Keresés ebben a blogban

2018. június 19., kedd

Veteményezés nyáron


Összegyűjtöttem pár fontos dolgot és érdekességet a nyáron vethető növényekről.

Veteményezni nem csak ősszel vagy tavasszal szokás egy kiskertben. Az igaz, hogy az első vetési időszak február végétől májusig- június elejéig tart, és ilyenkor vetjük a paprikaféléket, paradicsomot, padlizsánt, mert ezek sok időt igényelnek a termés beéréséig. Ilyenek még a tökfélék,  étkezési szárazbabok és a csemege kukorica is, ezek meg azért, mert nagyon melegkedvelők. Ebben az időszakban kerül földbe az étkezésre szánt burgonya is. Ám rengeteg olyan zöldség van, amit egész évben lehet, sőt van, amelyeket kifejezetten június második felétől kell vetni. Ezek olyan levélzöldségek, virágzöldségek vagy gyökérzöldségek, melyek másfél-két hónap alatt érik el a szedhető méretet. Így most, hogy a kert egy része már felszabadult, mert már betakarítottuk az előző termést, vagy mert nem kelt ki az első vetés, netán a jégverés tette tönkre a tavaszi munkánkat, nem kell elkeseredni, van mivel próbálkozni.

Azt azonban tudni kell, hogy másodvetésű szabadföldi zöldségnövényt csak és kizárólag öntözéssel szabad és lehet termeszteni! A rossz kelés oka legtöbbször a nagy melegben gyorsan kiszáradó talaj. A tavaszi vetésekkel egyszerűbb, mert a téli csapadéktól még van elég nedvesség a talajban, a napok sem ilyen melegek, nem süt ilyen erősen a nap, így elég alkalmanként öntözni, de a másodvetésű zöldségnövényeket bizony legalább kétnaponta öntöznünk kell. Ügyeljünk arra, hogy elégtelen lesz a kelés, ha a főnövény után a talajt felássuk és nem hagyjuk ülepedni. Ilyenkor a laza talajfelszínen az öntözések alkalmával a pici vetőmagok olyan mélyre kerülnek, hogy nem tudnak kicsírázni. A régi öregek praktikáját érdemes alkalmazni. Kapával húzunk egy sekély mélyedést és abba homokot szórunk, belocsoljuk, majd erre szórjuk a magokat. Nagyon vékonyan fedjük le homokkal kevert föld keverékével. A nedves homok megakadályozza, hogy a magok a talajba mosódjanak az első öntözés alkalmával. Ezután épp hogy csak annyira locsoljuk, hogy a talaj ne száradjon ki. Ne tocsogjon, mert akkor szintén bemossuk a talajba a magocskákat. Ha még szeretnénk a siker érdekében tenni valamit, a takaró földbe keverjünk salátamagot. Ez nagyon gyorsan kikel és a tűző napsütéstől védi a talajt, valamint a később kelő, csírázó főnövényeket. Ez azért is praktikus, mert általában a gyomok gyorsabban nőnek, így kapálásra is szükség van. A saláta jól mutatja, hol vannak a sorok, hol nem kell kapálni. Menetközben a friss salátát kiszedegetjük, bár ezek nem fognak fejbemenni, sokkal inkább a nagy forróságban gyorsan felmagzani. Párat hagyjunk meg, szedjük meg a magját és következő tavasszal lesz bőven sorjelző növényünk.

Nézzük sorban, mikor mit vessünk vagy ültessünk az üres területeinkre.

Ahogy írtam, egész évben lehet vetni a salátákat, melyek aránylag rövid idő alatt szedhető állapotba kerülnek.

 Kép forrása: https://cleaneating.hu/taplalkozas/a-legjobb-salatafelek/



Fejes salátát, ha étkezésre szánjuk, és nem sorjelzőnek, június végétől augusztus elejéig ne próbálkozzunk vele, csak azokkal a fajtákkal, melyek bírják a meleget, mert a legtöbb fajta a nagy melegben és szárazságban könnyen felmagzik! Alaposan olvassuk el a tasakokon lévő tájékoztatót! Termeszthetjük pardicsom aljnövényzeteként is. Augusztus második felében ismét vethetjük őszi fogyasztásra. A 2-4 leveles növénykéket nem szabad mélyre ültetni. Billegjen a kis palánta, mikor elültettük.  Ha rendszeresen öntözzük, szeptemberben már fejes saláta kerülhet az asztalra.
Ha tavaszi fogyasztásra szánjuk, azt augusztus végén vessük, és kellő nagyság elérésekor palántázzuk ki. Nagy fagyok előtt érdemes takarni a növénykéket. A fagyok elmúltával majd leszedjük a takarást.

Márciustól júniusig vethető a jégsaláta. A magokat sorba szórjuk el, minél ritkásabban, kelés után egyeljük. Akár cserépben is előnevelhető. Vetés után 4-6 héttel ültethetjük ki, amikor már 1-5 levele van, de azzal a különbséggel, hogy ültetéskor a palántákat gyökérnyakig töltsük fel.  

Tépősalátát márciustól júniusig vethetjük. Sorba szórva, helyrevetéssel. Egyelni kéne, de a folyamatos szedéssel ez magától megoldódik.

Júliusi helybenvetéssel termeszthetjük a kínai kelt. Palántáit augusztus elején ültetjük szét.

Május-június hónapban vethetünk fodros kelt is. Szikleveles korban kipikírozzuk, majd kétleveles állapotban kerüljön végleges helyére 60 cm tő-, és 50 cm sortávolságra. Erre a legideálisabb időpont július vége. Egész télen, még havazás esetén is szedhetjük.

Régen a szegények salátájának tartották, ma magas tápértéke miatt újra kezdik megismerni és termeszteni a madársalátát (mezei saláta, madárbegysaláta néven is ismert). Július végétől szeptember elejéig vethető, nagyon igénytelen növény, jól bírja a hideget is. Magját 2 cm mélyre, sorba vessük, és kelés után 10-15 centire egyeljük ki. Rendszeres öntözés mellett egy másfél hónap alatt kifejlődik, 5-6 leveles állapotba, gyökerestől szedjük.

Rövid tenyészideje miatt másodveteményként vethetjük június végén a rövid tenyészidejű (korai) sárgarépát és uborkát is. A sárgarépát a fentebb javasolt sorjelző és árnyékoló salátával vethetjük egy sorba, így helyet is spórolunk. Az uborka pedig szereti a párás környezetet. Ezt is elősegíthetjük a saláta vetésével, csak most cselhez folyamodunk. Nem a sorába vetjük, hanem kapával húzunk egy kapamélyedésnyi , kapaszélességnyi árkot, azt megszórjuk fűrészporral, (a homok helyett) belocsoljuk és középre elszórjuk az uborkamagokat. A salátamagot pedig a barázda két oldalára sorba, majd homokkal kevert földdel vékonyan betakarjuk. Ügyeljünk arra, hogy a talaja ne száradjon ki! Ha az uborkák kellőképp megerősödtek, a salátát, ha menetközben nem használtuk el, az uborkatövek megsértése nélkül kikapálhatjuk.

Másodveteményezésre ajánlottak még különféle zöldbabok. A nyári vetése júniustól július közepéig végezhető el. Vannak sárgahüvelyű , ezek a gyakoribbak, de bátran  próbálkozhatunk a zöldhüvelyű változatokkal is főleg mert ezek a foltbetegségeknek jobban ellenállnak.. A vetőmagot vethetjük sorba, 2-5 cm mélyre, 5-8 cm tőtávolságra vagy bokorra is. Ilyenkor 5-6 szemet szórjunk bokronként. Kellő locsolás mellett a zöldbab kevésbé szálkásodik, bár vannak már szálkamentes fajták is. A bokros zöldbabfajták mellett vannak karós zöldbabok is, ezek zömében zöldhüvelyűek, közéjük tartozik a méteresbab (vagy keleti ölesbab) is.

Kifejezetten a nyáron érdemes elvetni a gumós édesköményt, mivel élettani különlegessége, hogy hosszúnappalos növény, ami annyit jelent, hogy a növény a nyári, hosszú nappalokon gyorsan kivirágzik, magokat érlel, de nem fejleszt gumót. Ezért a magját csak júliusban vetjük, mert a gumóképződéséhez a rövidülő nappalok és az őszi hónapok felelnek meg. Ha mégis felmagzana néhány tő, ezeket 40 cm magasan vágjuk vissza.  A vetés mélysége 2-3 cm. Sortávolság 30 cm legyen. Kelés után, 4-5 lombleveles korban, 30 cm-es tőtávolságra egyeljük ki. Tenyészideje a vetéstől a betakarításig 90-110 nap, vagyis október közepétől szedhető, de az a szabály, hogy a növényt akkor kell betakarítani, amikor a gumók ökölnyi méretűek. Erősen fagyérzékeny, azért a fagyos napokat ne várjuk meg vele. Azt javasolják, egyelését az esti órákban végezzük, mégpedig azért mert az édeskömény, a sárgarépához hasonlóan ernyősvirágzatú, és azonosak a kártevői is, amiket vonz az egyeléskor felszabaduló illat. Ezek a rovarok azonban a reggeli órákban aktívak, az esti órákban történő egyeléssel csökkenthető a fertőzés kockázata. Azt is írják, egyelni nem feltétlenül szükséges, mivel a magok elég nagyok ahhoz, hogy vetésnél kellő távolságra szórjuk el őket. Egy négyzetméterre 10 növényt osszunk el egyenletesen!



Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89desk%C3%B6m%C3%A9ny Édeskömény ültetvény a németországi Neulußheimben


Ha eddig nem tettük meg, most vessük el az őszi káposztaféléket vagy vásároljunk kész palántát!




Kép forrása: http://dplusz.com/t%C3%A1pl%C3%A1lkoz%C3%A1s/item/353-szuper-%C3%A9telek-a-t%C3%B3l-z-ig-k%C3%A1posztaf%C3%A9l%C3%A9k

Fejes káposztatánál a júniusi vetéssel a rövid tenyészidejű fajták július végéig ültethetők szét.

Júniusban még elvethetjük a kelkáposztát és a brokkolit is, palántáik július végéig ültethetők szét.
A brokkoliról tudni kell, hogy többször is lehet szedni, de a másodtermés már jóval kisebb lesz. Karfiollal is próbálkozhatunk még júniusban. Októberi szedésre legkésőbb július közepén, végén kell a palántákat szétültetni.

Szabdföldbe áprilistól júniusig vethetjük a karalábét. 10 cm-es palántákat ültetjük végleges helyére. A hosszú tenyészidejű fajtáit vetjük korábban, július közepéig, a rövid tenyészidejű fajtáit augusztus közepéig ültessük el.

Vöröskáposztát is vethetünk még júniusban. Ezt is 10-15 cm-es palántaként ültetjük szét 60x50 cm-re.

Május-júniusban vetjük a cikória magját is. Ez a legideálisabb, hogy a téli hajtatáshoz a legalkalmasabbak legyenek a gyökerei. 30 cm-es sortávolságra szórjuk a magokat, olyan vékonyan, ahogyan csak lehet. A vetést finoman nyomkodjuk le. Kelés után, amikor már szépen fejlődnek, 8-10 cm-re ritkítjuk őket. Meghálálják az öntözést. Októberig más dolgunk nincs vele, mint gyommentesen tartjuk.

Vörös cikória

Nem sokan termesztik még, pedig helye van a kiskertben a vörös cikóriának vagy radikkiónak. Május közepétől július közepéig vethető, csírázási hőmérséklete 25 celsius. Sorba vetjük, mert erős karógyökere nem szereti az átültetést. 30 cm-es sortávolságot javasolnak. Kelés után 10-25 cm-es tőtávolságra egyeljük.
  
Június-július az ideje az endívia másodveteményezésének. Arra ügyeljünk, hogy bőségesen öntözzük, mert a szárazon tartjuk őket, könnyebben felvirágoznak. 4-6 lombleveles állapotban palántázzuk szét őket. Ez július közepétől esedékes. Ha betakarítás előtt (október-november) szárazon tartjuk a keserűanyagok túlságosan felhalmozódnak bennük.

Július végétől augusztus elejéig vetjük a nagytestű retkeket is, így a fehér sörretket és a feketeretket, valamint a japán fehér retket. Míg a sörretek októberre lesz szedhető (innen a neve is), a feketeretek november-decemberig a földben maradhat (a neve ennek is árulkodó: téli retek). A jégcsapszerű japán retek szeptembertől októberig szedhető. Utóbbi bakháton termesztve 35 cm-nél hosszabbra is megnőhet. Mivel ezek nemcsak nagy gyökértestet, de terebélyes lombozatot is nevelnek, a 25-30 cm sor- és 15-20 cm tőtávolságra van szükségük. A vetésmélység 2,5 cm legyen. Az állományt kis vízadagokkal, rendszeresen öntözzük. Augusztus végétől szeptemberig szakaszosan vethetünk hónapos retket is a jól ismert tavaszi fajtákból. Előbb nem érdemes próbálkozni vele, mert a hosszú nyári nappalok és a nagy meleg hatására gyorsan felmagzanak.






A bimbóskelnek és a póréhagymának is ilyenkor van a vetési ideje. A két növény közös tulajdonsága, hogy mindketten télállóak, vagyis kint lehet őket hagyni a tél folyamán, és mindig csak annyit kell belőlük betakarítani, amennyi a épp szükség van. Mindkét növényt legcélszerűbb palántázni, vagyis a magjukat minél előbb elvetni és a kifejlődött palántákat kiültetni az állandó helyükre ott, ahol öntözési lehetőség is van. A póréhagyma palánták ültetésének van két titka. Az egyik, hogy a palánták gyökerét egyharmadára vissza kell csípni. A másik, hogy póré annál értékesebb, minél hosszabb a fehér hagymarésze. Ezt úgy érhetjük el, hogy a hagymát fokozatosan töltögetjük. Helybevetett hagymát szépen töltögetjük, mint a krumplit, ám lehet úgy is, hogy a hagymákat deszkával körülvesszük és fokozatosan töltögetjük fel földdel, ahogy a növények nőnek. Másik módszer, hogy egy árkot készítünk és abba ültetjük a növénykéket, majd az árkot lassan , a növény növekedési ütemének megfelelően feltöltjük. Később pedig ha már talajszintig feltöltöttük, akkor a továbbiakban úgy töltögetjük, mint a burgonyát. Magvásárlásnál arra figyeljünk, hogy kétféle póréhagyma van, egyik télálló, a másik nem! A bimbóskelnél az alacsonyabb fajtákat min. 50x50 cm-re, a magasabbra növő fajtákat 70x70 cm-re ültessük egymástól. Ha sűrű az állomány, a bimbók kicsik és lazák maradnak. Van még egy titka a gazdag termésnek. Szeptember vége felé, amikor az idő hűvösebbre fordul, a növényeket fejezzük le, vagyis a csúcshajtásokat vágjuk le. Túl korán nem tanácsos levágni a hajtásokat, mert lazák, nyitottak lesznek a bimbók. Ha azonban azt látjuk, hogy a bimbók nehezen növekednek, ne késlekedjünk vele. A levágott részt ne dobjuk el, mert finom kelkáposztához hasonló főzelék készíthető belőle. Van még egy kelbimbós trükk. Az oldalleveleket is vágjuk le akkor, amikor a bimbók már kifejlődtek, ellenkező esetben a bimbók kinyílnak, szétterülnek, tömör kerekdedségük megszűnik.

Ne feledjük elvetni augusztus 10-20. környékén az áttelelő étkezési vöröshagymát sem. Az áttelelő hagymát csakis öntözött körülmények között lehet termeszteni. A vetőmagot a tavaszi vetésnél mélyebbre, 3-4 cm-re vessük el, a sortávolság 25-30 cm legyen. A hagymamag nyáron rosszabbul csírázik, ezért nagyobb magmennyiséget szórjunk a sorokba, mint tavasszal tennénk. Ezt a hagymát június végén, július elején takaríthatjuk be. Kicsit korábban, július második felében vethetünk zöldhagymának való áttelelő hagymát, amit április-májusban szedhetjük.

A tárolásra szánt, hosszú tenyészidejű céklafajtáknál  mivel általában a századik napra válnak szedhetővé, a vetés végső időpontja július közepe; a lényeg az, hogy a cékla a fagyokig kifejlődjék. Ezért vetjük a másodterményként termesztett céklát a június 15. és július 15. közötti időpontban. A rövid tenyészidejű, friss fogyasztásra szánt fajtákat július végén, augusztus elején vethetjük. Száraz területeken öntözni kell, mert különben a répatest kicsi marad, rostosabb, ízetlenebb és színtelenebb lesz. Kiskertekben 30-35 cm sor-, és 15-20 cm tőtávolságra vessük 3-4 cm mélyen. A vetőmagszükségletet ennél is valamivel több a szokásosnál.

A spenótból családi fogyasztásra a legcélszerűbb két-háromhetes időszakaszban többször keveset vetni. A nyári vetésű (őszi fogyasztású) fajtákat július végétől augusztus végéig vetjük. Ennél későbbi vetések gyenge termést adnak. Az őszi vetésű, átteleltetésre kerülő spenótot a kora tavaszi szedéshez szeptemberben vetjük el. A magokat jól eldolgozott, nedves talajba vessük,  30-35 cm sortávolságra és 2-2,5 cm mélyre..

A sóskát augusztus végén, szeptember elején vessük, így biztonságosan át fog telelni. Ilyenkor a magvak a szokásosnál mélyebbre, 2 cm-re kerüljenek. Ajánlott fajta a Pallagi nagylevelű. A magvetés mellett a sóskát tőosztással is szaporíthatjuk, ennek ideje ősszel vagy kora tavasszal van. Az őszi vetésű sóskát télen ajánlatos enyhén takarni.

Július végétől augusztus második feléig megpróbálkozhatunk még a zöldborsó vetésével, de csakis öntözött körülmények között. 11-12. héten már szüretelhetünk. A fejlett növény a hideget (mínusz 2–5 °C) jól bírja. Erre a célra a korai fajták alkalmasak.

Tarlórépát mint neve is utal rá, másodveteményként vetjük, július 15. és augusztus 20. között. Nagyon sekélyen sorba vetjük. A mag gyorsan, 1 hét alatt kel ki. Kelés után egyelni kell 15-20 cm-re. Tenyészideje nagyon rövid, 45-90 nap közötti.


Tarlóburgonya is tipikus másodveteménynek számít. Ez az őszi kalászosok tarlójába vetett burgonya, mely kiváló biológiai értékekkel és nagyon jó tárolhatósággal bír. A későn betakarított, a biológiai érettséget éppen csak elért, még foszlós héjú burgonya a beparásodást követően a tárolás során hosszú ideig nem fejleszt hajtásokat, és nyári ültetésre eredményesen felhasználható. Tavaszi ültetés esetén rendszerint többet terem, mint a tavaszi ültetésből származó vetőgumó. A fojtott burgonya az újburgonya egyik fajtája. Augusztusban tarlóba vetik a burgonyát beparásodás előtt felszedik, és nedves homokkal rétegezve tárolják.  Ilyen módon egész télen és tavasszal, míg az tavaszi vetésű krumplit nem lehet szedni, folyamatosan ehetünk újkrumpli minőségű burgonyát.

Jó kertészkedést és bőséges termést kívánok minden kiskertésznek!

Forrás:
Gunter Steinbach Haszonnövények ábécéje
Bálint György : Mesterfogások és újabb mesterfogások
Susanne Bruns: Amit nagyapáink még tudtak 1, 2, 3, 4.
Digitális tankönyvtár Zöldségtermesztők kézikönyve https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/index.html

Virágné Fejes Éva
2018 június 19.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése