Mi az a monília?
Egyre többeket érint ez növényi betegség. Csonthéjasokra jellemző, mely leggyakrabban a meggyet és a kajszibarackot támadja meg. A termésrothadás minden csonthéjasfajt sújt. Még a rózsafélék családjába tartozó egyéb fás növények is megfertőződhetnek. Valamennyi csonthéjas fajtái között jelentős különbségek vannak a betegség iránti fogékonyság tekintetében. A gomba micélium formájában telel át a fertőzött növényi részek (gyümölcsmúmiák, fás részek) szöveteiben. A virágok a sarjhajtások, a gallyak és a termések is fertőződnek.
A moníliát gombák okozzák. Közülük 2006-ig csak két jelentős termésveszteségeket okozó faj volt jelen Magyarországon (Monilina laxa és Monilinia fructigena), de már már háromról kell szót ejtenünk, ugyanis csatlakozott hozzájuk a Monilinia fructicola is, mely import őszibarackkal került be az országba. Utóbbi fajt a gyümölcsfákon tapasztalható tünetek alapján nehéz elkülöníteni.
Nagyvonalakban úgy jellemezhetjük őket, hogy a M. fructigena
elsősorban a gyümölcsökön idéz elő tüneteket, ahol sérüléseken
keresztül fertőz, mint sebparazita. Tünete jól felismerhető, ugyanis a seb
körül koncentrikus körökben drappszínű, okkersárga színű penészpárnácskák
láthatóak. A rothadó gyümölcs vagy lehullik, vagy összeaszalódik, mumifikálódik
és a fán marad. Gazdanövényei a csonthéjasok és az almatermésűek.
Kép forrása: http://www.biokultura.org/hu/okokertitanacsok/14-okokerti-tanacsok/847-vedekezes-monilia-fertozes-ellen-az-okologiai-meggy-es-cseresznyetermesztesben
A M. laxa tavasszal virágzáskor, ill. terméskötődéskor
a hajtásokat támadja meg. A virágok a fertőzést követően megbarnulnak,
a hajtások lankadnak, majd hirtelen hervadnak és elszáradnak, de a száraz
levelek nem hullnak le. Ez a kórokozó is sebparazita, így sérüléseken keresztül
a gyümölcsöket is megtámadja, barna színű rothadást idézve elő, mely körül
elszórtan szürke, lapos penészfoltok (konídiumok) láthatóak. A fertőzött
gyümölcsök később mumifikálódnak és ugyancsak a fán maradnak. Gazdanövényei a
csonthéjasok (meggy, kajszi, cseresznye, szilva, őszibarack).
Kép forrása: http://www.biokultura.org/hu/okokertitanacsok/14-okokerti-tanacsok/847-vedekezes-monilia-fertozes-ellen-az-okologiai-meggy-es-cseresznyetermesztesben
A M. fructicola pedig az előző két fajhoz képest lényegesen
agresszívebb kórokozó és nagy veszélyt jelent a csonthéjasokra virág-
és hajtáspusztulás, valamint gyümölcsrothadás formájában egyaránt.
Szinte minden termesztett gyümölcsfajt megfertőzhet (őszibarack, nektarin,
szilva, cseresznye, meggy, kajszi, mandula, alma, körte, birsalma, naspolya).
Kép forrása: http://www.biokultura.org/hu/okokertitanacsok/14-okokerti-tanacsok/847-vedekezes-monilia-fertozes-ellen-az-okologiai-meggy-es-cseresznyetermesztesben
Honnan ismerjük fel a moníliás fertőzést?
Kép forrása: Marcsi Szabóné Bérczi Vidéken újrakezdők csoport
A betegség a virágzás idején szembetűnő A fagy által megkímélt virágok legyengültek, a monília spórák viszont, kedvezőbb helyzetbe kerülve bejutottnak a magházba és elpusztítják azokat. A virágok és a fiatal termések megbarnulnak és elszáradnak.
A virágok elsősorban hűvös és nedves időben fertőződnek. Fontos, hogy a hőmérséklet 12 C alá süllyedjen. A fertőzés elsősorban a nedves felületeken támad, de magas páratartalom esetén is (85% fölött) bekövetkezhet.
A termések is elsősorban nedves időjárás idején fertőződnek. Ez esetben azonban az optimális hőmérsékleti értékek magasabbak: 20-24 C.
A termések is elsősorban nedves időjárás idején fertőződnek. Ez esetben azonban az optimális hőmérsékleti értékek magasabbak: 20-24 C.
Kép forrása: Attila Gannai Vidéken újrakezdők csoport
A levelek illetve a sarjhajtások elfonnyadnak, és a megtámadott gyallyakkal együtt elszáradnak. A fertőzött helyeken gyakran indul be a mézgafolyás. A gallyak gyakran közvetlenül is fertőződnek, elsősorban valamilyen sérülés esetén. A sérült helyek fonnyadnak és elszáradnak.
Kép forrása: Bodis
Anita Vidéken újrakezdők csoport
Kép forrása: Gál Bálint
Vidéken újrakezdők csoport
Kép forrása: Emília
Galgóci Vidéken újrakedők csoport
A termések rendszerint érés idején fertőződnek. A terméseken először puha, barnuló foltok keletkeznek, amelyek gyorsan szétterjednek, és az egész termést elborítják. Kedvező körülmények között a fertőzött részeken konídiumtartókat és konídiumokat figyelhetünk meg.
Hogyan védekezhetünk ellene?
A
monília elleni védekezés az egyik legnehezebb feladat, de nem reménytelen. Az okos gyümölcstermesztő
növényvédelme főleg a megelőzésen alapul.
A nyugalmi időszakban végzett metszés során
maradéktalanul távolítsuk el az előző évről fán maradt gyümölcsmúmiákat és a
moníliával fertőzött ágrészeket (10 cm-es egészséges résszel együtt), amik a
rajtuk lévő száraz virág- és levélmaradványokról jól felismerhetőek. A levágott
növényi részeket hordjuk el a fák környékéről és semmisítsük meg, égessük el
azokat. A sűrű lombozat is oka lehet a nagyfokú fertőzésnek, ezért törekedjünk
a szellős lombkorona kialakítására.
Még rügypattanás előtt végezzünk alapos lemosó
permetezést réz tartalmú készítménnyel, mely lehet rézszulfát (pl. cuproxat
FW), réz-hidroxid (pl. Kocide 2000), vagy kalcium-poliszulfid (pl. Tiosol mészkénlé
8-10 %-os töménységben). A rézzel vagy kalcium-poliszulfiddal (Tiosol, de ekkor
már csak 3-5 %-os dózissal) való kezelést rügypattanás állapotban
meg lehet ismételni.
Monília fertőzésre fehérbimbós állapottól kezdve, virágzáson -
terméskötődésen át egészen betakarításig számíthatunk. A legnagyobb fertőzés
akkor jelentkezik, amikor virágzás ideje alatt párás, nedves az idő.
Érdemes már fehérbimbós állapotban permetezni, az
ekkor kijuttatott alacsony (egyharmad, egynegyed) dózisú réz-hidroxid tartalmú
készítmények az ökotermesztők tapasztalatai szerint még elfogadható
hatékonyságúak és fitotoxicitásuk sem jelentős (dr. Holb Imre, 2005).
A monília kórokozói ellen ugyan a réz készítmények a leghatékonyabbak,
de ezek virágzásban perzselnek, így az ökológiai
termesztők számára marad az elemi kén (0,2-0,4 /-os töménységben) alkalmazása.
Az
első kezelést a virágok 10 %-os, a második kezelést a virágok 50 %-os
kinyílásakor, a harmadik kezelést pedig teljes virágzásban kell elvégezni.
Sziromhullást követően továbbra is permetezhetünk elemi
kénnel, valamint a korábban említett alacsony dózisú rézzel, gyümölcsnövekedés
során pedig csökken a növények réz érzékenysége, így ha nedves, párás
az idő, akkor akár hetente is szükségessé válhat a permetezés május végéig. Ezt
követően már csak abban az esetben indokolt a rezes kezelés, ha jégeső érte a
fákat, mert a sebzéseken át hamar megfertőződnek a termések.
Az említett kezeléseken kívül még az állati kártevők elleni védekezés
is nagyon fontos, mert az általuk okozott sebzések ugyancsak utat nyitnak
ezeknek a sebparazita gombáknak. -ez a meggy és cseresznye setében elsősorban a
cseresznyelegyet jelenti, szilvánál, kajszi- és őszibaracknál pedig a
gyümölcsmolyokat.
Emellett a gyümölcsfákat "folyamatos" növénykondícionálással
lehet felkészíteni a kórokozók támadására, mert egy erős, jó kondícióban lévő
növény kevésbé fogékony a betegségekre. Ezt a vegetáció során több alkalommal
is elvégezhetjük.
Forrás:
Védekezés monília
fertőzés ellen az ökológiai meggy- és cseresznyetermesztésben
Melyek
a monília tünetei? Hogyan védekezzünk ellene?
Virágné Fejes Éva 2018. június 7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése