Vetés, veteményezés

Vitára és félreértésekre adhat okot, ha a vetés és ültetés szavakat keverjük. Előző részben az ültetésről most viszont a vetésről olvashattok. 

A magvetés ivaros szervekkel történő szaporítási mód. 

Vetemény : Magról termesztett, eleségnek való zöldségféle növények együtt.

Vetés: Amikor a növények magvai földbe kerülnek a célból, hogy belőlük palánta vagy csemete (ha át kell ültetni) vagy növény fejlődjön. A vet maga azt jelenti, hogy a földre dobunk, szórunk valamit. Ugyanezt tesszük vetéskor is. 

Veteménymagnak hívjuk azt a magot, melyből zöldségféle kerti veteményeket növesztünkk, különböztetésül a gabnatenyésztésre, vagy takarmányra vonatkozó vetőmagtól. 

Vannak növények, melyeket a föld felszínére szórunk csak, de általában sekélyebb-mélyebb vetőgödrökbe szórjuk a magokat a szemnagyságtól függően.

A növények egy részének magvait palántanevelőbe (ablakba cserépbe, ládába, tejfölöspohárba, tápkockába) vagy melegágyba vetjük. Azért nem szabadföldbe vetjük, mert hosszú tenyészidejűek és melegigényes növények. Mivel a szabadföldbe vetve nem élnék túl a tavaszi hideget és a fagyokat, így előneveljük őket meleg, világos helyen. Persze lehet szabadföldbe is, csak jóval később, mint cserépbe, de ilyenkor később lesz termésünk is. Előnevelést igényel pl. a paprika és a paradicsom. Ezek fagyérzékeny növények, kifejezetten melegkedvelők. Azért ültetjük csak májusban szabadföldbe a palántákat , hogy a májusi fagyok ne tudjanak kárt tenni bennük. Ugyanígy fagyérzékeny a bab, a tökfélék. Ezeket is úgy szokták elvetni szabadföldbe, hogy május közepe után keljen, akkor a fagy nem árt nekik. Vetünk tehát minden, magról szaporítható növényt. 

Vetni lehet sorokba és bokorra, vagy egyenként. Növénye válogatja.

Vetés pohárba Forrás Édenkert

Sorba vetés Forrás kronika.ro

Vannak növények, amelyeket már ősszel is elvethetünk, remekül áttelelnek és korán termőre fordulnak. 

Ügyelni kell, hogy őszi fajtát vessünk, (pl. fokhagyma, mák, borsó). Ezeknek ugyanis van tavaszi változata is. Ne keverjük őket!

Egyes növényeket fagy alá is vethetünk, vagyis ha figyeljük az időjárást, az utolsó fagymentes napokon elvetjük a magvaikat. Akkor vetjük, amikor már csak 2-3 C fok van, de még nem fagyott a föld. Ennek az a célja, hogy ne télen csírázzanak a magok, hanem kora tavasszal, amikor a feltételek kedvezőek számukra. Szintén korán termőre fordulnak. Tipikusan a korai zöldségek magjait használhatjuk erre a célra. Ilyen például a sárgarépa, a petrezselyem, a saláta, a korai zöldborsó 

Olyan növények is vannak, amelyeket akár télen is elvethetünk, ha a talaj nem fagyott és rá tudunk menni a földekre. Ilyen a borsó, a mák, de akár a petrezselyem is. A borsót homokos talajon mindig el szoktam vetni már januárban. A mostani kötött talajon nem tudom megoldani, mert hiába nem fagyott a föld, olyan sáros, hogy nem lehet művelni, nem lehet rámenni.  Ahol most élek, itt később vetem, de igyekszem legkésőbb február végéig elvetni. Bő terméssel hálálja meg. Ti. a borsó nem szereti a nagy meleget. 

Érdemes megtanulni a kifejezéseket és helyesen használni őket, mert általuk sok félreértés elkerülhető úgy a hétköznapokban, mint a közösségi oldalakon.

Eredményes kertészkedést kívánunk 2020-ra is.

Tudok ajánlani egy nagyon hasznos könyvet : Zöldségtermesztők kézikönyve . Ebben minden ismeretet, információt megtaláltok a leggyakoribb veteményeskerti növényeinkről.