Önellátás A-Z-ig. Második rész

Tehát falvaink, tanyáink romokban, elhagyatva, elöregedve! De ez nem csak rosszat jelent, tragikuma ellenére sem, hanem egy új lehetőséget, az újjáéledés lehetőségét. Olvasom közben hozzászólásaitokat, amelyek visszatükrözik a tendenciát, amiről szólni akarok: az újratelepülés.

Falusi lakóházak

Városi népek indulnak meg falura, tanyára, lakótelepet, városi „kényelmet”, nyűgöt otthagyva próbálnak megélni falun. A nehézségek senkit ne riasszanak vissza, már az első lépéseket megtette, csak így tovább, fog az menni. Legjobban akkor menne, ha még többen indulnának el ezen az úton, és meg is találnák egymást, segítenék, segítenénk egymást. Mert az egyik legfontosabb eleme a falusi életnek, önellátásnak az összefogás, összetartás.

Gömörszőlősi paraszt-wellness

A kaláka. 

A „ma én neked, holnap te nekem”. A közösen végzett munka, mely megtart, összekovácsol: a szénagyűjtés közben a mezőre kivitt frissen sült pogácsa egy korsó hideg borral jobban összehoz, mint akármilyen szerződés! Mert kell a munkás kéz, kell a másik segítsége és másnak is kell az én segítségem.

Hogyan is működhet ma az önellátás? 

Korlátozottan, de mégis, legfőképpen önön korlátaink szabnak neki határokat. Sokan, a fent említett városi népek közül úgy mennek falura, tanyára, hogy közben megtartják városi munkahelyüket, életük egy részét, életvitelük egy részéhez ragaszkodva, nem igazán szakadnak el attól és így persze nehéz önellátni. 

Tehát első szintjén az mondható, már az is jó, ha a zöldségféle nagy részét és a gyümölcsök nagy részét megtermeli magának és fel is dolgozza. Teljesen városiaknak ajánlom a befőzést, vagyis szezonális jelleggel vásárolja fel a valódi termelőktől a felesleges zöldséget, gyümölcsöt és otthon főzze be, csináljon belőle lekvárt, szörpöt. Fagyasztani is lehet, de az sokkal költségesebb és a lényeg a befőzési technikákon van, amit egy egyszerű sparhelten is meg lehet tenni, mert mi van akkor, ha nincs se gáz, se villany…?

Fotó: Pinterest.com

De haladjunk tovább a már kiköltözöttek lehetőségein: ha már a zöldség megvan (krumpli, bab, borsó, répafélék, paradicsom, paprika, tök, karalábé, káposzta és gyümölcsökből is elrakva a baracklekvár, szilvalekvár, aszalványok, alma, körte, szederszörp- és lekvár, meggybefőtt, akkor jön a következő lépés: a jószágtartás. 

De! Sose kezdjünk állattartásba takarmány termelés nélkül! Csak miheztartás végett: 30 tyúk napi adagja 8 liter kukorica-árpa-zab vegyes dara és ha nem akarsz tojótápot adni (mázsánként 17-18.000.-Ft-ért!) még délben egy liter zab szemesen, tojótáp gyanánt! Ez havonta 240 l dara, szemes takarmányban ez legalább 200 kg. Nyáron kevesebb is elég, amikor van zöld is, tud kapirgálni az udvaron, de éves szinten akkor is legalább 20 q szemest kell számolni. Ezt legalább meg kell termelni, ehhez legalább fél hektár jó termőföld kell és ez csak a tyúk! Ha még egyéb baromfit is akarunk (kacsa, liba,pulyka) meg disznót, netán lovat és tehenet, akkor mindjárt legalább 10 ha szántónál és 5 ha legelő- kaszálónál tartunk, amit persze – ha már önellátás – magunknak kéne megművelni is, mert a bérműveltetés drága és bizonytalan (a traktoros sosem akkor ér rá veled foglalkozni, amikor neked kellene, egy traktorosnak nincs meg mindenhez a gépe, akkor szaladgálj több után, hogy végre be legyen művelve a földed, a minőségről nem is beszélve.

Fotó: Virágné Fejes Éva

Szóval: magad uram, ha szolgád nincs!

De hogyan? 10 ha saját és pár hektár bérelt földhöz vegyél azonnal traktort? Nem! Akkor ugyanott vagy, ahol a part szakad: a traktor üzemeltetés drága: üzemanyag, kenőanyag, alkatrész, javítás, a tartozékokról nem is beszélve. Mire egy ócska MTZ-t felszerelsz a legszükségesebb eszközökkel, ami a földmunkákhoz, betakarításhoz kell 5-10 millánál jársz és nyiss egy komoly szerelőműhelyt is, hogy minden üzemképes legyen és a működés még így is óránként több ezer forintba van! Hát akkor mi legyen? 

Ló! 
Van ismerősöm, aki ökrökkel szánt és végezteti a nehéz munkát, mások erős hidegvérű, vagy sodrott lovakkal. Egy pár jámbor 7 mázsás sodrott aranyat ér a földeken! Szánthatsz, szállíthatsz, kaszálhatsz velük és télen még a fakitermelésben is tud dolgozni! Teljesen megújuló energiaforrás, csak széna meg zab kell neki, azt meg meg lehet termelni, nyáron elvan a zöldön is és ha kancáid vannak, még évente önmagát megújítva megajándékoz egy-egy csikóval is, amit ha eladsz, megvan a ló éves tartási költsége. Persze meg kell tanulni lovat tartani, fogatolni, szántani, dehát a traktoros sem úgy terem. Nem mellékes előnye két lónak, az éves „megtermelt”trágyamennyiség, mely igen jól jön a szántóidnak!

Fotó: Virágné Fejes Éva

Szóval küld ki a traktort a mezőre, hogy tankoljon, szereld meg, hogy elljen neked kistraktort és még trágyázza is be a földedet! Ja, hogy a lovat naponta etetni kell, foglalkozni vele, nem lehet csak beállítani a csűrbe és hónapokig rá sem nézni? Igaz, de te akartál paraszt lenni?! Sok „gazdát” hallok panaszkodni manapság, hogy milyen drága a gépfenntartás, meg a műtrágya, meg a csávázott vetőmag, a szervízköltség, stb. 

Tartsál lovat! 

A nálunk „némileg” gazdagabb USÁ-ban nemzeti program, hogy a 150 ha-nál kisebb gazdaságok műveljék a földet lovakkal, ezért náluk minden gépnek, ami traktorhoz van, megvan a lovas változata is és sok államban már csak azt fogadják el bionak, amit lovakkal termeltek, az egyéb vegyszermentességen túl. Mi még itt nem tartunk ugyan, de a „józan paraszti ész” is azt diktálja, hogy minél olcsóbban termelj, minél több mindent oldj meg magad! Minél függetlenebb egy gazdaság a nagy rendszerektől, (olaj, áram, gáz, bank, alkatrészek, szolgáltatások), minél függetlenebb a felvásárlóktól annál eredményesebb, annál kevesebb felé folyik a megtermelt érték! Mert az igazi érték itt termelődik!

Szántás lovasekével

Nos, van tehát elegendő földünk, immáron erőforrásunk (ló) kellenek még hozzá eszközök, eke, ekekapa, borona, henger, tárcsa, kultivátor, vetőgép, fűkasza, gereblye, szekér, speniter és indulhat a munka! Ja, az itt felsorolt eszközök nem kerülnek többe 5-700.000.- Ft-nál, két jó ló 5-600.000.- és ezzel évekre el vagy látva! (Most böngésztem: egy MTZ 50-es is, ami legalább 40 éves, 600.000-ért kínálják eladásra!)

Fotó: Virágné Fejes Éva

Eszközünk is megvan, nosza keressünk egy alkalmas embert, aki megtanít bennünket ezek használatára és akkor már tényleg kezdhetünk parasztizálni. 

Ha megtermeltük a szükséges takarmány mennyiséget, állíthatjuk be a jószágállományt, ki mennyit szeretne, ki mit bír!

Fotó: Virágné Fejes Éva

Egy jó koca kitermeli a család éves sertéshús szükségletét, szalonnával, zsírral együtt, sőt, még egy-két hízót eladva a tartási költséget is megtéríti! Persze vett malacot, vett takarmánnyal hizlalni igen költséges dolog. 

60-70 tojótyúk már nem csak a család szükségleteit látja el, de heti 200 db tojást már piacra is tud termelni, az jelen áron 8000.-Ft, ami havi 32.000.-. 

Egy tehén, jó tejelő magyar tarka ad – megfelelő takarmányozás mellett – napi 16-20 liter jó minőségű tejet, melynek literjét akár 150-200 Ft-ért is el tudjuk adni, számoljuk csak napi 2.500.-Ft-al, hogy maradjon nekünk is túrónak, tejfölnek való, akkor is havi 75.000.-Ft bevétel, +20.000.-Ft amit mi ettünk meg és nem a boltban költöttük bizonytalan eredetű és minőségű „tejtermékekre”! 

Tehát: zöldség-gyümölcsünk a legszükségesebbek megvannak, hússal, tojással, tejtermékkel elláttuk magunkat, igaerőnk van, arra nem költünk külön. kemencét raktunk, kenyerünket megsütjük. Az a havi 100.000.-Ft elég a kifizetnivalókra… persze, ha többet akarunk, többet kell termelnünk is, az igényeinket pedig gondoljuk újra!

/Folytatjuk/

Az írás pár éve jelent meg Szabados Csaba tollából, akit mindannyian ismerhettek az Önellátás A-Z-ig c. filmből. A filmet itt nézhetitek meg.