Katicák és a lisztharmat

Már jó két hete találkoztam velük tömegével az erősen lisztharmatos csicsóka levelein. Először a kis sárga lárvák tűntek fel, melyekről csak sejtésem volt, hogy katicalárvák lehetnek.

Később felfedeztem a kifejlett katicákat is. Azt felismertem, hogy 22 pettyes katicával van dolgom, de - bevallom - igen keveset tudtam róluk, így elkezdtem utánaolvasni. Az olvasottakat teljes terjedelmében közreadom.

Lisztharmatpusztító katicák

Bodor János

A kerti növényeinket sanyargató levéltetveket, pajzstetveket pusztító katicák és lárváik mindennapi ismerőseink, a lisztharmatos leveleken legelésző katicák azonban már sokkal ritkábban kerülnek a szemünk elé, pedig az egész országban gyakoriak. A lisztharmatos levelek tisztogatásával hasznos tevékenységet folytatnak. A számukra kedvező telelőhelyeken néha tömegesen gyűlnek össze.

A lisztharmatevő katicák közül a leggyakoribb és a legnagyobb számban szaporodó a huszonkétpettyes katica (Psyllobora 22punctata). A 3,5-4 mm-es bogarak citromsárgák, szárnyfedőiken 22 nagy, kerek folttal, amelyek soha nem olvadnak egybe. A nyakpajzsuk tövén, középen és előtte, félkör ívben négy fekete, a fejükön szintén félköríves fekete sáv húzódik. A lábaik barnák. A fiatal lárvák sárgásfehérek, halvány foltokkal, az idősek citromsárgák. A fejük fekete, a hátukon lévő, hosszú szőröket viselő, négy sorban elrendezett nagy szemölcsök is feketék. A bábok szintén citromsárgák, sorokba rendezett fekete foltokkal.

A lárvák és a bogarak a lisztharmatgombák fehér szövedékét és szaporító képleteit fogyasztják: a károsított leveleket gondosan megtisztítják, naponta 24 négyzetcentiméter levélfelületet takarítanak le. A lisztharmaton élő katicák fejlődése a táplálék kisebb biológiai értéke folytán sokkal lassabb, mint a ragadozóké, a lárváik öt hétig táplálkoznak, ezzel szemben a ragadozók kéthárom hét alatt kifejlődnek. 

Általában lisztharmatos mezei növényeken, főként ernyős virágzatúakon és fészkeseken élnek, a kerti növényeken a nyár vége felé jelennek meg, amikor a párás időszakokban gyorsan fölszaporodnak rajtuk a lisztharmatok. Akkor megjelennek a kertben a huszonkétpettyesek, a beteg növényeken lerakják petéiket, majd kikelő lárváikkal együtt látványos tisztogatást végeznek. Június végétől egészen októberig folyamatosan láthatók fejlődési alakjai a lisztharmatos növényeken, noha évenként csak egy nemzedék fejlődik, de a bogarak hosszú életűek. A számukra kedvezőtlen, lisztharmatban szegény időszakokat nyugalomban töltik. A hideg beköszöntével a bogarak csoportosan vonulnak védett telelőhelyeikre, az avarba, vagy a borostyánok fedezékébe.

Tizenhat

A narancsszínű tizenhatcseppes füsskata (Halyzia 16guttata) termetesebb. A 4,5-6 mm-es bogár alapszíne 

narancssárga, a szárnyfedők huszonkét kerek foltja fehér, nyakpajzsának kétkét foltja citromsárga, a szegélye pedig szélesen átlátszó. A feje is sárga foltos, lábai és csápjai narancsszínűek. A kifejlett lárva alapszíne krém fehér, a hátoldalán két citromsárga sávval, hat sorban álló szőrös szemölcsei pedig feketék.

Az eredetileg tölgyerdőkben lakó katica beköltözött a vidéki települések, sőt a nagyvárosok fáira is, főként a lisztharmatos betegségekre fogékony juhar és kőris fajtákra. A hegyi és mezei juharok fogékonyabbak, ezért rajtuk találhatók leginkább a bogarak. A lisztharmat nyári megjelenéséhez alkalmazkodva, a többi katicánál sokkal később hagyják el a rejtekhelyeiket. A nappal tevékeny többi katicával ellentétben ezek fénykerülők, csak alkonyatkor élénkülnek meg, sötétedés után is repülnek társat és táplálékot keresve. Ilyenkor a fényforrások közelében is felbukkannak, a fénycsapdákba is berepülnek. Kezdetben fiatal levéltetveket és azok ürülékét, illetve a mézharmatot is fogyasztják, amíg az időjárás melegebbre fordulásával meg nem jelennek az első lisztharmattelepek. Júliusban a nőstények párosodás után megkezdik a tojásrakást a lisztharmatos levelekre. A lárvák augusztusban is csak lassan fejlődnek, majd hosszabb bábnyugalom után, szeptemberben alakulnak bogárrá. A hideg beköszöntével a bogarak védett helyet keresnek az avarban vagy a mélyebb kéregrepedésekben. A megkésett fejlődésű lárvák az enyhébb fagyokat átvészelik, melegebb időszakban bábozódnak és áttelelnek.

Tizenkettő

A szintén narancsszínű tizenkétcseppes füsskata, a Vibidia 12guttata kisebb termetű. A 3-4 mm-es bogár

egész teste narancsszínű, szárnyfedőjének tizenkét nagy kerek pettye fehér, a nyakpajzsa szegélyén húzódó folt sárgásfehér. A 6 mm-es lárva egész teste fehér, a hátoldalán négy sorban húzódó, rövid sertéket viselő szemölcsei feketék. A bogarak és lárváik is lisztharmaton élnek különféle kerti növényeken. A bogarak júniustól kezdik lerakni hosszúkás fehér tojásaikat 5-8-as csomókban a lisztharmatos levelekre állítva, összesen 50-80 darabot. Elegendő lisztharmat-táplálékon a lárvák három hét alatt kifejlődnek, majd kéthetes bábnyugalom után kelnek ki az új bogarak. Tucatnyi növény lisztharmatának takarításával igen hasznos a tevékenységük.

Rejtőzködik

A tizenhatpettyes katica (Tytthaspis 16punctata) noha az egyik leggyakoribb katicánk, rejtőzködő hajlama és a környezetébe beolvadó mintázata miatt ritkán kerül a szemünk elé.

A 2,5-3 mm-es bogarak és a lárvák is nappal, a levelek fonákán húzódnak meg. A krémsárga bogarak szárnyfedőin a 13-18, leggyakrabban 16 szögletes folt sokszor összeolvad. 5 mm-es, szürkés alapszínű lárvájának hátán a 3-3 sorban elhelyezkedő sötétszürke szemölcsök erősen szőrözöttek, színezetük folytán észrevétlenek maradnak. A bogarak nektárt, virágport és lisztharmatot fogyasztanak, de alkalom adtán a tripszeket és az atkákat is gyérítik.

Ez a cikk a Kertészet és Szőlészet 2012/43 számában olvasható eredetiben.