- savanyú
- meszes
Éppen ezért ezeket a növényeket az indikátor, vagy más néven jelzőnövényeknek is hívjuk.
Nézzünk pár példát!
1. Ha a kertben vadharangvirág-félék vagy szarkaláb fordul elő, akkor ez nemcsak a mésztartalmat jelzi, hanem a megfelelő humusztartalomról is tájékoztat bennünket, vagyis azt jelenti, hogy termékeny talajú a kertünk.
2. Ha a területen vadrepce, a kissé mérgező pipacs, árvacsalán, aprószulák van, akkor mély rétegű, termékeny, meszes talajuk van.
 |
| Fotó: Virágné Fejes Éva |
3. Ha csalánfélékkel találkozunk, ez nitrogéndús és vastartalmú talajról árulkodik.
Ahol a kis termetű, nagyon csípős csalán fordul elő, ott a talaj nitrogénben, humuszban és tápanyagban gazdag, és több mint valószínű, hogy a talaj túl is van trágyázva. Az ilyen területet, fák, bokrok környékét nem kell és nem is szabad nitrogénnel trágyázni addig, amíg a fölösleges készlet el nem fogy.
 |
| Fotó: Wikipédia |
4. Ha a területet labodafélék, disznóparéj vagy salátaboglárka uralja,akkor a talaj nehéz, de jó vízgazdálkodású.
 |
| Fotó: Virágné Fejes Éva |
5. Ha azonban a salátaboglárka mellett martilapu vagy mezei zsurló is feltűnik, ez pangó vizet és levegőtlen talajt jelent. A jó gazda ekkor a kérdéses helyekre a körülményeknek megfelelő növényeket – cserjéket, dísznövényeket, pl. nőszirmot – ültet.
 |
| Fotó: Wikipédia |
 |
| Fotó: Zöld újság |
Megjegyezendő még, hogy a gyomok jó méhlegelők is. Már kora tavasszal a kertbe csalogatják a méheket, mégpedig olyankor, amikor a növények zöme még nem is virágzik. Ezért ezeket a gyomokat csak azután távolítsuk el, miután más növények már virágzanak, és így vonzzák a méheket.
Könnyen beláthatjuk, hogy a sikeres növénynevelés, termesztés elengedhetetlen feltétele, hogy kertünk adottságait ismerjük, gondoskodjunk a szükséges talajszerkezetről, elegendő vízről és természetesen a beporzókról.
Készítsünk gyomtérképet!
Mint látjuk, gyomok segítségével talajanalízis nélkül is meg tudjuk állapítani, mely részek kívánják a folyamatos talajlazítást, a trágyázást, komposzt használatát, netán savanyítást vagy meszezést.
Leghelyesebb, ha kapálás, szántás, vegyszeres vagy mechanikai gyomirtás, esetleg kaszálás előtt hagyjuk a gyomnövényeket annyira megnőni, hogy felismerhetők, határozhatók legyenek. Meghatározni akár magunk is meghatározhatjuk, aztán vannak kifejezetten növényhatározós csoportok és természetesen a Vidéken újrakezdők csoportban is szívesen segítünk a beazonosításban. Emellett igyekszünk a legfontosabb gyomnövényeket bemutatni itt , a magazinban.
Javasolt, hogy mielőtt teljes gyomtalanítást végeznénk, készítsünk fényképeket a kert egyes részeiről úgy, hogy a növények felismerhetőek legyenek. Utána lehet a beazonosított növények alapján kerttérképet készíteni, hol milyen a talajunk. Ma már minden családban van internet. Az illető növényekre élőhelyeire, előfordulására rákeresve nagyon gyorsan kideríthető a talajállapotunk.
Itt kell megjegyezni, hogy kerten belül is változhat a talajunk minősége, ezért kell a térkép. Nem elég, hogy a kert elején vagy szélén, netán foltokban csalán nő vagy épp mezei zsurló.
Némi utánajárást jelent és időt is természetesen, míg kiderítjük az illető növény milyen talajt jelez, de higgyétek el, megéri.
Forrás: Miklós Dénes: Kertészek könyve
Virágné Fejes Éva
2019.06.25.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése