A borsót sokan azonosítják a cukorborsóval. Pedig tudnunk kell, hogy alapvetően három fajtacsoportot különböztetünk meg, de ezeken belül még más szempontok, mint bogyó nagysága, színe alapján is osztályozzák.
A cukorborsó 
(P. sativum L. ssp. sativum convar. saccharatum Ser. (=ssp. hortense (Neilr.) A et G.) 
Az érett mag lehet sima, gömbölyű vagy ráncos, színe sárga, zöld vagy tarka. 
Hazánkban régebben hagyománya volt, gyerekkoromban a tanyán majdnem minden kertben előfordult, napjainkban nem számottevő a termesztésük, bár népszerűsége terjedőben van. Vannak országok, ahol régóta nagyon népszerű, de napjainkra egyéb országokban is gyorsan terjednek. A terméshüvely belső rostos hártyája hiányzik, ezért hüvelyestül fogyaszthatók. Ez azt is jelenti, hogy nem kell pucolni. A főzéshez való előkészítése abból áll, hogy a két végét levágjuk és feldaraboljuk ízlés szerint, mint a zöldbabot szokás. De maradhat egyben is, sőt sok helyen nem vagdossák, hanem kézzel tördelik kisebb darabokra. Ízlés kérdése csupán. Akkor szedjük, amikor a szemek még nem fejlődtek ki benne. A velőt és a cukorborsót szokták keverni, mivel a velőborsó zsengén nagyon finom, édes. A cukorborsó zöld, kifejlett szemei is ehetőek és finomak, csak a kifejtése eléggé nehézkes. 
A velőborsó 
(P. sativum L. ssp. sativum convar. medullare Alef. )
A velőborsók hosszabb tenyészidejűek: magjuk felülete ráncos, töppedt. A velőborsók nagy víz- és cukortartalmúak. Emiatt némileg hosszabb ideig tartják meg kedvező állapotukat, vagyis kifejtve a borsó tovább friss és zsenge marad, cukortartalmuk lassabban válik keményítővé. Sőt további jellemzőjük, hogy az érett mag is kevesebb keményítőt tartalmaz. 
Legismertebb fajtái pl. a Kelvedon csodája, a Jubileum, Zsuzsi, Rondo, és a Debreceni korai velő.
A kifejtőborsó 
P. sativum L. ssp. sativum convar. sativum (=convar. vulgare (Schülb. et Mart.)
Magjuk éretten sima, nem töppedt, cukortatlmuk gyorsan alakul át keményítővé, vagyis , így rövid idő van a betakarításukra, szedés után is gyorsan kell felhasználni őket. Előnyük viszont, hogy ezek általában rövid tenyészidejűek. Igénytelenebbek, edzettebbek, mint a velő- és a cukorborsók. Ezzel magyarázható tél alá vetésük is. 
Ide tartoznak az étkezési száraz (zöld vagy sárga magvú) borsók is. Legismertebb kifejtőborsófajták a Rajnai törpe vagy Petit Provencal melyet a köznyelv nevezett el Petiborsónak, még édesanyám is így nevezte, ezenkívül a Debreceni világoszöld és Debreceni sötétzöld fajták. 
Termesztett
borsófajtáink fontosabb jellemzői
| 
Fajta neve | 
Típus | 
Érés- cso-port | 
Növény- 
magasság 
(cm) | 
Hüvely | 
Zöld szem | 
Ezer-mag- tömeg (g) | 
Felhasználás | ||
| 
hossza | 
mag- 
szám 
(db) | 
színe | 
nagysága | ||||||
| 
Debreceni sötétzöld | 
K | 
B1 | 
45–65 | 
közepes | 
7–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
190–220 | 
friss fogyasztás | 
| 
Debreceni világoszöld | 
K | 
A2 | 
35–45 | 
közepes | 
7–9 | 
világoszöld | 
közepes | 
220–260 | 
friss fogyasztás | 
| 
Express | 
K | 
A1 | 
60–70 | 
kicsi | 
4–7 | 
világoszöld | 
közepes | 
200–220 | 
friss fogyasztás | 
| 
Gloria di Quimper | 
K | 
A1 | 
30–35 | 
kicsi | 
4–6 | 
világoszöld | 
közepes | 
190–220 | 
friss fogyasztás | 
| 
Rajnai törpe | 
K | 
A2 | 
35–45 | 
közepes | 
6–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
220–260 | 
konzervipari, friss fogyasztás | 
| 
Br–13 (Beagle) | 
V | 
A1 | 
35–45 | 
közepes | 
7–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
200–220 | 
hűtő-, konzervipari | 
| 
Budai gyöngy | 
V | 
B2 | 
45–70 | 
közepes | 
6–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
200–230 | 
hűtőipari, 
friss fogyasztás | 
| 
Chrestensens Gloriosus | 
V | 
A1 | 
45–60 | 
közepes | 
5–8 | 
sötétzöld | 
nagy | 
220–250 | 
friss fogyasztás, konzervipari | 
| 
Debreceni korai velő | 
V | 
A2 | 
40–50 | 
közepes | 
8–10 | 
sötétzöld | 
nagy | 
190–210 | 
friss fogyasztás | 
| 
Debreceni sötét gyöngy | 
V | 
C1 | 
40–50 | 
közepes | 
7–9 | 
sötétzöld | 
kicsi | 
130–160 | 
hűtőipari | 
| 
Erika | 
V | 
C1 | 
50–60 | 
közepes | 
7–10 | 
sötétzöld | 
nagy | 
190–220 | 
konzervipari | 
| 
Green Arrow (Br–52) | 
V | 
C1 | 
60–70 | 
hosszú | 
8–11 | 
sötétzöld | 
közepes | 
170–190 | 
konzerv-, hűtőipari | 
| 
Grüne Perle | 
V | 
C1 | 
60–70 | 
közepes | 
7–9 | 
sötétzöld | 
közepes | 
190–210 | 
konzerv-, hűtőipari | 
| 
Jubileum | 
V | 
C1 | 
50–60 | 
igen hosszú | 
8–10 | 
sötétzöld | 
nagy | 
190–200 | 
tartósítás | 
| 
Kelvedon csodája | 
V | 
B1 | 
45–50 | 
közepes | 
6–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
200–250 | 
friss fogyasztás | 
| 
Nike | 
V | 
C2 | 
60–80 | 
közepes | 
7–9 | 
sötétzöld | 
közepes | 
170–200 | 
konzerv-, hűtőipari | 
| 
Prinsa | 
V | 
A2 | 
40–50 | 
közepes | 
6–7 | 
középzöld | 
közepes | 
170–200 | 
konzerv-, hűtőipari | 
| 
Rapid | 
V | 
A1–A2 | 
50–60 | 
közepes | 
6–9 | 
sötétzöld | 
nagy | 
– | 
konzerv-, hűtőipari | 
| 
Újmajori győző | 
V | 
C1 | 
50–60 | 
közepes | 
7–9 | 
sötétzöld | 
közepes | 
– | 
konzerv-, hűtőipari | 
| 
Újmajori korai | 
V | 
A2 | 
40–50 | 
közepes | 
5–7 | 
sötétzöld | 
nagy | 
200–220 | 
friss fogyasztás | 
| 
Újmajori középkorai | 
V | 
B1 | 
60–70 | 
közepes | 
6–8 | 
sötétzöld | 
nagy | 
190–230 | 
friss fogyasztás | 
| 
Újmajori középkései | 
V | 
B2 | 
60–80 | 
közepes | 
7–8 | 
sötétzöld | 
nagy | 
160–200 | 
hűtőipari | 
| 
Viridesz | 
V | 
B1 | 
50–55 | 
közepes | 
6–8 | 
középzöld | 
közepes | 
– | 
konzervipari | 
| 
Aurora | 
V | 
A1 | 
40–50 | 
közepes | 
6–8 | 
sötétzöld | 
középmag. | 
180–190 | 
konzervipari | 
| 
Margit | 
V | 
B1 | 
50–60 | 
hosszú | 
7–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
140–160 | 
konzervipari | 
| 
Bella | 
V | 
B1 | 
50–60 | 
hosszú | 
7–9 | 
sötétzöld | 
igen nagy | 
240–300 | 
friss fogyasztás | 
| 
Robi | 
V | 
B1 | 
50–70 | 
hosszú | 
5–7 | 
sötétzöld | 
nagy | 
190–220 | 
konzervipari | 
| 
Vica | 
V | 
A1–A2 | 
40–60 | 
közepes | 
5–6 | 
sötétzöld | 
nagy | 
200–220 | 
konzervipari | 
| 
Kismacsi 130 | 
V | 
C1 | 
65–75 | 
közepes | 
7–8 | 
sötétzöld | 
nagy | 
220–250 | 
konzervipari | 
| 
Zeusz | 
V | 
C1 | 
60–80 | 
igen hosszú | 
7–9 | 
sötétzöld | 
nagy | 
180–210 | 
friss fogyasztás | 
| 
Léda | 
V | 
A1 | 
45–55 | 
közepes | 
7–8 | 
sötétzöld | 
kicsi | 
165–185 | 
konzervipari | 
| 
Regina | 
V | 
C1 | 
65–80 | 
igen hosszú | 
7–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
160–180 | 
konzervipari | 
| 
Zsuzsi | 
V | 
C1 | 
60–80 | 
igen hosszú | 
7–9 | 
sötétzöld | 
nagy | 
180–210 | 
konzerv-, hűtőipari | 
| 
Ave | 
V | 
B1 | 
50–60 | 
közepes | 
7–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
180–210 | 
konzervipari | 
| 
Favorit | 
V | 
B1 | 
70–75 | 
közepes | 
7–8 | 
sötétzöld | 
közepes | 
180–210 | 
konzervipari | 
| 
Alfa | 
V | 
C1 | 
65–75 | 
közepes | 
6–7 | 
sötétzöld | 
kicsi | 
130–160 | 
konzervipari | 
| 
Oriol | 
V | 
C1 | 
70–80 | 
közepes | 
8–9 | 
sötétzöld | 
kicsi | 
120–140 | 
konzervipari | 
| 
Henrich (Frühe Heinnrich) | 
C | 
B1 | 
70–80 | 
rövid | 
– | 
– | 
– | 
– | 
házikerti | 
K = kifejtő
V = velő
C = cukor
A termesztett borsófajtákat tenyészidőigényük alapján három csoportba osztjuk: A1 = korai, B1 = középérésű és C1 = kései fajtákra.Táblázat forrása: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch12.html
Termesztési tanácsok
Általánosságban azt mondják, a borsó szereti a nedves, hűvös időjárást. 25 °C feletti hőmérsékleten fejlődési üteme felgyorsul, kényszerérik. A termesztők véleménye szerint „a meleg tavasz, hűvös nyár” a nagy borsótermés alapja. A nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt együtt nem viseli el a borsó, ezért aki a korai vetést elmulasztotta, a megkésettel inkább ne kísérletezzék, csak később, nyár végén vessen újra borsómagot.
A tavaszi vetések sorát a kifejtőborsóval szoktuk kezdeni. Jól bírja a fagyos tavaszi időjárást, ezért februárban, márciusban már vethető. De saját tapasztalatom , hogy akár már januárban is földbe kerülhetnek a magvaik, amikor a föld nem fagyos és nem sáros, vagyis gond nélkül lehet a földet kapálni is akár. Magvai már 3-4 °C-on csírázásnak indulnak, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselik, illetve, ha el is fagytak, később újra kihajtanak. A kifejtőborsók tél alá vetésre is alkalmasak. 
A velőborsó és cukorborsó vetésével várjunk április közepéig, mivel melegigényesebbek és érzékenyebbek a hidegre. Csírázáskor az alacsony hőmérsékletet megsínylik. Ezek a fajták másodvetésnek is alkalmas, de ne feledjük, jóval kisebb hozama lesz, mint a tavaszi vetésnek. 
A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk, az alacsony növésűeket sűrűbben, a magasabbra kapaszkodókat ritkábban vessük. A magok legalább 5-8 cm mélyen feküdjenek a talaj felszíne alatt. Kötött, hideg, nedves talajon, illetve korai vetéskor sekélyebben, laza, száraz talajon, késői vetéskor mélyebben vetünk. 
A borsót sokan még ma is bokorra, fészekbe vetik, mint a bokorbabot szokás, ám egyre többen térnek át a sorbavetésre. A magasabbra növő fajtákat minden esetben célszerű valamilyen támasztékkal ellátni. Ehhez nem kell más, mint elágazó gallyakat szúrni a sorába, amibe a borsókacsok bele tudnak kapaszkodni, így a szél és a termés súlya nem dönti földre őket. Ugyanezen célból az alacsonyabb fajták is meghálálják, ha néhány botocskával megerősítjük a sorokat. Arra ügyelni kell, hogy a karózáshoz használt ágakat jó mélyen nyomjuk a földbe, mert különben a növő borsó gyorsan kihúzza őket a talajból. A babkarók és egyenes botok nem alkalmasak a borsó karózására, mert a borsó nem tekeredik, mint a bab, a kacsai csak abba kapaszkodnak meg, ami növés közben az útjukba kerül. Ha egyenes karóink vannak csak, akkor azt jobbról és balról jó sűrűn tűzködjük a földbe apácarács szerűen, úgy, hogy a sor fölött keresztezzék egymást a botok.
| Ezt trágyázott homoktalajba vetettem januárban. | 
| 
Május
elejére így nézett ki a borsó. Jól látszik, hogy a karok nagyon szépen
megtartják az eléggé magasra nőtt növényeket. | 
A képek érdekessége, hogy mint látható, diólevéllel takartam az elvetett borsót. Sokan tartják még ma is, hogy a diólevél csírázásgátló anyagokat tartalmaz és nem lehet sem takarásra sem komposztálásra felhasználni. A képeket látva talán sikerül az ellenkezőjét bebizonyítani. Ezt már kötött talajon termeltem.
A karók a téli-tavaszi metszéskor levágott ágakból származnak. Ősszel, ha kikerült a földből a borsószár és a karók is, akkor felaprítom, kis kötegekbe kötöm és télen gyújtósként felhasználom őket.
| Itt is látszik, hogy a karók milyen jól megtámasztják a növényt. Borsócsaládot vetettem, két-két soronként más fajta borsók nőttek, ezért a nem egyenletes állomány | 
Ha a letermett borsó helyére nem tervezünk mást vetni, ültetni még egy darabig, akkor hagyhatjuk a földben az elszáradt borsót. Ha szerencsénk van, és jön a júniusi esős idő, utána ismét kihajt, és friss borsóval örvendeztet meg. Igaz, a hüvelyek már kisebbek, lényegesen kevesebb a termés, mint főszezonban, de friss, és egy-egy leveshez, főzelékhez bőven elég.
Ha a hüvelyeket akkor szedjük le, mikor a borsószemek elérték a kellő nagyságot, de még zsengék, és a szedést három –négy szakaszban bonyolítjuk le, akkor a borsószezon ideje eléggé kitolható. A folyamatos, friss zöldborsó-ellátás azonban alapvetően szakaszos vetéssel és a különböző hosszúságú tenyészidővel rendelkező fajták vetésével oldható meg. 
Amit nem tudunk frissen elfogyasztani, azt többféleképpen eltehetjük télire, hogy egész évben szerepelhessen az étlapunkon. A borsó eltevési praktikákról itt olvashatsz: https://vukmagazin.blogspot.com/2018/05/borso-telire.html 
 Virágné Fejes Éva2018. november 27.
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése