Sajnos az időjárás nem kedvez a gazdálkodóknak, mert vagy nincs csapadék, vagy van, de nagyon sok, és bizony néha jég is társul hozzá. Hatalmas károkat képes okozni.
 |
| Kép forrása: Hajas Zsolt Vidéken újrakezdők csoport |
Ez mindig így volt ez, a természet ellen nem sok védelme van az embernek.
 |
| Kép forrása: Pirosa Parázs Vidéken újrakezdők csoport |
A levert termésekkel már semmit sem lehet kezdeni, de a növények nagy része képes kiheverni a jégverést. Ha a gyökere él és egy kis szár megmaradt, kihajtanak és fejlődnek tovább. Ne kapáljátok, tépjétek ki egyből a levél nélkül maradt szárcsonkokat! Tudom, később lesz termés, mint a mire számítottatok, de akkor is lesz.
 |
| Kép forrása: Terike Laurinyecz Vidéken újrakezdők csoport |
A sérült terméseket szedjétek le a növényekről és amit lehet, használjatok el belőle. Fontos, hogy ne maradjon sérült termés, mert különféle betegségek táptalaja lehet.
 |
| Kép forrása: Terike Laurinyecz Vidéken újrakezdők csoport |
A jég ezután is fog pusztítani, csak nem olyan mértékben, mintha nem lenne elhárítórendszer, de a jégelhárítás sem mindenható! Sokan azt gondolják, ettől a rendszertől egyáltalán nem fog jéeső esni. Pedig hát nem így van!
Ha figyelitek a radart, látható, hogy képes negyedóránként változni a felhőzet, a semmiből pattannak ki viharok. ilyenkor sajnos a jégfelhőket semmiféle elhárítórendszerrel nem tudják elaprózni , mert nincs rá idő. Mert hogyan is működnek ezek az elhárítórendszerek és mit hárítanak el?
Jégeső speciális légköri egybeeséseknél alakul ki a sima esőből, egészen pontosan akkor, ha a levegő ún. nedves hőmérséklete a 2200 és 2800 méter közötti magasságban éri el a nulla fokot.
Ha egy felhő pont a kellő magasságban van, és ott pont a kellő hőmérséklet uralkodik, akkor a párából kicsapódó vízcseppeknek van is idejük megfagyni, és nem is olvadnak el, mire leesnek a földre: kész a jégeső.
Ebbe a folyamatba úgy tudunk beleavatkozni, hogy a felhőbe beleszórunk valami anyagot, ami felturbózza a jégkristályok képződésének sebességét. Az eredmény: sokkal több, de kisebb jégdarab, amelyek szépen visszaolvadnak vízzé, mire a földfelszínig érnek.
Erre jelen tudásunk szerint az ezüst-jodid a legalkalmasabb anyag, mert a kristályszerkezete nagyon hasonlít a jégéhez. Fagyponton úgy működik, mint egy mag, amiből kiindulva beindul a jég képződése, tulajdonképpen magára fagyasztja a környező vízmolekulákat (ezért is hívják az egész technológiát felhőmagvasításnak, vagy cloud seedingnek).
A kijuttatás történhet repülőkkel vagy rakétákkal. Nálunk nem ilyen működik, hanem párologtató állomásokból áll az országos rendszer. Ez jóval olcsóbb megoldás, és arra a jelenségre alapoz, hogy a zivatarfelhők a kialakulásuk közben felszippantják a felszín közeléből a meleg, nedves levegőt.
A talajon elhelyezett generátorból a megfelelő időben (az érkező front előtt legalább két órával) ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe. Az az ezüst-jodid egyébként alapállapotban egy sárgás színű por, a természetben is előfordul ásvány formájában.
Innentől a fizika már teszi a magáét, és a jég víz formájában esik le.
 |
| Kép forrása: Kovácsné Lente Júlia Vidéken újrakezdők csoport |
Ez a reagens anyag a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagyméretű jégkristályok alakuljanak ki, a több, de kisebb jégszemcse pedig vagy nem okoz már jelentős kárt földközelben, vagy oda érve el is olvad, esővé alakul. Legalábbis a nagyja, mert ha elég szélsőségesek a körülmények odafenn, és extra nagyra nőnek a jégdarabok, azzal már nem tud mit kezdeni a rendszer, ahogy a védett területen kívülről érkező jégfelhővel sem, azok sajnos továbbra is károkat fog okozni.
Mivel a talajgenerátoros rendszer azt használja ki az ezüst-jodid felső légkörbe juttatásához, hogy vihar előtt jelentős a meleg levegő felfelé áramlása, ezért pontosan kell bekapcsolni a generátorokat. Mint látjátok, időigényes is a jégelhárítás, így a gyorsan változó időjárás miatt eléggé tehetetlen a rendszer a mostani jégverésekkel szemben.
Amilyen fontos a pontos bekapcsolás, legalább ilyen fontos a gép pontos kikapcsolása is, ugyanis az ezüst-jodid elég drága anyag, literje körülbelül 1500 forint.
Hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat, azt az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzi előre. Kétszáz generátor automatikusan kapcsol ki és be a megfelelő időben, a többit önkéntesek működtetik. Egy automata generátor ugyanis akár tízszer többe kerül, mint egy manuális: előbbi 4-4,5 millió, utóbbi 400 ezer forint. Az automatákra elsősorban azért van szükség, mert vannak olyan területek – hegytetők, lakatlan vidékek –, ahol nincs senki, aki működtesse ezeket.
 |
| Kép forrása: https://www.sonline.hu/kozelet/helyi-kozelet/lovik-a-jegfelhoket-somogyban-is-1041765/ |
Az Európai Unióban egyedülállóan a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszer kiépítését javarészt a vidékfejlesztési program keretében meghirdetett pályázatból fedezi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Azonban vannak olyan tételek, összességében mintegy kétszázmillió forint, amelyek a pályázatban nem számolhatók el, ezt a NAK saját forrásból finanszírozza. – A rendszer évi másfél milliárd forintra becsült működtetése a gazdáknak egy pluszforintjába sem kerül, azt a kárenyhítési alapból finanszírozzuk, így nemcsak kárenyhítésre, hanem megelőzésre is fel tudjuk használni az alapot – nyilatkozta lapunknak Konrád Szilárd, a NAK vezető kommunikációs szakértője.
Fentiek alapján ne akarjunk felelőssé tenni senkit sem a keletkezett károkért!
Forrás: https://index.hu/tudomany/2018/01/03/magyarorszagon_is_beindul_a_nagyuzemi_idojaras-manipulacio/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése