Tavasztól mindig visszatérő problémát okoz a madarak házrongálása. Az MME cikkében ennek okaival és az esetleges védekezésmódokkal ismerkedhettek meg.
2009 nyarától érkeznek bejelentések a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. A madarak hatékony riasztása a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről nem megoldható, biztos megoldást harkályálló építési technológiák alkalmazása jelentene.
Frissítve: 2015. 05. 16.
("Összefoglalás", "Mit tehet a károsult?" és "Járulékos ok" fejezetek)
("Összefoglalás", "Mit tehet a károsult?" és "Járulékos ok" fejezetek)
A harkályok (a képen nagy fakopáncs) egész testfelépítése azt a célt szolgálja, hogy a függőleges fatörzseken kapaszkodva képesek legyenek erőteljes csőrcsapásokkal messze hangzó jelzőhangot adni, táplálékot keresni és költőodút készíteni a kemény faanyagban (Fotó: Orbán Zoltán).
Összefoglalás
- A harkályrongálások alapvetően a habosított polisztirollemezekkel (hétköznapi nevén "hungarocel" vagy "nikecel") szigetelt és vakolatburkolattal fedett épületeket érinti.
- Harkály falrongálások nem csak külterületi, erdőségekkel határos zöldövezetekben történnek, melyek kapcsán kijelenthető, hogy az ember benyomul a madarak természetes élőhelyére, hanem belvárosi területeken is. Különösen ősszel, amikor elsősorban az egyébként nem vonuló harkályok azévi fiataljai nagyobb területeket bekóborolva bárhol feltűnhetnek, ahol (szó szerint) legalább néhány fa van.
- A harkályok távoltartására jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatékony riasztóeszköz vagy riasztási módszer, ami BIZTOS és HOSSZÚ TÁVÚ megoldást jelentene, BÁRHOL (kül- és belterületen egyaránt), BÁRMEKKORA FELÜLETEN (többszintes épületeken, toronyházakon is) alkalmazható lenne, és ilyen előreláthatóan a közeljövőben sem várható.
- Ráadásul a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) rendelkezése alapján a védett állatok riasztása zöldhatóságiengedély-köteles (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba). Mivel a Magyarországon élő nyolc odúkészítő fakopáncs-, harkály- és küllőfaj mindegyike védett, és ezek közül hét faj lakott területeken is gyakori vagy előfordul, a törvényi rendelkezés a falrongálási probléma kezelésére is kiterjed, ami így a technikai nehézségek mellett bürokratikus kötelezettségekkel is terhelt.
- A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:
- a több éve zajló országos szigetelési programnak köszönhetően egyre több épület kap ilyen burkolatot, amivel párhuzamosan folyamatosan nő az új falrongálási esetek száma;
- a már megrongált épületek javítása az esetek jelentős százalékában nem hoz tartós eredményt, mert a madarak nagyon nagy gyakorisággal visszatérnek a falakra, ahol elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
- Mai tudásunk szerint biztos megoldást az jelentene, ha a szigetelőréteget fedő burkolat harkályálló lenne. Ennek két alternatívája, ha:
- ez a réteg olyan sima (anyagában nem porózus, rés- és fugamentes) és markolásbiztosan kemény a sarkokon is, amin a tűhegyes karmú, elképesztő szorítóerejű harkályok sem tudnak megkapaszkodni, így esélyük sincs kárt okozni;
- a szigetelést fedő, a harkályoknak egyébként kapaszkodófelületet jelentő felület olyan vastag és erős, hogy azt a madarak nem tudják megbontani a hajlatokban és a sarkokon sem.
- A harkályok nem tudnak megkapaszkodni és lyukakat vájni síküvegen, sima és függőleges fém-, csiszolt műkő- és márványfelületen, ugyanakkor gond nélkül megmásszák és jelzőhangadásra rendszeresen használják (tehát csőrcsapásokkal "tesztelik") a beton- és a rozsdás fémoszlopokat, festett deszkafelületeket.
Űrhajót lékelt meg a szerelmes harkály. A tv2 Mokka című műsorának
2014. szeptember 24-ei adásában a harkályok falrongálásáról
is szó volt - indításhoz katt a képre (Forrás: tv2.hu).
2014. szeptember 24-ei adásában a harkályok falrongálásáról
is szó volt - indításhoz katt a képre (Forrás: tv2.hu).
Ahhoz, hogy legyen esélyünk elkerülni a harkályoknak a felvételeken
is látható falrongálását (Videó: Orbán Zoltán), ...
... figyelembe kell vennünk életmódjukat és képességeiket is
(Videó: Mészáros László).
A jelenség
A mindennapok tapasztalata azt mutatja, hogy az épületek külső szigetelésére általánosan alkalmazott, habosított polisztirolhab-lemezekből, az ezt fedő műanyag- vagy üvegszálas rabichálóból és a néhány mm vastag, vízzáró külső vakolatból álló technológia nem harkályálló.
Hiába fedi a (fehér) szigetelőanyagot apró szemű, puszta kézzel
elszakíthatatlanul erős rabicháló, és akár egy felnőtt ember súlyát is elbíró
teherbírású vakolat, ezeket a harkályok játszi könnyedséggel áttörik.
23 fotó - katt a képre.
További probléma, hogy a tapasztalatok alapján a harkályokat kimondottan
vonzzák a befoltozott lyukak, amiket előszeretettel keresnek fel és
rongálnak meg újra és újra. 6 fotó - katt a képre.
Ennek a fővárosi irodaháznak az esete jól mutatja a harkály falrongálási probléma
harmadik összetevőjét – azt, hogy a madarakat riasztással nem lehet hatékonyan
távol tartani a falaktól. A több emelet magasságú üvegfalra (középen) ragasztott
ragadozómadár-sziluetteknek elvileg nem csak az ablaknak ütközést kellene
megakadályoznia, de ha hatásosak lennének, akkor a harkályokat is távol
tartanák az épülettől. Ennek ellenére a fakopáncsok a nyilakkal jelzet
helyeken mégis megrongálták a falakat. 3 fotó - katt a képre.
Mivel a riasztás nem működik, a harkályok éveken át visszatérhetnek,
kilyukaszthatják a javított részeket és újakat is készíthetnek. Erre példa erről a
fővárosi épületrészről 2011.08.30-án (balra) és 2014.09.23-án (jobbra) készült
két fotó. 2013-ban az épület sarkától jobbra eső falszakaszon még "csak"
8 db lyuk volt, míg három évvel később már 15 db. Nagyításhoz katt a képekre.
(Fotók: Orbán Zoltán).
Bár ez a károsultakat a legkevésbé sem nyugtatja meg, a harkályok felületrongálása világviszonylatban jelentkező probléma. Volt már rá példa, hogy ezek a madarak – a szó szoros értelmében – űrhajóküldetést lékeltek meg! 1995 nyarán a Discovery űrsikló kilövését azért kellett több nappal elhalasztani, mert egy harkály 205 lyukat vájt a fő üzemanyagtartály polisztirolhab-szigetelésébe, amit ezt követően ki kellett javítani.
A Discovery űrsikló harkály által megrongált fő üzemanyagtartály-szigetelése
1995-ben (Forrás és további fotók az esetről: ohioastronaut.com/sts-70/).
Ráadásul még szerencsésnek is tekinthetjük magunkat, amiért Európában nem élnek gyűjtő küllők (Melanerpes formicivorus), melyek családi közösségei az amerikai kontinensen ezerszám készítik makktároló lyukaikat fák törzseibe és ágaiba, illetve alkalmi károkozásként faépületek falába, tetőzsindelyeibe, és az itthonihoz hasonló technológiával készülő polisztirolhab-szigetelésbe.
Az amerikai kontonensen élő gyűjtő küllő (Melanerpes formicivorus) néhány óra
vagy egy hétvége alatt képes lyukak százait vájni a polisztirolhab-szigetelésbe,
amiket azután makk téli raktározására használ. 2 fotó - katt a képre.
(Forrás: www.viralnova.com/woodpecker-holes-in-house/).
Ráadásul a gyűjtő küllő a magyar helyzettel ellentétben az épületek fa elemeit
is előszeretettel rongálja meg. Nálunk ez az esetek alig néhány százalékát teszi
csak ki, a madarak túlnyomórészt a polisztirolhab-szigetelésben okoznak
kárt (Forrás: www.birdbgone.com/products/woodpecker-deterrents).
Milyen gondot okoz?
A harkályok szigetelésbe vájt ökölnyi lyukai, amikből egy-egy épületen akár több tucatnyi vagy ennél is több lehet, olyan esztétikai problémát jelentenek, melyek csökkentik az ingatlan forgalmi értékét, a javítások pedig akár milliós pluszköltséget is jelenthetnek.
Nem elhanyagolható a jelenség pszichológiai faktora sem. Ennek első eleme, hogy nem létezik olyan egyszerű, olcsó és hatékony riasztási megoldás, amivel a harkályok távol tarthatóak a falaktól. A többnyire sok emelet magasságban levő lyukak megjavíttatása nem egyszerű, ipari alpinista szakembereket vagy állványozást igényelnek, melynek megszervezése rengeteg utánjárással jár. Figyelembe véve, hogy ez a drága és macerás javítás ráadásul többnyire eredménytelen is, mert a madarak rendszerint újra és újra visszajárnak a falakra és szinte mindig a megjavított felületeket rongálják meg elsőként, a károsultak a tehetetlenségérzet miatt egyre idegesebbek. Ezt fokozza, hogy a madarak falrongálása zajos tevékenység, ami lakóépületek és visszajáró harkályok esetében az emberek intim szférájában teremt tartós stresszhelyzetet. Nem segít az sem, hogy a károsultak magukra hagyatottnak érzik magukat, mert – az érintettektől származó információink szerint – a biztosítók harkálykárra nem fizetnek.
A harkályok falrongálása műszaki problémákat is okoz, elsősorban rontja a hőszigetelés hatékonyságát. A nagyobb kiterjedésű lyukaknál beázás is fenyeget, télen a beszivárgott víz megfagy, melynek következtében a külső vakolat súlyával terhelt szigetelés kisebb-nagyobb szakaszokon elválhat a faltól és akár le is szakadhat. A mechanikai állagromlást az is fokozhatja, hogy a tartósan nyitva maradó lyukakba (márpedig ezek tartós javítása nem biztosítható) más állatok – denevérek és itt költő madarak is beköltöznek.
Tekintettel arra, hogy az épületszigetelések jelentős része állami támogatással, pályázati forrásokból valósul meg, az elszámolást megnehezítheti, ha a felújított falakban lyukak tátongnak. A kérdés jogi vonatkozásai közé tartozhatnak olyan vitás helyzetek, amikor azt kell tisztázni, hogy azoknak az egyszeri és ismétlődő falrongálásoknak a javítási költségei, amikre még az építkezés közben vagy ezt követően kerül sor, kit terhelnek, érvényes-e ezekre a jótállás, a garanciális javítás kötelezettsége?
Mit kellene tenni?
A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. Így jó esély van arra, hogy a jelenleginél vastagabb és ellenállóbb szigetelésburkoló-réteg megoldás lehet a falrongálási problémára, mert a madarak a néhány próbakoppintás alapján túl keménynek tűnő felületeket (pl. beton- és téglafal) a továbbiakban békén hagyják. A fedőréteg vastagságának növelése azonban nagyobb súlyt is jelent, ami az érintett épületeknél új teherbírási és rögzítési normákat igényelhet, és az árat is növelheti.
A harkályálló vakolatrétegnél nem csak a szükséges anyagösszetételt és
vastagságot kell meghatározni, de biztosítani kell, hogy a felhordási technológia
a széleken, a sarkokon és a bonyolult felületeken is tartani tudja ezt.
3 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Ráadásul a vastagabb, erősebb burkolat nem feltétlenül ad választ a harkályprobléma másik megjelenési formájára. Attól ugyanis, hogy egy felület a harkálycsőr számára nem áttörhető, még nem azt jelenti, hogy érdektelen is a madarak számára! Ha ez alkalmas udvarló és területkijelölő hangkeltésre (ereszcsatorna, antennatányér, beton- és fémoszlop, kandeláber fémlemez teteje stb.), a harkály rendszeresen visszatér, és innen adja le (elsősorban kora reggelenként) jellegzetes, géppuskaropogás-szerű jelzőhangját, ami meglehetősen idegesítő lehet a lakók számára.
A települési harkályok egyik kedvelt jelzőhang-erősítője a fém antennatányér
(Forrás: YouTube), ...
... de elképesztő hatékonysággal találják meg azokat a felületeket, amiken a
jelzőhang a lehető leghangosabban szól, ami a vetélytársakban félelmet
kelt, és távol tarja őket a madár területétől, az ellenkező nemű fajtárs
számára viszont vonzó (Forrás: YouTube).
Éppen ezért minden szempontot figyelembe véve a legjobb megoldást az jelentené, ha a szigetelést fedő réteg a keménység mellett olyan sima is lenne, hogy azon a harkályok ne is tudjanak megkapaszkodni, még a megmarkolható sarkokon se. Így az épületek falain nem csak a rongálással, de jelzőhangadással sem kellene számolnunk.
Azonban bármely technológiáról csak akkor lehet kijelenteni és műbizonylattal igazolni, hogy harkályálló, ha ez a veréb méretű kis fakopáncstól a legnagyobb küllőfajokon át a varjú termetű fekete harkályig kiállta a kellő számban megismételt zárt-, majd a kültéri teszteket.
Mit tett eddig az MME?
A problémára biztos megoldást jelentő, széles körben alkalmazható, ugyanakkor megfizethető harkályálló építési technológiák és szabványok kidolgozása, alkalmazásának előírása az építőanyag-gyártók mellett több hatósági jogkörű intézményt és állami szervet is érint.
A folyamat elindítása érdekében az első bejelentéseket követően néhány hónappal, 2009. október 28-án az egyik károsulttal közösen az MME beadványt tett az akkor még működő "zöld ombudsmani" hivatalhoz. Azt javasoltuk, hogy a hivatal segítsen összehívni egy olyan madártani, természetvédelmi, biztosítási, jogi, építéstechnológiai, szabványügyi szakemberekből álló munkacsoportot, ami megvizsgálná a probléma biztosítási kezelésének lehetőségét, illetve a káresetek megelőzése érdekében segítene kidolgozni garantált és elfogadható árú harkálybiztos falburkolási technológiákat. Az MME a felállítandó szakértői csoport munkatervével kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgozott a harkályálló szigetelési technológiák kísérletes vizsgálatára. A bejelenést követően a hivatal meghívására a jogi és kutatási osztály képviselőinek személyes találkozó keretében is bemutathattuk a harkálykérdés kezelésére tett javaslatunkat, ismételten felhívva a figyelmet arra, hogy ebben a riasztóeszközök alkalmazása csak nagyon esetleges és helyszínfüggő lehet. A válasz a találkozót követően több mint egy év múlva, 2011. július 26-i keltezéssel érkezett meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalától, és pusztán jogi állásfoglalást tartalmazott (az ezzel kapcsolatban kiadott hírünket itt olvashatja >>).
Az MME 2009 óta elektronikus levélben többször kereste a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) is, ezekre a megkeresésekre azonban egyetlen esetben sem érkezett válasz.
A lakosság és a hivatalok tájékoztatása érdekében létrehoztuk, és a beérkező információk alapján folyamatosan frissítjük ezt a honlap oldalt.
Őszönként, amikor a harkály falrongálási esetek száma emelkedik, a média bevonásával újra és újra felhívjuk a figyelmet a problémára.
Az illetékes minisztérium munkatársainak 2014. őszén jeleztük, hogy a madarak riasztásával kapcsolatos hatályos törvényi szabályozás nem megfelelő, emiatt ugyanis minden riasztási módszer, így az ablakra ragasztható ragadozómadár-sziluett, a konyhai veteménybe kihelyezett madárijesztő is engedélyköteles, ami nem csak szükségtelen, de életszerűtlen is. Tudomásunk szerint 2015 elején folyik ezeknek a passzusoknak a felülvizsgálata.
Végül, de nem utolsó sorban olyan riasztóeszközök kidolgozásán is dolgozunk, amik a harkályok életmódja és más állatriasztási területek tapasztalatai alapján legalább helyenként (elsősorban kisebb falfelületek, egy- és kétszintes épületek esetén) hatékonyak lehetnek.
Mit tehet a károsult?
Az országgyűlési biztosi hivatalból érkezett jogi állásfoglalás szerint a védekezési kötelezettség, mivel a harkályok védett állatok, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) rendelkezése alapján alapvetően az ingatlan tulajdonosát vagy használóját terheli:
"... védett állatfaj egyede által okozott kártételének megelőzéséről, illetve csökkentéséről az ingatlan tulajdonosa a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik".
A levél felhívja a figyelmet arra is, hogy a Tvt. a védett állatok riasztását zöldhatóságiengedély-kötelessé (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) teszi. Mivel a Magyarországon élő nyolc fakopáncs-, harkály- és küllőfaj mindegyike védett, és ezek közül hét faj lakott területeken is gyakori vagy előfordul, a törvényi rendelkezés elvileg a falrongáló madarak elleni védekezésre is kiterjedhet (bár az nem teljesen egyértelmű, hogy az engedélykötelezettség olyan passzív eszközökre is kiterjed-e, mint egy ragadozómadár-sziluett)! Még akkor is, ha az alkalmazható eszközök és módszerek egyébként alig vagy egyáltalán nem hatásosak.
A károsultak számára az ombudsmani tájékoztatás legfontosabb része, hogy kifejti, a riasztás hatástalansága esetén a területileg illetékes zöldhatóságtól (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) kérhető harkálymentesítő intézkedés és akár kártalanítás is:
"... Ha a kötelezett – vagyis az ingatlan tulajdonosa, illetőleg használója – a kár megelőzésére nem képes, kérheti természetvédelmi hatóság ... hasonló célú intézkedését ...".
"... részletezi, hogy mely esetekben fizet a természetvédelmi hatóság kártalanítást; így, ha kérés ellenére nem intézkedett a kár megelőzésére, ha indokolatlanul nem engedélyezte a riasztást vagy ha kérés ellenére nem vont be megfelelő szakértelemmel rendelkező szervet."
Ezért a károsultaknak a jelenlegi rossz, nem életszerű szabályozás miatt csak egyetlen lehetősége van; bejelentést tenni a területileg illetékes zöldhatóságnál (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak a kormányablakokba), kérve a probléma megoldását, rákérdezve az alkalmazható riasztási megoldásokra és ezek engedélykötelezettségére!
A megyei kormányhivatalok elérhetőségeit itt találja >>
(A megszűnt zöldhatóságok listáját és elérhetőségeit egyelőre itt találja >>)
Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy a kormányhivatalok munkatársainak sincs a birtokában valami eddig nem ismert riasztóeszköz! Az ott dolgozók ugyan olyan tehetetlenek, mint maguk a károsultak. A felügyelőségek alkalmazottai azért kénytelenek a kérdéssel foglalkozni, mert megfelelő építésügyi szabályozás hiányában egyedül a természetvédelmi törvény érinti a problémakör legalább valamely elemét, magukat a harkályokat, amik védettek. A helyzet annyira életszerűtlen, mintha a rossz minőségű, beázó tetőcserepek problémájának kezelése a Meteorológiai Intézet munkatársaira hárulna pusztán azért, mert ők beszélnek sokat az esőről!
A bejelentések legfőbb célja éppen az, hogy az államigazgatás szervezetének legyen esélye felmérni a probléma nagyságrendjét és országos kiterjedtségét, és ha ez igényli, a megoldás érdekében megtehesse a szükséges intézkedéseket, alapvetően az érintett szakmaterületek (építési hatóság, jogalkotók) figyelmének felhívását a kérdés rendezésére.
Addig is, amíg ez megtörténik, az alábbiakban összeállítottunk egy részletes tájékoztatót a problémakörről a szakemberek és a károsultak számára.
A harkályok
A világon élő több mint 200, a verébtől a varjút meghaladó méretig változatos nagyságú harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozómadarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, lábujjaik szorítóereje pedig az egyik legerősebb a madárvilágban, hogy függőlegesen és függeszkedve is képesek legyenek haladni a gyakran teljesen sima, kéregmentes felületeken is. Farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy a hanyatt dőlést megakadályozva megtámassza a madár testét. Csőrük négyélű árhoz hasonlít, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan „szőrös” hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó rovarok lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.
Közép fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán).
Az Európában élő kilenc odúkészítő harkályfajból nyolc Magyarországon is él. Ezek közül hét lakott területeken is gyakori vagy előfordul, méretük a verébtől a varjúig terjed.
A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál. Táplálékkereséskor változatos módon használják erős csőrüket. Táplálékukat – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag a fák belsejéből, hanem a kéreg alól vagy akár a talajról (elsősorban hangyabolyokból) szerzik, de esznek magokat és terméseket (mogyoró, makk, fenyőtobozból fenyőmagot), és zsákmányolnak fészekben ülő, még menekülésre képtelen madárfiókákat is. Amikor farontórovar-lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, a lárvák akár több méterre elhallatszó rágóhangja alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy a járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni azokat.
A lárvákra vadászó harkálynak a fa kérgén és törzsén keresztülhatolva át kell törnie
a lárvajáratok falát, hogy a nyelve segítségével kipiszkálhassa a zsákmányt.
7 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
A harkályok nemcsak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, seregély, verebek stb.) életét is. Annak köszönhetően, hogy a nálunk élő harkályok veréb és varjú nagyság közötti méretűek, egy harkályokban fajgazdag területen a nagyobb madarak (kék galamb, macskabagoly, füleskuvik, szalakóta, búbos banka) is költeni tudnak.
Végül, de nem utolsó sorban a harkályok udvarló, területkijelölő hangadásra is használják a fákat. Kellő tapasztalattal az egyes harkályfajok a jelzőhangjuk alapján el is különíthetők, amint a hangerősítőként működő száraz ágakon, törzseken messze hangzó géppuskaropogás-szerű, doboló hangot keltenek.
LEHETSÉGES OKOK
A betelefonáló, levélíró érdeklődők egyik legelső kérdése (a Mit tehetünk? mellett), hogy Miért rombolnak a harkályok?, és Miért a mi házunkat találták meg? Figyelembe véve a harkályok életmódját, épületeink számukra vonzó tulajdonságait és az eddigi káresemények tapasztalatait, a falrongálások legvalószínűbb kiváltó okai között az alábbi magyarázatok közül egyszerre több is szerepet játszhat, illetve ezek egymást erősítve vezethetnek a harkálytámadásokhoz.
A károsultak számára és a károkozások megakadályozása szemponjából azonban szinte teljesen mindegy, hogy a harkály miért váj lyukakat a szigetelésbe, mivel ez alapvetően azért lehetséges, mert ezen a harkályok meg tudnak kapaszkodni és a fedővakolatot át tudják törni. Ha ezt a lehetőséget megszüntetjük, akkor a jelenség is megszűnik.
Jelzőhangadás
Ha ráütünk egy polisztirolhab szigetelésű ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó méretű egybefüggő felület messze hangzó dobként működik, ami a harkályok számára különösen vonzó tulajdonság. A harkályok az épületeknek többnyire azokon az oldalain "dolgoznak", amik a zöldfelület, a fák, a park, az erdő – a természetes élőhelyek felé néznek.
Ásványianyag-keresés
További lehetőség, hogy a harkályok azért kopácsolják a falakat, mert ásványi anyagokat keresnek. Ez a viselkedés, a földfalakból csipegetés, széles körben elterjedt a madárvilágban; az állatok így elégítik ki ásványianyag- és nyomelemszükségletüket, vagy méregtelenítik szervezetüket. Mivel a külsőtéri homlokzati vakolóhabarcsok a típusuktól függően (mész, cement vagy műanyag bázisúak lehetnek) tartalmazhatnak a madarak számára értékes anyagokat, előfordulhat, hogy a madarak ilyen élettani okból, falszemcséket keresve bontják meg a házfalat.
Táplálékkeresés
A táplálékot kereső harkályok számára a könnyű megmunkálhatóságot ígérő és táplálékban gazdag korhadó fák látványa, a fában rágó lárvák rágáshangja, a lárvajáratok kérgen és fatörzsön látható nyílásainak sötét foltjai és a korábbiakban készült harkálylyukak jelenti azt a vonzerőt, ami segíti a táplálékkeresést. Ezekből a kulcsingerekből a szigetelt épületeink többel is rendelkezhetnek.
Célzott vizsgálatok nélkül nehéz megmondani, hogy a harkályok számára mi hallatszik át az épületből a szigetelőrétegen keresztül, így elvetni sem lehet, hogy a falakban futó vezetékekben zúgó víz hangja, a fal belső oldalán lógó analóg óra másodpercmutatójának folyamatos kattogása (melynek üteme nagyon hasonló a lárvák rágásának hangjához), a beszélgetés, zenehallgatás keltette rezgések menyire figyelemfelkeltőek az ilyen halk, tompított zajok érzékelésére specializálódott madarak számára. Egy építési kivitelező beszámolója szerint ott tapasztalta harkályok rongálását, ahol a téglafal felhúzását követően csak több hónap elteltével került fel a szigetelés. Ilyenkor a fugákban megtelepedő, a szigeteléskor csapdába került ízeltlábúak kaparó hangjukkal csalogathatják a falhoz a madarakat.
A harkályok a világot alapvetően a csőrükkel kopogtatva fedezik fel, és már láttuk, hogy a vékony vakolattal fedett szigetelés milyen kevéssé ellenálló egy ilyen vizsgálódással szemben. A csőrvágások nyomán visszamaradó kisebb-nagyobb lyukak szinte bizonyosan vonzzák a környék többi harkályát, a kutató csőrcsapások során gyorsan feltáruló polisztirolhab állaga pedig nagyon hasonló a pudvás, pusztuló fáéhoz, ami a harkályok egyik legfontosabb táplálkozóterülete.
Költőodú-készítés
A megrongált épületeknél nem ritka, hogy a madarak nem egyszerűen "meglékelik" a szigetelést, de a lyukon be is hatolnak, és a fal síkjával párhuzamosan haladva – mintha odút készítenének – több tenyérnyi kiterjedésben teljesen kivájják, a bejárati nyíláson keresztül kipucolják a szigetelőanyagot. Harkály költéséről egyelőre még nincs információnk ilyen szigetelésbe vájt üregben, de az általánosnak számít, hogy (a fába készült harkályodúkhoz hasonlóan) ezekbe denevérek költöznek be, illetve más madárfajok költenek.
Amint ennél az épülőfélben levő, még be sem fejezett háznál készült képeken is
látható, a harkályok nem mindig elégszenek meg azzal, hogy kisebb-nagyobb
mélyedéseket vájnak a szigetelésbe. Gyakran továbbhaladnak, és mintha költőodút
készítenének, nagy kiterjedésű üreget készítenek a fallal párhuzamosan
haladva. A fotókon pontokkal jelöltük az így képződött üregek hozzávetőleges
méretét. 9 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Járulékos ok
A költési időszak elején, többnyire április-május folyamán, számos madárfaj hímjei támadják saját tükörképüket autók külső visszapillantó tükreiben, járművek és épületek ablakaiban. Amennyiben az harkályok esetében fordul elő, a madarak szinte automatikusan kapaszkodnak fel az ablakkeretre, ahol ezen és a falon vezethetik le a feszültséget. Ilyenkor gyorsan felfedezhetik, hogy a szigetelt fal milyen könnyen forgácsolható, "pudvás" állagú, és máris van egy falrongáló harkályunk.
Ezen a két videón jól megfigyelhető ez a folyamat: a balkáni fakopáncs először
a tükörképét támadja, ...
... majd az ablakkeretet kezdi megrongálni (Videók: Orbán Zoltán).
Kíváncsiság
Nem hagyható figyelmen kívül az a magyarázat sem, hogy a harkályok puszta kíváncsiságból keresik fel az élőhelyükön a figyelmüket – a nagy nyüzsgéssel (építkezés, állványozás, burkolás) – felkeltő falakat. A harkályprobléma egyik legjellemzőbb tulajdonsága éppen az, hogy a madarak az esetek túlnyomó többségében újonnan szigetelt épületeken jelennek meg a falakon, olykor még a munkálatok közepette, de leggyakrabban az állványok lebontását, a munkálatok befejezését követően.
Tanulás, utánzás
A harkályok számára megfelelő, fákkal tarkított kertes, parkos lakott területi élőhelyeken egyszerre több faj több egyede is élhet. Ezek a madarak figyelik egymást és tanulnak is egymás viselkedéséből, különösen a fiatalok, így a falak meglátogatása is elterjedhet a környék madarai között. Mivel a harkályok nem vonulnak, ősszel és télen viszont nagyobb területeket is bekóborolhatnak, és a számukra ismerős falfelületek száma a szigetelési programnak köszönhetően jelentősen emelkedett, a falrongálási esetek országos növekedéséhez és elterjedéséhez ez a tanulási, utánzási viselkedés is hozzájárulhat.
AMI NEM MEGOLDÁS
Csakúgy, mint a parlagi galambok távoltartása esetében, a harkályoknál sem jelentenek valódi megoldást a drága ultrahangos készülékek, amik a lakók elmondása szerint hosszú távon ráadásul nagyon zavaróak az emberi fül számára is.
Az erős, váratlan hanggal (hangágyúval) történő riasztás a települések zajvédelme (lásd petárdázás tilalma) miatt sem megoldás. Arról nem is beszélve, hogy nem sok értelme lenne hanggal megpróbálni megoldani egy olyan helyzetet, ahol részben éppen a zaj a probléma.
Őszintén beszélve a kérdésről, mivel esetenként milliós károkról van szó, nem kerülhető meg a harkálykilövés elméleti lehetőségének vizsgálata sem. Mindjárt az elején tisztázni kell, hogy ez két okból sem járható út. Egyrészt azért, mert az összes harkályfajunk természetvédelmi oltalom alatt áll, tehát védett, másrészt azét, mert ez valószínűleg csak időszakos megoldást jelentene. A harkályok számára alkalmas élőhelyeken több faj számos egyede él – a költési időben a párok és a kirepült fiókák alkotta családok, a költési időszakon kívül pedig, mivel nem vonulók, kóborló példányok. Tehát egy-egy madár eltávolítása maximum időleges szünetet jelentene, az pedig nyilvánvalóan még kevésbé járható út, hogy minden harkályt kiirtsunk.
AMI MEGPRÓBÁLHATÓ
A harkályálló építési technológiák bevezetésével kapcsolatban a legjobb esetben is csak évek alatt várható eredmény, az érintett tulajdonosoknak viszont azonnali segítségre van szüksége. Ezért felvázolunk néhány olyan viszonylag egyszerű módszert, melyek eredményesek lehetnek.
Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a riasztóeszközök hatása nagyon esetleges, a harkályok viselkedését ilyen egyszerűen többnyire nem lehet befolyásolni!
A harkályok elriasztásának nehézségét jól példázza ez az elképesztő videó is.
Ráadásul, mi a felvételen látható kígyónál sokkal kevésbé közvetlen és
"hatékony" (a hüllő sem "működött") eszközöket tudunk
csak bevetni (Forrás: YouTube).
Kúszónövényes faltakarás
A falakra felfuttatható kúszónövények elvileg a riasztásnál (lásd később) jobb, akár száz százalékos biológiai jellegű megoldást kínálhatnak a harkályok elleni védekezésben. Ennek magyarázata, hogy a harkály nem száll lombozatra, landoláshoz az ágak és a törzs (vagy a fal) nyílt, levelekkel nem fedett felületére van szüksége. Ezért ha a számukra vonzó falakat sűrű futónövényzet fedi, valószínűleg eszükbe sem jut az épületre szállni és ott rongálásba kezdeni.
Az örökzöld borostyán a megtámadott vagy megvédeni kívánt épületre
felfuttatva egész évben levélszőnyeggel takarja a falat, ami így jó
eséllyel már nem vonzó a harkályok számára
(Fotó: Orbán Zoltán).
A kúszónövényes befuttatás további előnye – a szépsége mellett –, hogy az (állandó) levéltakaró nyáron árnyékolja és természetes úton tartja hűvösebben az épületet, télen pedig némileg csökkenti a hőkisugárzást.
Mindezekből az következik, hogy a harkályok elleni védekezés érdekében évelő és örökzöld kúszónövényt, borostyánt érdemes használni, mely egész évben takarja a falat. A futónövények többsége lombhullató; ősztől tavaszig, tehát pont a "legharkályveszélyesebb" időszakban nem fed kellő mértékben. Az is előfordulhat, hogy a csupasz ágak még vonzzák is a harkályokat, ezek azonban ilyen esetben valószínűleg inkább a kéreg repedéseiben keresgélnének, nem pedig a falat próbálgatnák. Az örökzöld és lombhullató növények esetleg eltérő harkályvédő hatásáról sajnos nincsenek információink.
A futónövényes védekezésnek – bár ideálisnak tűnik – gyakorlati hátrányai is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy lassú, minél nagyobb az épület, annál több időre (évekre) van szükség a teljes falfelület lefedésére.
Többszintes épületek esetében érdemes építőmérnök vagy statikus szakvéleményét is kikérni arról, hogy az adott falburkolat, szigetelési technológia elbírja-e a növényzet várható tömegét, illetve ehhez milyen esetleges plusz feltételek megléte szükséges.
További problémát jelent, hogy a kúszónövények indáin
az egerek (és gyíkok) a több emelet magasságban levő
lakásokba is feljutnak, ezért lakótelepeken gyakran látni
elvágott szárú, kiszáradt kúszónövények maradványaival
borított falszakaszokat. 3 fotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
"Rémzsinór"
Amennyiben nem probléma az eszköz kinézete, gyorsan és olcsón készíthetünk elvileg hatékony harkályriasztót erős zsinórból és 1,5 l-es műanyag palackokból.
A fal síkja elé 30–40 cm-rel, sűrűn egymás mellé akasztott leendő riasztózsinórokra a lezárt műanyagpalackokat 20–25 cm-re egymás alá kötözzük. Így az eszköz nem csak fizikailag akadályozza meg a harkályokat abban, hogy a falra szálljanak, de napos időben a csillogó és a szellőben forgó könnyű tartályok árnyéka és szélkelepszerű hangja is riasztóan hathat a madarakra.
Az eszközt Budapesten, a Rózsadombon ki is próbálták egy többszintes társasház
három oldalára kifüggesztve 2009 őszén. Az érintett falszakaszokon a kihelyezést
követően megszűntek a rongálások, viszont a harkályok rákaptak a még nem
védett erkélyes-ablakos oldalra (3. kép). 10 fotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
Ragadozómadár-sziluettek
További elvi megoldási lehetőséget kínálnak a madarak ablaknak ütközése kapcsán alkalmazott, üvegfelületre ragasztható ragadozómadár-sziluettek épületre kihelyezhető változatai.
A ragadozómadár-sziluettek alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat madarak öröklött félelmi, elkerülő viselkedése áll. A klasszikus kísérletben kislibák felett mozgattak ragadozó árnyképet (nyak nélküli kis fej, rövid csőr, elöl lévő kerek vagy hegyes végű szárny, hosszú és keskeny farok), amire a fiókák rejtőzködő lekushadással reagáltak, mert ez a sziluett a rájuk veszélyt rejtő ragadozómadarak (héja, karvaly, sólymok) sajátossága. Ha ugyanezt az árnyképet 180 fokkal elfordítva (hosszú nyak, hátul lévő kerek szárny, rövid farok) mozgatták a madarak felett, akkor azok nem reagáltak rá, mivel ez az árnykép a rájuk veszélytelen récék, libák, hattyúk jellemzője.
A madarak tehát nem bármilyen fekete folttól, hanem az eszköz által megjelenített ragadozómadár-alak megfelelő kulcsarányaitól ijednek meg!
Hasonló, de az állatvilágban szélesebb körben rögzült félelemre épít a "rémszem" eszköz. A fej vagy a megjelenési felület (például lepkeszárny) méretéhez képes nagy, mereven bámuló szemek vagy ennek imitációi elkerülésre, meghátrálásra késztetik a gerincesek többségét, mert a merev nézés kihívást, a rangsorban betöltött felsőbbrendűséget (dominanciát), fenyegetést jelent. Etológiai vizsgálatok alapján a "bámuló szem" effektust egymás mellé közel, bagolyszem-szerűen elhelyezett nagyméretű foltok is kiváltják. Sok zsákmányállat kihasználja a szemfoltok riasztó hatását, gondoljunk csak a lepkék szárnyán lévő szemszerű foltokra, amik a szárny hirtelen kinyitásakor a közeledő ragadozóban olyan érzetet kelt, mintha egy merev nézésű, veszélyes állat felé közeledne. Ezért számíthatunk arra, hogy a szemfoltokkal kiegészített sziluettek hatékonyabbak lehetnek a harkályok riasztásában.
A harkályok legveszedelmesebb ragadozója a fák és ágak között is vadászó héja, ezért az életnagyságú, élethű ragadozómadár-sziluettek különböző változatai a repülve közelítő harkályok esetében beválhatnak, mint a harkálytávoltartó eszközök. Ezekből próba jelleggel az MME bolt többet is forgalmaz. Az aktuális kínálatról úgy lehet a legegyszerűbben meggyőződni, ha a bolti honlap keresőmezőjébe beírjuk a "harkály" kifejezést.
Az életnagyságú héjasziluett messziről is nagyon jól látható, amiből készül
függesztve kitehető és mindkét oldalán felhasználható (egyik oldala élethű
színezetű, a másik hagyományos árnykép), rémszemmel kiegészített és
falra ragasztható változat is. A kiakasztható sziluettet erős műanyag zsinórral
40–50 cm-rel a fal síkja elé kell függeszteni, hogy napsütésben ennél az
eszköznél is érvényesüljön a műanyag palackos riasztózsinórnál említett
árnyékolási kettőződés. 10 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
A képeken látott, anyagában vékony profilú sziluettek repülő madarak esetében lehetnek hatásosak. A harkályokkal azonban éppen az a probléma, hogy alapvetően nem repülve, hanem a felületen ugrálva-mászva közlekednek, így járják be a fák törzsét és ágrengetegét, illetve így közlekednek az épületek falán is. Az épület egyik faláról a másikra átváltó harkály nem szemből, hanem oldalról, élirányból látja a kifüggesztett, felragasztott sziluette(ke)t, amik így semmiféle riasztó kulcsingert nem produkálnak, azaz olyanok, mintha ott sem lennének!
Műbagoly
A vadászboltokban és barkácsáruházakban beszerezhető, üldögélő madarakat megjelenítő különböző műbaglyok nem madárriasztó, hanem madárcsalogató eszközök – de előfordulhat, hogy a harkályok esetében hatásosak és távolt tartják a madarakat.
A probléma az, hogy az éjszaka világához tartozó, nappal nyílt helyen üldögélve látható bagoly látványa nem elriasztja, hanem épp ellenkezőleg, vonzza, támadásra ingerli a madarakat, a kistestű énekesektől a varjúféléken át a ragadozókig. Azért is kapható műbagoly vadászboltokban, mert ezeket tisztásra álítva oda lehet csalogatni, és leskunyhóból könnyebb lelőni a vadászható varjúféléket. Ez a vadászati mód az "uhuzás", amit a faj védetté nyilvánítása előtt élő uhuval végeztek. A madarak baglyokat támadó viselkedését használják ki a kutatók például a kék vércsék kutatásában, a felnőtt madarak befogásában és gyűrűzésében.
A barkácsáruháyakban kapható műbagoly "madárriasztó" macskabagoly méretű
és rugós felfüggesztésű feje a szélben egy kicsit mozog, hogy az eszköz
még feltűnőbb legyen. 3 fotó - katt a képre.
A vadászboltokban kapható, mintegy 60 cm magas műuhu szárnyai zsinórral
távolról mozgathatóak is. 3 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Éppen ezért műbagoly kihelyezése jó eséllyel nem riasztja, hanem éppen elenkezőleg támadásra ingerli és vonzza a környék madarait, illetve ebben az esetben is jelentkezik a hozzászokás, illetve ragadozómadár-sziluetteknél említett láthatósági probléma.
A riasztás buktatói
Az eredményes harkályriasztás nehézségének alapvető oka, hogy autonóm, fejlett intelligenciájú, kíváncsi, ugyanakkor rendkívül jól alkalmazkodó és speciális madárcsoport képviselőit szeretnénk folyamatosan távol tartani hatalmas, olykor több ezer négyzetméternyi falfelülettől. Ezért nem csak az fontos, hogy megfelelő riasztó kulcsingerekkel rendelkező eszközöket használjunk, hanem az is, hogy ezeket ne csak a rongálás helyszínén, de egy időben az épület egészén alkalmazzuk és akár hetente többször is helyezzük át.
Amennyiben nem így teszünk, a madarak még gyorsabban megszokják az eszközöket, és ezt követően gyakorlatilag semmiféle bevethető megoldás nem lesz többé hatásos, mert semminek nem dőlnek be! A szükségmegoldások keresése közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy olyan madarakat próbálunk elriasztani a házainktól, középületeinktől, melyek velünk élnek a zajokkal, fényekkel erősen terhelt településeken, tehát nem dőlnek be akárminek.
Elméletileg a csillogó CD és DVD korongok beválhatnak riasztófüggönyként, de az
épületnek a harkályok számára semleges részeire (erkély, felső üvegfal) egyesével,
szétszórtan kihelyezve csak elpufogtatjuk az eszközben esetleg rejlő lehetőséget,
illetve hozzászoktatjuk a madarakat a különböző ingerekhez. Így azután már
az élethű ragadozómadár makettek is hatástalanná válhatnak.
12 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
A mesterséges odúk harkályok elleni védelme
A mesterséges madárodúk esetében nem ritka eset, hogy a harkályok elkezdik kitágítani a röpnyílást. Ilyenkor megoldást jelenthet, ha bádog- vagy alumíniumlemezből "szoknyát" készítünk a nyílás köré.
Harkály röpnyílástágító munkája "B" típusú mesterséges odún.
3 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése