Kora tavasztól késő őszig sokak életét keserítik meg a hangyák. Legzavaróbbak a lakásban, de az udvar közepén magasodó hangyaboly sem túl kívánatos.
Mit kell tudni róluk , riasztásukról, irtásukról?
Magyarországon a kis fekete hangya (lasius niger), házi hangya (lasius emarginatus) valamint a gyepi hangya (tetramorium caespitum) jelenléte lehet zavaró - ezek a fajok ugyanis előszeretettel tekintik életterüknek a kolónia közelében lévő házakat, ezekbe élelmiszer után kutatva könnyedén bejutnak. A hangya ugyanis a gondosan kivitelezett épületekben is megtalálja a réseket a bejutáshoz, és amennyiben számára megfelelő feltételeket és táplálékot talál ott, azt a többiek tudomására hozza. Ilyenkor nagy tömegben vonulnak a hangyaboly és a táplálék forrása között. Mindenevők, szabadban főleg a levéltetvek nedvét fogyasztják, a lakásban azonban bármely élelmiszerrel táplálkozhatnak. A száraz, meleg helyeket kedveli.
A közönséges hangyák elleni legfontosabb védekezés a megelőzés. Fontos, hogy ne találjanak élelmet, morzsát, ételmaradékot a lakásban, főleg a padlón, sarkokban, akkor nem a lakásunkat fogják élelemszerzésre, lakhelyül, nászhelynek használni.
Ha mégis bekerültek a lakásba, írtásukra számtalan szert lehet találni, a legtöbbel az egész bolyt ki lehet írtani, persze ehhez találkozni kell velük a lakásban, látni kell a vonulási útjukat, vagy csalikaját kell kitenni a lakásba vagy lakáson kívül esőmentes helyre, s ott gyéríteni őket, de léteznek speciális hangyaírtó csalik is. Az ízletes mérgezett csalétek vonzó hatással bír a hangyák egyedeire, a csalétekből táplálkoznak, továbbá behurcolják a hangyabolyba is.
Tél végén, kor tavasszal a szárnyashangyákkal kell számolnunk. A szárnyashangyák nem egy külön faj, ugyanazon hangyák hím és nőegyedei, amelyeket szárnyatlanként ismerünk. A szárnyashangyákkal az a gond, hogy ezek nem mennek vissza a bolyba, nincs igazából "kitaposott ösvényük", a riasztószerektől még ugyanúgy fel fognak repülni párosodni, (nem a földön párosodnak), mintha nem szórtunk volna ki semmit sem, csak 10 centivel arrébb teszik ezt, vagy ha közvetlen a járatuk elé tesszük a riasztó anyagokat, akkor is meg fogják keresni, hol jutnak a szabadba. Ha szerencsénk van, lakáson kívül párosodnak. Erre azonban ne alapozzunk szerintem. A kitett mérgeket sem fogják a bolyba visszahordani. Érdemes kifigyelni, honnan bújnak elő, és az ott lévő fészket felderíteni, megsemmisíteni. De ha a lakásban vannak még helyek, ahová be tudnak mászni (ajtófélfa melletti repedések, csempézésnél sérült fuga, fürdőkád körül bárhol repedés, nyílás, padlórepedés), oda be fognak költözni a megtermékenyített nőstények és újabb bolyt hoznak létre.
A hímek a megtermékenyítés után elpusztulnak, a nőstények elveszítik szárnyukat és már mint közönséges hangyák, úgy kezdenek bolyt alakítani, királynők lesznek és csak peterakással töltik egész további életüket . Először egyedül vannak, és a kikelő petékből áll össze az új boly.
Fontos tehát, ha szárnyashangyát észlelünk, tegyük lehetővé, hogy a mindenféle igyekezetünk ellenére is életbenmaradott példányok ki tudjanak repülni a szabadba. Gyakori szellőztetéssel, ablaknyitással pl. elősegíthetjük, hogy véletlenül se a lakásban párosodjanak és akarjanak új otthont, új bolyt létrehozni.
Hangyák elleni védekezésben három feladatunk van tehát, ha ki akarjuk őket irtani vagy legalábbis távoltartani őket a lakástól.
Az első, amit olyan gyakran hangoztatok, hogy ismerjük meg őket. Csak akkor tudunk eredményesen, jól átgondoltan védekezni bármi ellen is, ha ismerjük a szokásait, tulajdonságait.
Második, ha ismerjük a szokásait, táplálkozását, szaporodását, akkor ennek megfelelően megelőzési lépéseket teszünk, vagyis olyan körülményeket igyekszünk fenntartani kis odafigyeléssel, amitől nem a mi lakásunk, kertünk lesz a kedvenc helyük.
A harmadik az elterlésük és maga az irtás, ha megjelentek és szelídebb módokkal nem sikerül őket távozásra bírni. Ilyenkor az előbújókat egyből leöljük valamilyen szerrel, forró vízzel, légycsapóval, valamilyen ragaccsal, melyet a lyuk elé teszünk, ahol észleljük a kimászásukat. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy a meglévő boly helyét felderítsük, feltárjuk, megsemmisítsük, vagy ha erre nincs mód, akkor a járatba valahogy spricceljünk, fújjunk hangyaírtót. Ha ezt saját magunk nem tudjuk kivitelezni, érdemes erre specializálódott szakembert hívni, neki/nekik speciális eszközeik, szereik vannak és általában garanciát is vállalnak a munkájukra.
Fentebb a legfontosabb tudnivalókat sorravettük. Facebookos csoporttársak tanácsaiból válogatva nézzük, mit tehetünk a riasztásuk, távoltartásuk, írtásuk érdekében.
Szelíd módszer az illatok bevetése.
Mivel jó a szaglásuk, ezt a tulajdonságukat felhasználhatjuk ellenük. Erre alapozva eltéríthetjük őket eredeti útvonaluktól, megtörhetjük a vonulási útvonalukat, vagy távoltarthatjuk őket a lakásunktól, de a boly gyérítésére is jó.
Ehhez kerti fűszereinket is bevethetjük ellenük. Tegyünk páfrányt, kakukkfűvet, borókát, turbolyát, citromfüvet, levendula virágot a hangyák vonulási útjába. Ezek megzavarják a hangyák tájékozódását és hosszú időre elhagyják a területet.
Az intenzív szagok nem csupán megzavarják őket, de el is elriasztják. Az olyan erős illatokkal távoltarthatók, mint pl. citromhéj, citromkarika, ecet vagy fahéj. Ezeket helyezzük a boly bejáratához.
Riasztó növényeket ültethetünk a kertbe, lakás mellé, ablakba. Nem szeretik a paradicsom illatát, így bátran tegyük a balkonládákba őket, vagy ültessünk izsópot, levendulát, zsályát. Egész védvonalat alakíthatunk ki igy a megvédeni kívánt területek körül.
A védvonalat erősíthetjük még egyéb, minden háztartásban fellelhető szerekkel is. Ezeket a vonulási útvonalukba helyezzük el. A szaglásukat kihasználva illóolajokkal is próbálkozhatunk.
Levendula és teafaolaj csepegtetni 2-3napig a vonulási útjukra, vagy kevés langyos vízzel összekeverve spricnibe tesszük és ha meglátjuk őket, fújkáljuk őket szorgalmasan. Nagyon nem szeretik, így ha szerencsénk van, vissza se néznek, s a lelkiismeretünk is megnyugszik, mert nem pusztítottuk el őket, csak elzavartuk, tehát ez egy igazi környezetbarát módszer.
Szegfűszeg olajjal is próbálkozhatunk. Ha nincs szegfűszegolajunk, készíthetünk is. Egy kiskanál szegfűszeget ledarálunk vagy apróra törünk, ezt beletesszük pár cl étolajba, s meleg vagy napos helyen hagyjuk pár napot állni hagyni. Ha az olaj átvette a szegfűszeg illatát, már használhatjuk is. Ugyanezt a hatást érhetjük el a fahéjjal is.
Vannak, akik fokhagymagerezdekkel próbálják távoltartani őket. Ezeket tehetjük a küszöbre, az ablakpárkányra, vagyis a vonulási útvonalukba.
Lehet ecettel is fújkálják őket és a vonulási útnonalukat, de ugyanezt terpentinnel is végzik néhányan.
Használhatunk még élesztőt, sütőport is a kis rovarok elűzésére.
Szuperhatásos szerként terjed az interneten a következő recept.
Vegyünk 30 csepp borsmenta illóolajat, 30 cseppszegfűszeg illóolajat és 4-5 dl vízet. Mindezt egy szórófejes flakonba adagoljuk, majd alaposan összerázzuk. Ezután rázzuk fel a permetlevet és már csak permeteznünk kell. Minden egyes használat előtt alaposan rázzuk össze a keveréket. Ha a fűben találtunk hangyákat, akkor a bojt túrjuk szét lábbal és ezután permetezzük be a környéket. Szükség esetén pár nap múlva ismételjük meg a műveletet. http://www.agraroldal.hu/hangya-elleni-spray.html
Másik recept szerint 300 gramm friss vagy 30 gramm szárított ürömöt tíz liter vízbe tegyünk és hagyjuk erjedni 14 napig. Ezután a levet öntsük egy szórófejes flakonba, majd fújjuk a hangyabolyra!
Szórnak még sót vagy kávézaccot is a vonulási útjukra. De azt is mondják, hogy ha krétával körberajzoljuk a nyílászárókat, akkor nem jönnek a lakásba, mert nem szeretik a krétát. Ennek az a hátránya, hogy eső után újra kell rajzolni a védvonalat.
Tisztítószerekkel a hangyák ellen
Domestos kevernek egy jó adag férfi tusfűrdővel a felmosó vízbe. Domestos nélkül is jó, csak tusfürdő és víz. Az erős illatok megzavarják őket, emiatt az étel szagát sem érzik, nem tudják felkutatni. A Domestos és a tusfürdőben lévő illatok megzavarják, irritálják őket, így eltűnnek a környékről.
Eredményes lehet az elriasztásuk a sós, vagy méginkább a timsós vízzel való alapos, gyakori felmosással is.
Vannak, akik az ablaktisztítóval való lejfújkálásukra esküsznek.
Az útvonalukra bármilyen szappan, tisztítószer, szódabikarbóna kiszórható, ami riasztólag hat, de ezzel egyidőben ki kell jelölni egy helyet, ahol szabadon élhetnek és oda rendszeresen kiszórni morzsát, egyéb finomságot.
Arra is érdemes figyelni, hogy amikor el akarjuk őket téríteni, a riasztószereket ne teljes körben szórjuk-fújjuk köréjük, hanem hagyjuk nekik egy kis rész menekülési útvonalat.
Hasznos, bevált praktika az átköltöztetésük is.
Kidobásra ítélt szivacsot vagy ruhadarabot áztassunk be cukros vízbe, majd tegyük a vonulási útvonalukba. A kis állatok nagyon gyorsan megszállják a finom csemegével átitatott csalit. Kint a szabadban egyszerűen leseperhetjük őket és újra felhasználhatjuk a csalidarabot, vagy kidobhatjuk a kukába, vagy akár el is pusztíthatjuk őket.
Kitelepítésüket elősegíthetjük, ha a kedvenc ételeik mellé búvóhelyet is készítünk. Nedves földdel vagy fűrészporral, esetleg fűnyesedékkel megtöltünk egy virágcserepet és azt fejjel lefelé fordítva rátesszük a bolyra, vagy csak szimplán a földre. A hangyák gyorsan birtokba veszik az új ideális lakást, ilyenkor nincs más dolgunk, mint a cserép tartalmát átköltöztetjük olyan helyre, ahol már nem zavaró a hangyák jelenléte.
Táplálkozási szokásaikat kihasználva is védekezhetünk.
Ha riasztásuk nem vezet eredményre, akkor írtjuk őket. Itt arra alapozunk, hogy „édesszájúak” és hogy a boly élete a dolgozók által a bolyba behurcolt élelemtől függ.
Kockacukorra csepegtessünk rovarölő szert, ami csaliként vonzza a hangyákat. Ezt a halálos finomságot a hangya beviszi a bolyba, ami elpusztítja a többi hangyát, akár a királynőt is.
Bóraxot és porcukrot 1:1 arányban összekeverünk. Ezt egy lapos edényben, vízmentes helyre tegyük ki, ahol a hangyákat látjuk. A hangya édesszájú és a porcukorral együtt a bóraxot is beviszi a bolyba, megetetik vele a hangyakirálynőt. Kipusztul a boly. Melegvérűekre hatástalan.
Sütőpor-porcukor vagy sütőpor-vaníliás cukor keverékét tegyük kis tálakba néhány fertőzött helyre, pár nap és mind eltűnnek. A cukor odavonzza őket, a sütőportól felfújódnak és elpusztulnak. Ami a testükre ragad, az beviszik a bolyba, így ott is gyérítő hatása van.
Söröskupakba egy kicsi méz, a közepébe valami csalogató. A beragadt hangya nem visz a bolyba kaját így azok éhenhalnak.
Ugyanígy gyengíthető a boly, ha a dolgozókat rendre elpusztítjuk, vagy gyérítjük. Ezt akár a rendszeres porszívózás is elősegítheti. Nem lesz elegendő dolgozó, aki a bolyt élelemmel ellássa.
Sok só és rá pár csepp víz. Befolyik a lyukba és elpusztulnak.
Csiliporral vagy olajjal való körbevonásuk olcsó és hatásos, állítólag.
Nagyon hatékonyak a boltban kapható csali csapdák is. Ezek rovarölő szert tartalmaznak, amit a hangyák elfogyasztanak. Olyan helyre tegyük, ahol a háziállatok vagy a kisgyerekek nem találják meg csak a hangyák.
Fontos, hogy a sikeresnek ítélt irtás után a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, mert utánpótlás mindig lesz, ha kert is van a ház mellett. Az ugyanis, hogy a vonulási útjukat elzárjuk, nem jelenti azt, hogy nem fognak máshol próbálkozni. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy néhány tucat elhullott dolgozó hangya nem eredményezi a boly kipusztulását. A forrás megszüntetése nélkül a probléma csak látszólag oldódik meg, hisz gond nélkül szaporodnak valahol.
Megelőzésképpen élelmiszereinket száraz, tiszta helyen és szorosan zárható edényekben, zacskókban kell tárolni, hogy a hangyákat ne vonzza az illatuk. Igyekezzünk minél kevesebb morzsát, ételdarabot elhullatni. Ne feledjük, az állateledelek is vonzzák a hangyákat! Arról se feledkezzünk meg, hogy ahol sok a hangya, ott levéltetvek is vannak minden bizonnyal. A lakás köré ültessük a hangyák nemszeretem növényeit, pl. sarkantyúkát, turbolyát, borsikát.
Kérjük, mielőbb bármilyen módszert alkalmazni kezdesz, előtte gondold végig annak környezetvédelmi következményeit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése