Szedjünk oltóágat!

A régiek szerinte február 10-e, Kolos napja termőnap. Ezen a napon szedték meg a a gyümölcsfák oltásához szükséges oltóágakat és tárolták Gyümölcsoltó Boldogasszonyig.

10 éves korában így fog kinézni a 40 gyümölcsöt termő fa (Forrás: Sam Van Aken)

Bárkinek lehet ilyen csodaszép, sokféle gyümölcsöt termő fája, ami dísznövényként is megállná a helyét. Az oltás nem bonyolult tudomány, ha a szakemberek tanácsait lépésről-lépésre betartjuk.

Első feladatunk, hogy kiválasszuk azokat a fajtákat, melyeket rá szeretnénk oltani egy vadalanyra vagy már meglévő, termő fánk egyik ágára.

Jeszenszky Árpád , az oltás nagy tudója így ír erről Oltás, szemzés, dugványozás című könyvéven. 

"Az oltóvesszőket lombhullás után szedjük. A fagyérzékeny fajok vesszeit még ősszel , az erősebb fagyok előtt, a többit legkésőbb februárban, fagymentes időben szedjük. A csonthéjas gyümölcsfélék vesszejét korábban kell megszedni, mint az almás termésűekét. Az örökzöld növények oltóvesszőit felhasználáskor szedjük és leveleiket nem távolítjuk el, csak bekurtítjuk. 

Lehetőleg középkorú, termő törzsfákról, azaz olyan fákról szedjük a vesszőket, amelyeket kiváló tulajdonságaik folytán szaporításra kijelöltünk. Csak egészséges növényekről szedjünk oltóvesszőt, s maga a vessző is egészséges legyen. 

Fagyban a vesszőket kesztyűs kézzel szedjük meg, mert az esetleg fagyos vessző kérgén a meleg kéz foltokat okozhat. A vesszőkről a száraz leveleket szedjük le. 

A vesszőket kisebb csomókba kötözzük, jeltáblával látjuk el, és a falak északi oldalán – tehát teljesen árnyékos helyen – a hegyéig földbe süllyesztve elvermeljük. A vesszőket tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyirkos – legalább 75 % kvarcot tartalmazó („immunis”) – homokra rakjuk.

A télen takarva telelő növények (szőlő, füge, rózsa) vesszei gondosabb védelemre szorulnak. A szőlővesszőket kötegelve homok közé, prizmába rakjuk, kívül szalmázzuk és földeljük. A prizmákban szellőző nyílást is hagyunk. Ha kisebb mennyiségű vesszőt vermelünk, azt falombbal, később ah ideg fokozódásával szalmás trágyával takarjuk. A tél elmúltával a takaró anyagod leszedjük róla. 

Egyébként semmilyen vesszőt sem szabad melegen tartani. A szabadban tenyésző fák és cserjék vesszeit néhány fokos hidegnek ki kell tenni ahhoz, hogy később tavaszig szaporításra alkalmasak maradjanak. Ezzel megakadályozzuk, hogy idő előtt kihajtsanak.

Ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszők előbb hajtanak ki, tehát korábban is használjuk fel őket.

Különösen tavasz felé kell az oltóvesszőket hidegen tartani. Ezért alkalmasabb a vermelésre az falak északi, árnyékos oldala, ahol a tél végén még hóval is fedhetünk. Lakóház pincéjében bizonytalan a vesszők teleltetése, mert a pince sokszor túl meleg, és a párás levegőben a penész is felléphet. Nagy légterű, szellős és hideg pincék viszont alkalmasak a szőlővesszők és egyéb oltóvesszők tárolására. "

A szakkönyvet teljes terjedelmében itt olvashatjátok.

Egy szakkönyv a XIX. századból

"Hazára dicső leányai! használjátok fel azt a nagy, azt az ellen-állhatlan hatalmat, melylyel a természet kegyes istene felruházott benneteket. — Emeljétek gyöngéd karjaitokra ezt az árva ügyet, hazai gyümölcsészetünk elhanyagolt ügyét!...

Tanítsátok gyermekeiteket szeretetre, a természet szent sze­retetére ! Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket: szi­veikbe ojtottátok ugyanakkor a szabadság és haza szeretetét; az erénynek, a szépnek és jónak szeretetét is! Az az anya, a ki gyermeke szivébe a természet szeretetét beoj­totta, mesés kincsek birodalmával ajándékozta meg szülöttét; olyan kincseket ad annak, melyeket az idő vasfoga sem emészthet meg; melyek a/t boldogítva kisérendik végig az élet útain. Hazám lelkes leányai! ajándékozzátok meg gyermekeiteket eme kincsekkel, a természet szent szeretetének boldogító érzelmeivel! Karoljátok fel hazai gyümölcsészetünk ügyét! Szeressétek, ápol­játok a gyümölcsészetet! ...

Nemes czélotokhoz, — gyermekeitek szivében a természet szere­tetét fölébresztem, — legbiztosabban elvezet benneteket a gyümöl-csészet. Olvassátok a gyümölcsfa-tenyésztésről irt munkákat! Olvassátok és gyámolítsátok tömeges pártolástokkal a szaklapokat, melyek tért nyitottak a gyümölcsészet irodalmának is! Ne gondoljátok, hogy a gyümölcsészet egy rideg, egy száraz tu­domány, melyben csak egy-két életunt férfi találhat örömet, szórakozást! A gyümölcsészet egy olyan költészet, mely egyik karjára a szépet, másikra a hasznost öleli föl; költészet mely évenkint megújuló élvek­kel, örömökkel és hosszú élettel szokta jutalmazni ápolóit....

Szeressétek a gyümölcsészetet! Pártoljátok a gyümölcsészet iro­dalmát ! Fogjatok kezet velünk, kik oda törekszünk, hogy isten legé­kesebb virágos kertévé változtassuk át ezt a kedves Magyarhazát! Mily boldogság lenne egykor, magunkénak nevezhetni azt a szép hazát, melynek hegyoldalait és völgyeit, halmait és síkságait a Ti ha­talmas szövetségtek a legnemesebb gyümölcsfák millióival népesítené be!! Mi kivántatnék ehhez egyéb, mint, hogy az egyik vetné a legne­mesebb gyümölcsök legépebb magvait s azok csemetéiről időjártával uj, nemes fajokkal lepné meg a világot; másik és mindnyájan eltanul­ván az ojtásnak oly egyszerű és könnyű, épen a Ti finom ujjaitokhoz illő fogásait, ezer számra nemesítené a vad magonczokat?...

Szeressétek a gyümölcsészetet, mely a ti gyermekeiteknek, a ti unokáitoknak és a ti unokáitok unokáinak életét űgyekszik édesebbé, boldogabbá tenni. A gyümölcsészet egy áldásdús tudomány; olyan, mint a szeretet \^ vallása, mely nem egyes népeket, hanem az egész világot törekszik / boldoggá tenni, keblére ölelni. Szeressétek magatok is, tanítsátok meg gyermekeiteket is szeretni az önzetlen szeretet eme hálás tudományát, a gyümölcsészetet, mely a vele foglalkozók kedélyét éppen ugy megnemesiti, mint megnemesiti az átojtás a vad fát!..." (Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok, 187. Arad) .

A képen látható fa történetét itt nézhetitek meg:

Sam Van Aken az úgynevezett chip-technikával oltotta be a fákat. Az eljárással 16 darab különleges, 40-féle gyümölcsöt termő fát hozott létre, melyeket az Egyesült Államokban múzeumoknál és egyéb forgalmas pontokon helyeztek el, látványosságként.