Lángosok

Ma igazi piacos lángos volt a menü. Nagyon-nagyon finomra sikerült. Sok tejföllel, fokhagymával a tetején.Ha ezt a fajtát nem szeretitek, hoztam egy egész lángosgyűjteményt.

Igazi piaci lángos recept

http://www.tutireceptek.hu/igazi-piaci-langos

Hozzávalók: 1 kg liszt kb. 5-6 dl langyos víz 1 élesztő pici cukor az élesztő futtatásához 2 kávéskanál só olaj a sütéshez és a formázáshoz

Elkészítés: A hozzávalókból tésztát dagasztunk (tudom, hogy furcsa, de vízzel kell az élesztőt futtatni!!!!), de teljesen simára, hogy egy pici gumó se legyen benne és olyan lágynak kell lennie, mint más kelesztett tésztának, pl. a pogácsa vagy talán egy picit keményebb, de nem sokkal! Ezt megkelesztjük és ha megkelt, olajos kézzel lángost formázunk és bő olajban kisütjük! Tehetsz bele egy főtt krumplit is teljesen péppé nyomva, így puha marad. Tanácsok: Isteni finom! Ezt a receptet egy piaci lángossütő néni árulta el!!! Elkészítési idő: 30 perc A receptet beküldte: ritaanyu

Krumplis lángos

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2002/05/langos.htm

Többen jelezték, hogy örömmel fogadták azokat a recepteket, amelyeket közöltünk a Szentes gasztronómiájába tartozó ételekről. Íme a piacokon vásárolható lángos receptje, amihez jó kísérletezést és jó étvágyat kívánunk.

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg főtt, tört főtt burgonya, 1,5 dkg élesztő, 2 dl tej, cukor, só, olaj).

Elkészítés: A többször átszitált lisztet tedd meleg helyre, hogy meglangyosodjon. A tej felével, kevéske cukorral és egy kanálka liszttel futtasd fel az élesztőt. A héjában főtt, hámozott, áttört burgonyát dolgozd el a liszttel, sóval, a felfuttatott élesztővel, s a maradék tejet is hozzáadva - sok levegőt beledolgozva - dagaszd sima tésztává. Tedd egy kilisztezett edénybe (langyos helyre) , takard le, s hagyd megkelni. Ha két-háromszorosára nőtt, nyújtsd ujjnyi vastagra, s vágd egyforma (kb. féltenyérnyi) darabokra. Az olajos kézzel cipóvá formált adagokat hagyd még 10-20 percig kelni. Végül a lángosokat húzogasd laposra, s bő, forró olajban mindkét oldalukon süsd pirosra. Felfuttatás: Az élesztőt, mielőtt a liszthez adnánk, rendszerint tejben felfuttatjuk. (Ehhez az elérhető legnyersebb tejet használjuk, mert a tartós, féltartós változatok, illetve a forralt tej sok kudarcot okozhatnak.) 1-1,5 dl langyos (nem forró!) tejben elkeverünk egy kávéskanálnyi cukrot, beleszitálunk egy kanál lisztet és - a lehető legkisebb darabokban - belemorzsoljuk az élesztőt. Az edényt lefedjük és huzatmentes, langyos helyre tesszük. Az élesztő akkor "fut", ha a tej tetején megjelenik a barnás hab. Ilyenkor beleszitálunk még 2-3 evőkanál lisztet és szétnyomjuk az esetleges élesztődarabokat, majd 5-10 perc újabb pihentetés után felhasználhatjuk a tésztához. (Ha az élesztő fél órán belül sem mozdul, akkor nem érdemes kísérletezni vele.

A kelt tészta gondozása: A megfuttatott élesztőt előmelegített (legalább szobahőmérsékletű, langyos) liszthez adjuk, s tejet, lisztet sem keverünk hidegen a tésztához. A kelt tészta általában utálja a hideget és a huzatot, azért amikor a simára kidolgozás után kelesztjük, mindig meleg (de nem forró!) helyre tesszük és lefedjük legalább egy konyharuhával. (Menet közben is ellenőrizhetjük, hogy a tészta kel-e: ha a körmünkkel megkarcoljuk és a bemélyedés kis idő múlva eltűnik, akkor jó úton vagyunk. Egyébként a lágy tészta gyorsabban, a kemény lassabban kel.) A kelesztésre kilisztezett, tágas edényt használunk, hiszen egy szokványos tészta 2-3 óra alatt eredeti térfogatának bõ másfélszeresére is megnő. Ha a kelesztett tésztát a sütés elõtt még megmunkáljuk (azaz daraboljuk, fonjuk, hajtogatjuk), akkor összeesik, ezért - immár végleges formájában - újra keleszteni kell, mielőtt a sütőbe tesszük. (Ekkor még mindig érzékeny a huzatra, így a sütés első időszakában kerülendő a sütő nyitogatása.) Szentes, 2002. 05. 22.

Erdélyi padlizsános lángos

A recept megjelent: Vidék Íze - 2011 augusztus http://www.videkize.hu/erdelyi_padlizsanos_langos

Hozzávalók és elkészítése: Fél deci langyos tejben elkeverjük a cukrot és az élesztőt, majd langyos helyen fölfuttatjuk. A burgonyát héjában megfőzzük, még melegen meghámozzuk, áttörjük. Összedolgozzuk a liszttel, a tojássárgájával, az élesztővel és annyi langyos tejjel, hogy közepes keménységű tésztát kapjunk. Cipót formálunk belőle, azután langyos helyen, lisztezett tálban, a tetejét is belisztezve a duplájára kelesztjük. Míg a tészta kel, elkészítjük a tölteléket: a padlizsánt héjastól kis kockákra vágjuk, és megsózzuk. A felforrósított olajon üvegesre pirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, hozzáadjuk az áttört fokhagymát és a sós létől lecsöpögtetett padlizsánkockákat. Fedő alatt, a saját levében puhára pároljuk. Ha kész, belekeverjük a lehéjazott, cikkekre vágott paradicsomot, megborsozzuk, és együtt pirítjuk néhány percig. A lángostésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk, és tenyérnyi darabokat szaggatunk belőle. Minden lángos közepére teszünk a padlizsános töltelékből, a tésztát félbehajtjuk, majd a széleit jól összenyomjuk, s kissé lelapítjuk. Bő, forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük.

Joghurtos lángos

https://mesterszakacs.eu/recipes/recipe/2699-joghurtos-langos

Elkészítési idő: 60.120 perc Adag 4 személyre

Hozzávalók: 1/2 kg liszt 2 dkg élesztő 1 késhegynyi szódabikarbóna 1 csapott evőkanál só másfél dl langyos víz.

Elkészítés módja: A lisztbe belekeverjük a szódabikarbónát, az élesztőt is belemorzsoljuk, hozzáadjuk a joghurtot és a langyos vizet, és egy fakanál segítségével jó hólyagosra kidolgozzuk. Kétszeresére kelesztjük, majd még egyszer-kétszer átkeverjük, kelesztjük. Olajjal lekent munkalapra borítjuk, olajos kézzel ökölnyi nagyságú darabokat tépünk, jól kihúzkodjuk, és forró olajban kisütjük. Először fedő alatt, fordítás után fedő nélkül. 14 db szép lángos lett a tésztából.

Jó étvágyat kívánunk.

Összegyűjtötte: Virágné Fejes Éva

A legyek haszna II.

 MIÉRT HASZNOSAK BIZONYOS LEGYEK ÉS A SZÚNYOGOK NEKÜNK, EMBEREKNEK? – II. RÉSZ

BY: MÚZEUM 2020. JÚN 10.BY: 

A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.

Írta: Dr. Soltész Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye)

Az első részben megtudhattuk, mi az összefüggés a szúnyogok és a csokoládé között; milyen légyfajok komposztálnak nekünk a kertben, illetve hogyan segédkeznek a legyek és a szúnyogok a biológiai (vegyszermentes) védekezésben.

 

A feketearcú dongólégy (Calliphora vomitoria) lárvái tetemeken is fejlődnek (forrás: kanocpapa, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

A GENETIKA MODELLÁLLATA

Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) körülbelül egy évszázaddal ezelőtt honosodott meg modellállatként a laboratóriumokban. Mára talán a Föld legismertebb és legjobban tanulmányozott állata lett. Számos kutatás használja modellként, mely betekintést ad a génexpresszióba, a gén szabályozó mechanizmusokba és újabban a genomikába. A D. melanogaster a második állat a világon, melynek a teljes genomját megszekvenálták. Az emberi betegségeket okozó gének közül csaknem 75 százalékot megtaláltak a D. melanogaster-ben, mint homológ gént. A homológ gének felismerése óriási lépés az emberi genetikai betegségek kezelésében, a II-es típusú cukorbetegségtől kezdve az alkoholizmusig. Magasabb genetikai szinten, a Hox-gének felfedezésével vizsgálható lett az egyedfejlődés nagyon korai szakaszainak gének általi szabályozása (pl. fej-farok tengely, mintázatok kialakulása).

A génkapcsolatoknak ez a térképe az alléljellemzők relatív helyzetét mutatja az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) kettes kromoszómáján (forrás: Twaanders17)

A D. melanogaster a rövid generációs ideje miatt – ami annyira alkalmassá teszi genetikai vizsgálatokra – jól alkalmazható az életkor-specifikus és az élettartam-viselkedési mintázatok, mint az öregedés, valamint a korfüggő memóriaromlás genetikai és a fiziológiai vizsgálatára.

A gerincesek és a rovarok izomszövetei csak távolról tekinthetőek homológnak, de az emberi szívizom és a rovarok indirekt repülőizmai között funkcionális és fiziológiai hasonlóság található. A Drosophila-szárnyizom funkcionális tulajdonságainak, a génexpressziók valamint a miofibrillumok szerveződésének megismerése nagy segítséget jelenthet az emberi izombetegségek kezelésénél. Az aszinkron repülőizmokat, amelyeket egyetlen inger vezérel, nagyon szélsőséges mechanikai és fiziológiai hatások érik a nagyfrekvenciás szárnymozgással végzett hosszan tartós repülés alatt. A szárnymozgatási rekordot (1000 Hz) a Forcipomyia genuszba tartozó törpeszúnyogoknál mérték, ahol megfigyelték azt is, hogy ha csökkentik a szárny hosszát, akár kétszeresére is emelkedhet a frekvencia. A rovarok repülőizmainak vizsgálatával betekintést kapunk az izmok működésébe, képet alkothatunk a működés energetikai viszonyairól, energiaspóroló folyamatokról, ami hatással lehet az emberi egészségre. 

 

 

 Az ecetmuslicák gyors fejlődésük és nagy számú utóduk miatt kiválóan alkalmazhatók genetikai és más kísérletekre – ideálisak gének, biológiai folyamatok és akár a betegség mechanizmusainak tanulmányozására (forrás: droso4schools)

  

SEGÍTSÉG A GYILKOSSÁGOK FELDERÍTÉSÉBEN

Általában kétszárnyúak az első rovarok, amelyek megérkeznek a tetemre. Az alábbi családok képviselői látogatják a tetemeket: fémeslegyek (Calliphoridae) igazi legyek (Muscidae), avarlegyek (Fanniidae), púposlegyek (Phoridae), sajtlegyek (Piophilidae), húslegyek (Sarcophagidae), billegetőlegyek (Sepsidae), tüskésszárnyú legyek (Heleomyzidae), pákosztoslegyek (Milichiidae), talajlegyek (Sphaeroceridae), ürüléklegyek (Scatophagidae) és viráglegyek (Anthomyiidae).

Légylárvák kutyatetemen (fotó: Bozó Csaba)

A tetem lebontása meghatározott szukcessziós sorrendben és időben megy végbe, ami felhasználható potenciális időmérőként. Ha már találhatók légylárvák a tetemen (márpedig az esetek túlnyomó többségében ott vannak), a törvényszéki entomológus meg tudja becsülni a halál idejét: faji szinten azonosítja a légylárvákat, a lárvák mérete alapján a hőmérsékleti és páratartalmi viszonyokat figyelembe véve meghatározza a lárva korát, ezt az időt hozzáadja a tojásból való kikelés idejéhez, és hogy átlagosan mennyi idővel a halál után találja meg az adott légyfaj nősténye a tetemet. Ma már a tojás kora is megállapítható az embrió fejlettségének vizsgálatával. Minél több faj van a tetemen, általában annál pontosabb a becslés. A testen talált dögevő fauna információt szolgáltat a helyszínről is (különböző élőhelyeknek általában különböző a faunája), ami abban az esetben fontos, ha az eredeti helyszínről elmozdították a tetemet.

 

Igazságügyi entomológus rovarokkal kapcsolatos bizonyítékot gyűjt egy sírból (forrás: Simon Fraser University, Museum of Archaeology and Ethnology)

Ma már a korszerű kriminalisztika is használja a kétszárnyú rovarokkal kapcsolatos (dipterológiai) ismereteket. Az emberi tetemeken talált légylárvák faji azonosítása és viszonylagos életkoruk meghatározása lehetőséget adhat a halál beálltának és egyéb körülményeinek megállapítására. Az e szempontból fontos légyfajok teljes körének azonosítására alkalmas gyűjtemények rendelkezésre állnak a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában.

 

KÉTSZÁRNYÚAK AZ ORVOSLÁSBAN

A nemzetközi orvosi szakirodalomban egyre gyakrabban írnak a steril körülmények között nevelt légylárvák felhasználásáról nyílt sebek kezelése során. A fémeslegyek (Calliphoridae) többsége a rothadó húst fogyasztja, ez teszi őket alkalmassá arra, hogy nehezen gyógyuló sebeket (felfekvéseket, cukorbetegségnél fellépő sebeket) tisztítsanak ki. Jól alkalmazhatók például súlyos égési sérülésnél és kiterjedt horzsolásnál, és ott, ahol a sérült részek eltávolítása nehézkes volna, mert például az elhalt szövetek elszórtan (szigetszerűen) helyezkednek el nagyobb felületen. A légylárva-terápia (vagy más néven terápiás myiázis) egyáltalán nem új gyógymód, már több száz évvel ezelőtt is használták a sebgyógyulás elősegítésére számos kultúrában, beleértve a majákat, az indiánokat és az ausztrál őslakókat. Haszonállatoknál már régen megfigyelték, hogy a légylárvákkal „fertőzött” sebek hamarabb gyógyulnak.

A légylárvák kedvező hatását Európában először a napóleoni háború időszakában figyelték meg: a katonáknak, akiknek sebei lárvákkal fertőződtek, jobb volt a prognózisuk. A terápia során steril körülmények között tenyésztett lárvákat tesznek rá speciális kötszerekkel a sebre. A lárváknak kettős hatása van: egyrészt elfogyasztják az elhalt szövetet, másrészt a nyáluk enyhén fertőtlenítő hatású. Továbbá a lárvák mechanikai mozgása mikromasszázs hatású, ami elősegíti a nyirokkeringést a szövetekben.

 Légylárva-terápia. A sebbe steril légylárvárkat helyeznek, amelyek kitisztítják a sebet (forrás: Fred Bloem)

 

A LEGYEK ÉS SZÚNYOGOK A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNKBEN

A legyek szerves részét képezik a kulturális örökségünknek. Több ezer gyereket nyűgözött már le a mese a bátor kis szabóról, aki „hetet ütött egy csapásra”, és nincs olyan, aki még ne hallott volna olyan vicceket, amikor a vendég az étteremben kifogásolja, hogy „légy van a levesemben!” Egyesek talán olvasták George Langelaan A légy (1957) című novelláját is – mely egy ember-házilégy hibridről szól –, vagy látták annak filmadaptációit. Legyek ott vannak a legtöbb nyelvre lefordított könyvben, a Bibliában is: Mózes 2. könyvében a harmadik csapás a szúnyogok, a negyedik csapás a böglyök. A legyekkel kapcsolatos szimbolizmus átjárja William Golding komor regényét, A legyek ura (1954) című művét is. Rófusz Ferenc A légy (1981) című animációs filmje volt az első magyar film, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Több költőt is megihlettek a kétszárnyúak; ilyen művek például William Blake: A légy, és Romhányi József: A Moszkitó-opera.

Csípőszúnyog szobra Kanadában (forrás: Susan Nicol)

 

 

Rófusz Ferenc A légy (1981) című Oscar-díjas animációs filmje itt látható:

 

A legyek haszna I.

 MIÉRT HASZNOSAK BIZONYOS LEGYEK ÉS A SZÚNYOGOK NEKÜNK, EMBEREKNEK? – I. RÉSZ

BY: MÚZEUM 2020. JÚN 05.BY: 

A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.

Írta: Dr. Soltész Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye)

Korunk egyik divatos kifejezése az ökoszisztéma-szolgáltatások. Sokak szerint azokat az „előnyöket és hasznokat” hívjuk így, amelyeket az emberiség az élővilágtól kap. Pedig a természetben különféle folyamatok maguktól működnek: például a rovarok beporozzák a növényeket, a természetes vizeinkben végbemenő folyamatok miatt tiszták a folyóink és tavaink, az elültettet magvakból különösebb beavatkozások nélkül termés keletkezik. Ezek a folyamatok azok, amelyek igazán hasznosak számunkra.

 

Ökoszisztéma-szolgáltatások (forrás: Zöld Akció) 

A kétszárnyú rovarok rendje 150 ezer eddig ismert fajával az egyik legnagyobb, gyakorlati jelentőségét tekintve pedig bizonyosan a legfontosabb rovarcsoport. A Magyarországról kimutatott fajok száma több mint 6500. A különféle „légy” és „szúnyog” nevek alatt emlegetett vérszívó és betegségterjesztő fajok rendkívüli humán- és állategészségügyi jelentősége a mai korban sem sokat csökkent.

 

BEPORZÓ LEGYEK!

A legyek és szúnyogok azért látogatják a virágokat, hogy energiához (nektár) és fehérjéhez (virágpor) jussanak, továbbá egyes virágok párzási találkozási helyek is egyben. Ezek az állatok általában kevésbé szőrösek, mint a hártyásszárnyúak, és a legtöbb fajnak nincs speciális pollenszállító testrésze. Mindezek ellenére a virágpor azért számos kétszárnyúfaj testén megtapad, és néhány fajnál megfigyelhetők az elülső láb módosulásai, amelyekkel összegyűjthetik a pollent.

A kétszárnyúak nem annyira következetes viráglátogatók, mint a méhek, de még a nem pollenre-nektárra specializálódott viráglátogató legyek is jelentős mértékben hozzájárulnak a növények szaporodási sikeréhez. A kétszárnyúak által végzett beporzás jelentős számos fontos növénykultúránál a mérsékelt övben (pl. alma, eper, hagyma, karfiol, mustár, póréhagyma, sárgarépa) és a trópusokon (kakaó, kasszava, kesudió, mangó, tea).

Kétszárnyúak nélkül nem lenne csokoládé, mert a kakaó beporzását kizárólag törpeszúnyogok (Ceratopogonidae) végzik, különösen a Forcipomyia nemzetség fajai. Egyre több virágos növénynél mutatják ki, hogy kétszárnyúak a kizárólagos beporzói. Nagyon speciális, szélsőséges példákat is találunk: az európai zergeboglár (Trollius europaeus) beporzását a viráglegyek (Anthomyiidae) közé tartozó négy Chiastocheta-faj végzi. Az imágók a virágban párosodnak, nektárral és pollennel táplálkoznak, a lárvák fejlődése pedig a magvak egy részében zajlik.

Törpeszúnyog a kakaó virágán (forrás: Quora) 

A kétszárnyúak különösen fontos beporzói azoknak a növényeknek, melyek olyan élőhelyeken élnek, ahol a méhek kevésbé aktívak. Számos légy jól bírja a nedves és hűvös élőhelyeket, például a köderdőket és a sarkvidéki vagy alpesi környezet. Ezeken a területeken nagy a kétszárnyú beporzók aránya.

A csípőszúnyogokat jól ismerjük, mint vérszívó, kórokozó terjesztő állatokat, de azt kevesen tudják, hogy beporzásban is részt vesznek. Csak a nőstény szív vért (a hím a megrövidült rágó és állkapocs miatt nem tudja átfúrni a bőrt), de mindkét ivar szívogatja a virágok nektárját. Csípőszúnyogok által végzett beporzást már több mint 100 évvel ezelőtt is megfigyeltek és dokumentáltak.

Beporzás kapcsán a kétszárnyúak közül a zengőlegyeket (Syrphidae) kutatták a legtöbbet. Nagyon nagy fajszámú család, a palearktikus régióban (vagyis Eurázsia északi részén) a leírt fajok száma mintegy 1600. Magyarországon több mint 400 fajuk ismert. Egyes fajok imágói akár kétszázféle növényfaj virágán is megfigyelhetők táplálkozás közben.

 

Tarka darázslégy szamóca virágán (fotó: Soltész Zoltán)

 

BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS

A parazita, parazitoid és ragadozó légy- és szúnyogfajok segítenek a kártevő fajok visszaszorításában, ezért hasznos rovarnak tartjuk őket. Számos őshonos fajt használnak biológiai védekezésben, de üvegházakban néhány idegenhonos fajt is alkalmaznak egzotikus vagy hazai kártevők ellen.

A Feltiella acarisuga gubacsszúnyog (Cecidomyiidae) széles körben elterjedt és hatékony ragadozója a takácsatkáknak (Tetranychidae). Egy másik gubacsszúnyogfaj, az Aphidoletes aphidimyza a levéltetvek ellensége. Ez az Európában kereskedelemben is kapható faj sok helyen szereplője az üvegházakban termesztett növények integrált növényvédelemének.

Csigaevőlegyekkel (Sciomyzidae) kontrollálhatók azoknak a csigáknak populációi, melyek köztesgazdái a bilharziózist okozó vérmételyeknek.

A kizárólag parazitoid életmódú fürkészlegyeket (Tachinidae) széles körben használják a biológiai védekezésben, különösen lepke kártevők ellen.

A biológiai védekezésre alkalmas állatok kutatásának fontosságát az is jól jelzi, hogy hadban álló országok is együttműködtek ebben a témában. Az amerikaiak 1928 és 1933 között felállítottak egy gyapjaslepke-laboratóriumot Budapesten, melyben a fürkészlegyeket mint a lepke természetes ellenségét Mihályi Ferenc vizsgálta. A zengőlégyfajok (Syrphidae) lárváinak mintegy 30 százaléka ragadozó – ezen belül is a levéltetvekkel táplálkozókat érdemes megemlíteni, de fogyasztják még a pajzstetveket és egyéb rovarok lárváit is. A biológiai védekezésben hatásuk jelentős, és gyakran jobb, mint a növényvédő vegyszereké, amelyekre a lárvák is érzékenyek.

 

Zengőlégylárva levéltetvet eszik (forrás: Organic Plant Care)

 

LEBONTÓ LEGYEK

A legtöbb szárazföldi és édesvízi ökoszisztémában a kétszárnyúak a fajokban leggazdagabb csoport, és összehasonlítva a többi lebontást (dekompozíciót) végző csoporttal a legnagyobb biomasszát is ezek alkotják. Magyarországon körülbelül 76 légycsalád fajai végeznek lebontást. Ezek közül a legjelentősebbek a fémeslegyek (Calliphoridae), az igazi legyek (Muscidae, Fanniidae), a gombaszúnyogok (Mycetophilidae), a púposszúnyogok (Phoridae), a lepkeszúnyogok (Psychodidae), a húslegyek (Sarcophagidae), az árnyékszúnyogok (Sciaridae), a billegetőlegyek (Sepsidae), a talajlegyek (Sphaeroceridae), a katonalegyek (Stratiomyidae), a zengőlegyek (Syrphidae) és a lószúnyogszerűek (Tipuloidea). A kétszárnyúaknak fontos szerepük van a trágya újrahasznosításában – ezeket a nagy egyedszámú fajokat többek között Magyarországon is alaposan tanulmányozta Papp László professzor.

Az eredetileg pántropikus, de ma már nagy elterjedésű fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvája lehullott gyümölcsöt és egyéb lebomló szerves anyagokat fogyaszt. Ez a faj jól példázza a legyek hatalmas lebontó kapacitását és ökológiai jelentőségét. Ha a felhalmozódott csirketrágyát szállja meg, akkor jelentős mértékben csökkenti a trágya mennyiségét, mert a kirepülő legyekkel távozik a szerves anyag egy része. Szaporodása során kiszorítja és így jelentősen csökkenti a fertőzéseket terjesztő házilegyek számát. Bábozódás előtt arra alkalmas helyet keres, így könnyű a tenyészetből begyűjteni. A kimászó lárvákat állati takarmányként használják hal- és sertéstenyészetekben. A fekete katonalegyet háztartásban lévő komposzt gyorsabb lebontására is lehet alkalmazni, az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban már kifejezetten erre a célra rendelni lehet ezeket a lárvákat.

 

Fekete katonalégy rózsa virágán táplálkozik. Lárvái jelentős lebontók (fotó: Didier Descouens) 

A második részben arról olvashatunk, hogyan segíthetnek a legyek egy gyilkosság felderítésében, és olyan legyekről is szó lesz, melyek segítségével elkerülhető az amputáció.

Forrás: https://mttmuzeum.blog.hu/2020/06/05/miert_hasznosak_a_legyek_es_a_szunyogok_nekunk_embereknek