Természetvédelmi farakással az egerek ellen.

Gyakran előkerül az egértéma. Hogy fogjuk meg, hogyan tartsuk távol, miért kell irtani őket?

Azt mindenki tudja, hogy az egerek betegségek terjesztői, melyek közül a fertőző agyhártyagyulladás és a salmonellosis a legfontosabb.

Egy egér évente kb. 2 kg élelmiszert fogyaszt el, de ha nem is eszi meg az összes élelmiszertartalékunkat, fészkelésével, ürülékével használhatatlanná teszi azokat. A szaga pedig a legkellemetlenebbek egyike. Ha nem vesszük időben észre a jelenlétüket, nagy károkat okozhatnak. Igen gyakran rágják meg a bőrt, bőrgarnitúrát, a textilanyagot. Senki sem örül, ha előveszi kedves télikabátját, ágyneműjét, abroszát,  s azon ott éktelenkedik egy nemkívánatos lyuk. Kedvenc csemegéjük még a papíráru (zacskók, könyvek) és a nylonzacskó is, de mivel nem válogatósak, a vezetékeket is szívesen rágcsálják. A vezetékek szétrágásával, a műszerek tönkretételével hihetetlen mértékű károkat okozhatnak.

Fentiek miatt a törvény is előírja az irtásukat.

A 18/1998 (VI. 3.) NM járványügyi rendelet 36. § -a szerint:

(1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek:

...

h) vándor- és házi patkány,
i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek

...

(3) A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá - területi elhelyezkedésüktől függetlenül - a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt.

Első és legfontosabb feladatunk a megelőzés. Sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.

A megelőzés rengeteg dolgot foglal magában. Először is meg kell akadályozni a bejutást, és olyan feltételeket kell kell teremtenünk, amelyek nem teszik lehetővé a rágcsálók elszaporodását. Ez számukra kedvezőtlen körülményeket takar: tenyésző-, búvó-, szaporodóhelyeik megszüntetését; táplálékforrások kiiktatását.

Terményeinket érdemes rágcsálóktól nem hozzáférhető helyen tárolni. Fémhordóban, műanyaghordóban, amire az egerek nem tudnak felmászni és kirágni sem tudják. Régen erre a célra hombárokat használtak. Ezek lábakon álló, vagy fából készült, zárható eszközök voltak, vagy épített, belül deszkázott, rekeszekkel ellátott tárolók.

Ma is vannak, akik ilyen lábas eszközökben tárolják a szemesterményt. A leleményesek kiegészítik azzal a védelmet, hogy a lábakat kis tálkákba állítják, s a tálkákat vízzel töltik meg. Mások fémlábakra helyezik a tárolókat, hogy a rágcsálók ne tudjanak felmászni rá. Használható még a mennyezetről, gerendáról való lógatva tárolás is.

Az őszi, hűvösödő éjszakák beköszöntével számolni kell azzal is, hogy a kis egerek szeretnének behúzódni a lakásokba is. Ha nem vagyunk elég figyelmesek, már csak a kártételüket vesszük észre. Érdemes a spájzokban, kamrákban, pincékben, ahol élelmet is tárolunk, figyelmesnek lennünk, mit, hogyan tárolunk. Közvetlenül a földre semmit se tegyünk le, még a macska vagy kutyakaját se! Mi sok dolgot örököltünk szüleinktől, így pl. több bödönünk van, mint amit disznóvágás után használni tudunk. Első gondolatunk az volt, hogy nem kell ennyi, elajándékozzuk vagy eladjuk őket. Aztán jött egy hirtelen gondolat, hogy de hisz tudjuk ezeket másra is használni. Ezekben tároljuk a lisztet, cukrot (zacskóstól) és egyéb, rágcsálók által kedvelt dolgokat, mint rizs, tésztafélék, fűszerek. A régi zománcos tejeskannák a macska és kutyatápok tárolója lett. A jövő évi vetőmagvak bezacskózás után a régi zománcos vizeskannákban és a már nem használt öntözőkannákban kapnak helyet. Mert az egerek időnként nálunk is bepróbálkoznak. Előtte, ha a macskák éberségét kijátszva beszöktek, mindig csináltak valami kárt. A régi családi ereklyék újrahasznosítása óta már nem.

Ha beszöktek, megjelentek a lakásban, nincs más választásunk, mint irtani őket. A klasszikus módszereken túl (macska, egérfogó, méreg), létezik egy nagyon érdekes védekezési, gyérítési mód is.

Etesd őket odakint, készíts nekik búvóhelyet. Nyáron nem akarnak bejönni, télen meg szintén nem, mert van hol megbújniuk és van mit enniük. Majd a természet megritkítja őket. Ők is a tápláléklánc részei.

A hogyanokról és mikéntekről ez a kisfilm első másfél perce mindent elmond. A kisfilm címe
ne tévesszen meg senkit sem.

Madáretetés

Orbán Zoltántól egy másik ajánlás:

Készítsünk ablakgyíkvárat!

Vannak a Vidéken újrakezdők között, akik már alkalmazzák a módszert. Ezek közül egy tapasztalat:

„Ez az egéretetés nálam is bevált. Mivel a madarakat én is etetem, az egérnek is jutott mindig belőle. Volt hogy télen nevetve lestük a teraszajtón keresztül mozdulatlanul, ahogy a kisegér előszalad a magért, majd vissza a maggal a sűrűbe, aztán pár másodperc múlva megint előjött. Soha nem jött be a 27 év alatt, míg a fölöttem lakók erkélyeit végiglátogatta a falon fölszaladva és volt, ahol a lakásba is betévedt. Előfordult, hogy a virágládák sűrűjében felejtettük a húsvétkor oda rejtett apró csokitojásokat és később megtaláltuk az üres sztaniolt. Kis kinti mezei egerek ezek. Télen bebújnak a lyukukba, ahol nyilván komoly raktárakat hordanak össze előrelátóan.”

Egérmentes környezetet kívánok mindenkinek.

Az írás összeállításához segítségül használtam: https://www.kartevoirto.hu/szolgaltatasaink/ragcsaloirtas/

Virágné Fejes Éva

2018. szeptember 14.